Ezek az alanyi adómentesség buktatói

2014. szeptember 24. szerda - 07:30 / asalgo
  •    

Az alanyi adómentesség az évi 6 millió forint bevételnél kisebb forgalmú mikrovállalkozásoknak kínált opció, amelynek jelentős előnye, hogy választása esetén nem kell áfabevallást készíteni. De igen gyakori buktatója az alanyi adómentességnek, hogy kevés vállalkozó van azzal tisztában, hogy néhány értékesítést áfa fizetési kötelezettség terhel, függetlenül attól, hogy egyébként nem kell az értékesítésről kiállított számláiban adót feltüntetnie. Sorra vettük, mely esetekben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége az alanyi adómentesség időszaka alatt.

Az alanyi adómentes adózó abban az esetben, ha adófizetésre kötelezett, havonta tesz eleget a bevallási és befizetési kötelezettségének. Amennyiben nem keletkezik fizetendő adója, úgy bevallási kötelezettsége sem keletkezik.

Megszűnik az alanyi adómentesség abban az esetben, ha az adóalany átlépi a 6 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben az adóalany két évig nem választhatja újra az alanyi adómentességet.

Az adóalany saját döntése szerint is kiléphet az adózási mód alól. Ebben az esetben a következő adóévben újra választhatja. Az adómentesség megszűnését be kell jelenteni az adóhatóságnak.

Kinek?

Mi is az alanyi adómentesség? Főszabályként az alanyi adómentes vállalkozás az értékesítésénél adót (áfa) nem számít fel, a beszerzéseinél nem illeti meg az adólevonási jog.

Kinek éri meg? Annak a vállalkozásnak „éri meg” ezt az adózási módot választani, amely várhatóan 6 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni. Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez használják fel. Érdemes még olyan adóalanynak választania, aki jellemzően „tárgyi adómentes” bevételre tesz szert, és csak elenyésző mértékben van egyéb, adóköteles bevétele. Érdemes még annak is választani, aki jellemzően végfelhasználónak értékesít – mondja  szakértőnk, Pósa Lívia.

Tárgyi eszköz értékesítése

Abban az esetben, ha a vállalkozó az adómentes időszakban vásárolt tárgyi eszközt adókötelesen értékesíti, akkor a vásárláskor felszámított adóra utólag adólevonási jogot érvényesíthet az általános szabályoknak megfelelően (Áfa tv. 136. §). Ebben az esetben arra kell figyelemmel lenni, hogy a levont adó összege nem haladhatja meg az értékesítéskor fizetendő adó összegét.

Immateriális jószág értékesítése

Ilyen jellegű értékesítésnél fennáll az adófizetési kötelezettség, de ebben az esetben nem keletkezik pótlólag levonható adó, vagyis a fizetendő adó teljes összegében megfizetendő adónak minősül.

Építési telek értékesítése

Abban az esetben, ha az építési telek tárgyi eszköznek minősül, úgy a tárgyi eszköz értékesítésnél leírtak szerint kell eljárni. Abban az esetben, ha a telek árunak minősül és a beszerzéskor a felszámított adó már levonásra került, így nem keletkezik pótlólag levonható adó. Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi mentes időszakban keletkezett, és nem történt adó levonás, úgy az értékesítéskor pótlólag levonhatja az adót. A levont adó összege ebben az esetben sem lehet több mint a fizetendő adó összege.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/Chris Sharp

Befejezetlen, építés alatt álló ingatlan értékesítése

Ebben az esetben úgy járunk el, mint az építési telek értékesítése során. Két évnél nem régebbi, befejezett ingatlan értékesítése esetén ugyanúgy járunk el, mint az előző pontban.

Ingyenes termékátadás (termékértékesítésnek minősül)

Ha az adott termék beszerzésekor levonták az adót, akkor adófizetési kötelezettsége keletkezik az átadáskor (adóalap a beszerzési ár!). Abban az esetben, ha a beszerzés alanyi adómentesség időszakában keletkezett, és ingyenesen átadja a vállalkozó, nem keletkezik fizetendő adója. Saját vállalkozásban végzett beruházás esetében a használatba vételkor a folyó költségek adótartalma levonhatóvá válik, míg a bekerülési érték után adófizetési kötelezettsége keletkezik.

Közösségi ügyek

Abban az esetben, ha a vállalkozó terméket szállít át a közösség másik tagállamába, de nem értékesíti, vagy nem hozza vissza, akkor az átszállítás termékértékesítésnek minősül, és az általános szabályok szerint adót kell fizetni utána. Az értékesítés esetén pótlólag levonható adó nem keletkezik.

Közösségi termékbeszerzés esetén adót kell fizetni abban az esetben, ha az alanyi adómentes beszerzése meghaladta az adott évben a 10 ezer eurót.

Termékimport után az a alanyi adómentes adózó adófizetésre kötelezett, de a termékimport után fizetett előzetesen felszámított adót nem vonhatja le. Importszolgáltatás esetén is adót kell fizetni, és ebben az esetben sem illeti meg az adólevonás joga.

Lényeges különbség a fenti kivételek között, hogy amíg  a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást érintő kivételek esetén levonható az előzetesen felszámított áfa, addig termékek beszerzésénél, importálásánál már az a fő szabály érvényesül maradéktalanul, mely szerint az adóalany akkor sem vonhatja le az alanyi adómentesség időszakában keletkezett előzetesen felszámított adót, ha nem alanyi adómentes minőségében jár el és ez a jog a későbbiekben sem éled fel.

 

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek