Exportál? Februártól nehezebb lesz az élete!

Alig két hónap múlva minden piaci szereplőnek, köztük az energetikai és ipari vállalatok döntő többségének jelenteniük kell az általuk kötött határidős és opciós ügyleteket.

Tovább nőnek az adminisztrációs terhek - Kép: Freestock

Mivel a vállalatok úgy felelhetnek meg az Európai Unió által a piac átláthatósága érdekében hozott szabályozásnak, ha kapcsolatba lépnek az erre a feladatra létrehozott kereskedelmi adattárral, a felkészülést időben el kellene kezdeniük. Egy nemrégiben közzétett banki felmérésből kiderül, hogy a devizaárfolyam-kockázatot ma már a vállalatok 86 százaléka kezeli határidős vagy opciós ügyletek kötésével. Az uniós tőkepiaci rendelet (EMIR) nyomán 2014. február 12-étől az összes derivatív tranzakció adatát a tranzakcióban részt vevő felek az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) felé kötelesek jelenteni.

Eszerint minden derivatív ügyletkötést, beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által kötött üzleteket is, előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell. Ily módon az ESMA átláthatóbbá, egyúttal biztonságosabbá kívánja tenni a piacot, a származtatott, azaz határidős, opciós és egyéb csereügyletek 95 százaléka ugyanis jelenleg a tőzsdén kívül bonyolódik le. Mivel az adatközlés elmulasztása súlyos büntetéssel jár, a pénzügyi szolgáltató és termelő vállalatoknak egyaránt időben fel kellene készülniük a kötelezettség teljesítésére.

Termelő vállalatoknak is kötelező jelenteni a határidős és opciós ügyleteket!

Annál inkább, mert számukra az uniós pénzügyi adatszolgáltatás teljesítése egészen új kihívás. Ehhez nemcsak kapcsolatra lenne szükség az adatokat az ESMA-hoz továbbító kereskedési adattárakhoz, hanem végre kellene hajtaniuk azokat az informatikai fejlesztéseket is, amelyek révén zökkenőmentesen és a kívánt elektronikus formában továbbíthatják az előírt adatokat.

„A kötelező uniós adatszolgáltatás merőben új feladat elé állítja a fedezeti ügyleteket kötő vállalatokat, ráadásul az idő is szorít, ezért jelentős segítség lehet a számukra, ha egy magyarországi közvetítő révén, további informatikai fejlesztések nélkül teljesíthetik kötelezettségüket” – mondta Csiszér Péter, a KELER stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója, aki szerint a hazai gyökerű bankok, és pénzügyi vállalkozások is itthoni partnerrel oldhatják meg a legegyszerűbben ezt a feladatot.

Ismét csak nőnek az adminisztrációs terhek
A Magyarországi vállalkozások adóadminisztrációs terhe többszöröse az EU-átlagnak. Bár az egyszerűsítés hosszú évek óta napirenden van, az idei adótörvényekkel nem hogy javult volna a helyzet, az új adózási módok, adónemek egyre bonyolultabb eljárásokat, többletfeladatokat követelnek meg a vállalkozásoktól.
„Ez több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik” – mondta korábban Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Az intézkedés kiterjed minden derivatív ügyletre, legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon.

A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket

Az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük. Összességében évente több száz milliárd forintnyi derivatív ügyletkötésről kell majd naprakész jelentéseket készíteni, ami jelentős többletterheket ró a vállalkozásokra.

Változtak a könyvvizsgálati kötelezettségek
Az idén tovább emelkednek a határértékek, amelyek fölött könyvvizsgálati kötelezettséget írnak elő a jogszabályok. Érdemes azonban alaposan átgondolni a hatásokat mielőtt egy cég az új szabályok alapján lemondana a könyvvizsgálatról.Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2011-ben a kormányzat több intézkedést is bevezetett, ezek egyike volt a könyvvizsgálati kötelezettségek előírásainak változása. Az egyik legfontosabb változás az értékhatárok megemelése volt, amit két lépcsőben hajtottak végre (2012-ben és 2013-ban az árbevételi értékhatár 100 millió forintról 200 millió forintra nőtt, 2014-ben pedig 300 millió forintra fog változni), azonban a létszám-előírások nem változtak, vagyis továbbra is 50 fő a határérték.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo