Európa-szerte virágzik az e-kereskedelem

Európában az internetezők egynegyede minden héten vesz valamit az online térben, míg a magyarok körében 18% ez az arány - derült ki a Masterindex európai e-kereskedelmi és fizetési trend kutatásból.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Mastercard legfrissebb, az Európai Gazdaság Térség (EGT) húsz országában – köztük Magyarországon – végzett kutatása feltérképezte, hogy milyen gyakran és mit vásárolnak szívesen az európai felhasználók az interneten. A kutatás kitért arra is, hogy milyen fizetési módokat vesznek igénybe a netes vásárlók, szívesen rendelnek-e termékeket külföldi webshopokból, és milyen aggályaik lehetnek az online vásárlással kapcsolatban. Az eredmények azt mutatják, hogy egész Európában virágzik az e-kereskedelem, a fogyasztói szokások ugyanakkor országonként nagyon eltérőek.

Kép: Mastercard

Milyen gyakran vásárolunk online?

A Mastercard kutatása szerint Európán belül az Egyesült Királyság internet-használói választják a leggyakrabban az online piacteret. Itt 8 százalék azok aránya, akik mindennap vásárolnak az interneten, ami nagyságrendileg hasonló a lengyelek (9%), a litvánok (9%) és az olaszok (8%) értékeihez. A britek ugyanakkor kitűnnek a többi ország közül a heti online vásárlási adatokkal: a felhasználók 41%-a hetente legalább egyszer vesz valamit online, őket az írek (32%) és a németek (30%) követik a ranglistán. Ezzel szemben a magyarok (18%), a finnek (17%), az észtek (16%) és a dánok (16%) esetében lényegesen alacsonyabb a hetente vásárlók aránya.

Milyen termékek fogynak az internetes piactéren?

Nem meglepő, hogy kevesen vannak azok a felhasználók, akik minden nap vesznek valamit a virtuális térben, hiszen a legkedveltebb termékek nem a mindennapi bevásárláshoz köthetők, sokkal inkább a tartós fogyasztási cikkek közül kerülnek ki. A ruházat és cipő (48%), a különböző jegyek (34%), az elektronikai cikkek (33%) és a könyvek (31%) vásárlása a leggyakoribb, de itt is láthatunk eltéréseket az egyes térségekben:

  • az online vásárló britek több mint kétszer akkora valószínűséggel veszik az interneten az élelmiszert (33%), mint a hollandok (16%), a franciák (15%) vagy a belgák (13%);
  • a görög internetes vásárlók négyszer olyan nyitottak arra, hogy hosszabb utazásaikat az interneten kössék le, mint a horvátok;
  • Finnország (31%), Svédország (22%) és Norvégia (22%) területén öt vásárlóból legalább egy online szerencsejátékkal is foglalkozik.
Hogyan fizetünk online?

Az attitűdök a fizetési módok tekintetében is eltérnek, ha online vásárlásról van szó. Csehországban, Németországban, Hollandiában és Lengyelországban az online bankolás kétszer olyan népszerű, mint a kártyás fizetés, ezzel szemben az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Írországban és Olaszországban egyértelműen a bankkártya a legkedveltebb fizetési mód.

A kutatás az újgenerációs fizetési módokkal (e-walletek, banki applikációk, QR kód szkennelés) kapcsolatos hozzáállást is vizsgálta. Miközben Európa-szerte világosan látszik a nyitottság az új technológiák használatára, az érdeklődés nem mindig tükröződik a tényleges használatban.  A spanyolok például – elmondásuk alapján – nagyon lelkesek az e-walletek iránt, a tényleges használat terén viszont lemaradtak a norvégok (20%), a görögök (20%), és a finnek (19%) mögött.

Leginkább vásárolunk a kibertérben
Az elmúlt 15 évben töb, mint 760 százalékkal nőtt az internetfelhasználók száma világszerte. Míg 2000-ben 361 millióan voltak jelen az online térben, addig a legfrissebb adatok szerint ma már több mint hárommilliárd ember elérhető online – derül ki a Google egyik friss felméréséből.
A bizalom szerepe a határon átívelő online vásárlásoknál

Habár a trendek országról országra változnak, Európa-szerte a felhasználóknak hasonló aggályaik vannak az online vásárlással kapcsolatban. A kutatás azt mutatta, hogy a visszaéléstől való félelem a fő oka annak, hogy még mindig vannak olyan felhasználók, akik ódzkodnak az internetes vásárlástól. A határokon átívelő e-kereskedelem esetében viszont a bizalom kérdése a fontosabb. Franciaországban kétszer annyian vannak, akik csak belföldi oldalakról vásárolnak, mint a spanyolok vagy az olaszok körében, melynek fő oka a bizalom hiánya a külföldi webáruházakkal kapcsolatban. Érdekes módon azonban nem elsősorban a bizalom vagy a biztonság kérdése miatt vonakodnak az internetezők a külföldi tranzakcióktól Európa-szerte, hanem azért, mert belföldön is elérhetők a termékek, amelyeket meg szeretnének venni, vagyis a hazai e-kereskedelmi oldalak kínálata minden elvárásuknak megfelel. Ezt a csak belföldi webáruházakban vásárló finnek és lengyelek 40 százaléka gondolta így, hasonlóan a brit, a francia és a német felhasználókhoz.

Akik a külföldi webshopokat is szívesen látogatják, leginkább egy-egy vonzó ajánlat miatt teszik ezt (40%). A külföldről vásárolt termékek közül a ruházat, a kiegészítők és a lábbelik (37%) legnépszerűbbek, ezt követik a könyvek, a zene, a DVD-k és a videójátékok (21%).

Magyarországon, Bulgáriában, Csehországban, Franciaországban, Németországban, Litvániában, Hollandiában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában öt felhasználóból legalább kettő mondta azt, hogy még soha nem vásárolt külföldi webshopból. Ezzel szemben az osztrák és ír felhasználók majdnem 90 százaléka vásárolt már külföldről az interneten legalább egyszer életében, az olaszok, a spanyolok és a britek esetében pedig kétharmad volt ez az arány. Összességében elmondható, hogy a határokon átnyúló külföldi online vásárlás sok lehetőséget rejteget még, habár az európai felhasználók több mint 40 százaléka már most is rendel termékeket külföldről legalább évente egyszer - olvasható a Mastercard közleményében.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo