EU pénzek tartják életben a hazai innovációt

2017. június 18. vasárnap - 12:20 / PP/MTI
  •    

Több mint 140 millió eurót (42 milliárd forint) nyertek el magyar intézmények, vállalkozások az Európai Unió kutatási, fejlesztési és innovációs, Horizont 2020 (H2020) programjában - közölte a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) az MTI-vel pénteken.

A magyar kutatók a régiós élmezőnyben vannak, mivel a H2020 programban, az Európai Kutatási Tanács (EKT) pályázatain több támogatást nyertek el, mint amennyi a nemzeti kutatási, fejlesztési és innovációs ráfordítások alapján a többi országgal összehasonlításban arányos lenne – hangsúlyozta összegzésében NKFIH.

 

Eurók fogaskerékként

Kép:Pixabay

Az elnyert pénz 34 százaléka kerül vállalkozásokhoz, 33 százaléka felsőoktatási intézményekhez, 26 százaléka pedig kutatóintézetekhez. A felsőoktatási intézmények közül az elnyert támogatások nagysága alapján a Semmelweis Egyetem, míg a támogatott projektek száma alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem áll a vezető helyen.

A magyar pályázók a 142 millió euró teljes támogatási összegből a legtöbb forrást az információs és kommunikációs technológiák (16 millió euró), az élelmezésbiztonság, a fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (15 millió euró), valamint az intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés (9,9 millió euró) témakörökben nyerték el.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint pozitív példa az idén májusban átadott szegedi lézerkutató központ, amelynek előkészítésekor és felépítésekor az uniós és nemzeti forrásokat egy innovatív finanszírozási modellben együtt használták fel – írja az MTI.

Bukhatjuk az uniós milliárdokat
Május 11-i keltezésű az a dokumentum, amely szerint a német kormány változtatásokat sürget az uniós pénzek kifizetésének gyakorlatában, konkrétan azt szeretnék, ha 2020 után az Európai Unió szigorúbban kezelné a kohéziós alapok költéseit – adta hírül a Bruxinfo. A Brüsszellel rendszeresen konfliktusba keveredő magyar kormány számára a legrosszabb hír ebben az, hogy Berlin jogállami normák betartásához is kötné az utalásokat és a kifizetéseket. A Bruxinfo cikke elemzőkre hivatkozva meg is jegyzi, hogy “ennek aligha fognak örülni a kohéziós források hagyományos célú felhasználását előnyben részesítő közép- és kelet-európai tagállamok”.