Ettől lesz hatékony a munkaszervezés

Abban mindenki egyetért, hogy a kézi irányítás, mint munkaszervezési elv régen nem működőképes. De mit válasszon helyette a vezető?

A vezető beosztású dolgozóknak egyre inkább olyan munkaszervezési modellekre van szüksége, amelyek jól tükrözik a cégkultúrát és az értékeket, amelyeket a vállalat képvisel. Ezeket a normákat azonban szinte lehetetlen beskatulyázni, hiszen ahány vállalat, annyiféle prioritás. Van azonban néhány olyan általános vezetői jellemző, amelyet mindenkinek érdemes szem előtt tartania.

Kép:PP/BartosGyula

Egyrészt a vezetőknek inspirálni kell a beosztottakat, értelmet kell adni a munkájuknak. A fiatal dolgozók és vezetők számára egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy higgyenek abban, amit csinálnak. A felmérésekben rendre elöl végeznek az olyan válaszok, miszerint azért döntenek egyik vagy másik állás mellett, mert szeretik a benne rejlő intellektuális kihívásokat vagy mert szeretnének lehetőséget kapni, hogy megváltoztassák a világot. Ezt a fajta érdeklődést a munkavégzés értelme iránt egyre inkább kihasználják a vállalatok, elég csak a Google-re gondolni, ahová tömegével jelentkeznek a fiatal dolgozók az inspiratív környezet miatt. Ebben az értelemben azok a legsikeresebbek, akik a leginkább hisznek a munkájukban és ezt a hitet át tudják ragasztani másokra is, értelmet adva ezzel a munkájuknak.

2014 az emberi cégek éve
1960-ban a Harvard Business School legendás marketingprofesszora, Teo Levitt a “Rövidlátó marketing” című írásában kifejtette: a cégek egyre inkább elvesztik a szemük elől az üzletük valódi célját, a versenytársak által állított célokat kergetik és végül lemaradnak, elvesznek. Hogy elkerüljék a végzetüket, Levitt arra ösztönözte a cégvezetőket, tegyék fel a látszólag nyilvánvaló kérdést maguknak: “Milyen üzletet is csinálok valójában?” A kérdés mind a mai napig rendkívül erős ösztönzőként tud hatni a stratégiai megbeszéléseken. És mégis: több mint 50 évvel később a cégek még rosszabbul teljesítenek, ha arról van szó, hogy helyesen kéne válaszolni erre az egyszerű kérdésre.
Másrészt a vezetőknek alkalmazkodni és cselekedni kell, hogy reagáljanak a felgyorsult piaci változásokra. Rengeteg mai vállalat egyszerűen már nem teheti meg, hogy túl sokáig változatlan körülmények között működjön. Persze ez az alapvető igazság már régóta velünk él. (A rugalmas reagálás ugyanis korántsem csak a nadrágszíj szorosabbra húzását jelenti, mert a költségcsökkentő intézkedések önmagukban nem elégségesek a szervezet reagálóképességének javításához. )

Az első világháborúban Helmuth von Moltke tábornok úgy vélte: "egyetlen terv sem éli túl a találkozást az ellenséggel", míg a bokszoló Mike Tyson abban hitt: "mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják". A kézi irányítás elve nem civilizációs okokból halványodott el az utóbbi évtizedekben, hanem mert egy vállalatnak pillanatok alatt kell reagálnia a kihívásokra. Erre egyetlen vezető már nem képes, éppen ezért olyan szervezetet kell kialakítani, ahol a legutolsó beosztott is tudja - nem csak a feladatát, hanem azt is, miért is teszi, amit tesz. Ennek köszönhetően nem egyszerűen feladatokat fognak végrehajtani, hanem ha kell, reagálnak a piaci kihívásokra és változtatnak a stratégián. Ehhez a fajta munkamódszerhez nem irányítói, hanem együttműködési készségek szükségesek. A jó vezető képes meghallgatni a beosztottakat, aztán a vélemények alapján stratégiát kialakítani és azt a cégben elterjeszteni, hogy a csapat együtt meg tudja oldani a felmerült problémákat.

Harmadrészt, a vezetőknek hitelesnek kell lenniük az inspirációra, értelemre és reakciókra alapuló szerepükben. Ahogy a magánélet és munka között egyre inkább elmosódnak a határok a mobil technológiáknak és a közösségi médiának köszönhetően, úgy válik egyre fontosabbá a dolgozók számára, hogy a főnökeik valóban azt képviseljék, amiben hisznek - és úgy válik egyre átlátszóbbá, ha nem teszik. Ha a beosztottak azt érzékelik, hogy a főnök valós értékrendje merőben eltér a cégben képviselttől, képtelenek lesznek alkalmazkodni a cégkultúrához. A jó hír, hogy a viselkedésben tapasztalható ellentét feloldása valójában azt jelenti, hogy a főnök önmaga lehet, kimutathatja a gyengeségeit, támaszkodhat mások segítségére és véleményére, ezáltal pedig szorosabb kapcsolat jön létre közte és a cég alkalmazottai között.

A fent felsorolt három lépés ugyan általánosnak tűnhet, ám ezek és megannyi egyéb tényező kombinációja miatt valójában lehetetlen egy tipikusan hatékony főnök kritériumrendszerét meghatározni. Egyes vezetői erények és típusok különféle helyzetekben lehetnek nyerők, ez a fajta sokszínűség azonban jól jön a vállalat egységének és erejének megteremtéséhez.

A cikk az alábbi írás alapján készült

Véleményvezér

Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo