Eszköz a bizalomnövelésre

2012. március 14. szerda - 14:27 / piac-profit.hu
  •    

Az átláthatóbb beszámolók készítése ellensúlyozhatja a jövőben a válság hatására bekövetkezett bizalomvesztést. A nemzetközi számvitel szabályaiban várható változások bár jelentős energiát és időráfordítást követelnek meg a standardokat alkalmazó hazai cégektől, alkalmasak a bizalom helyreállítására.

 

Kép:PP archív
Kép:PP archív

Az IFRS (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok – International Financial Reporting Standards) alkalmazása megéri, hisz hatékony eszköz lehet az általános üzleti bizalom növelésében, mutat rá a Deloitte Kft. A cég legfrissebb felmérésében a nemzetközi számviteli standardok magyarországi alkalmazását vizsgálta.
– A nemzetközi standardok szerinti beszámolót készítő vállalatok a külföldi partnerek és befektetők számára vonzóbbak lehetnek, hiszen a nemzetközileg is összehasonlítható, transzparens beszámolók révén időben felismerhetőek és kezelhetőek a befektetésben rejlő potenciális üzleti kockázatok. Mindehhez persze a vállalatoknak a beszámolót professzionálisan, a nemzetközi előírásokat betartva kell elkészíteniük – mondja Molnár Gábor, a Deloitte Számviteli tanácsadás üzletágának igazgatója.

Mivel a nemzetközi és helyi standardok nagyban eltérnek egymástól, nem egyszerű és időigényes feladat átültetni a magyar pénzügyi beszámolót IFRS-re. A Deloitte az elemzés során egy Svájcban készült hasonló felmérés eredményeit vette viszonyítási alapnak. Ezek az összehasonlítások jól szemléltetik a különbségeket és hasonlóságokat egy független és fejlett tőkepiacú ország helyzetével, ahol az IFRS alkalmazása széleskörűen elterjedt. A felmérés egyértelművé teszi, hogy amellett, hogy a pénzügyi beszámolók megfelelnek az IFRS szabályozásának, van néhány olyan tényező – mint például a közérthetőség és a transzparencia – amire nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a hazai cégeknek.

A Deloitte Kft. szakértője elmondta: a pénzügyi év vége és a pénzügyi kimutatás közzététele között eltelt napok átlagos száma a hazai felmérésben résztvevő cégeknél 92 nap, ami jelentősen hosszabb időszak a nyugati régió országainak adataihoz képest. A francia CAC 40 tőzsdeindexben szereplő cégek esetében ez 56 nap, míg a brit FTSE 350 index vállalatainál 59 nap. A befektetők szempontjából a túl későn közétett adatok növekvő kockázatot jelenthetnek, hiszen általánosságban a minél frissebb és relevánsabb információk segítik a felelős döntéshozást. Az érem másik oldala viszont, hogy a később publikált beszámolók pontosabbak és részletesebb információkat tartalmazhatnak, így e két tényező között kell a vállalatoknak megtalálni az egyensúlyt.

A nemzetközi standardok szerinti beszámolót készítő vállalatok a külföldi partnerek és befektetők számára vonzóbbak lehetnek

Eredménykimutatás és mérleg

Az eredménykimutatás és a mérleg terjedelmére vonatkozóan az IFRS nem tartalmaz pontos előírást, így azt minden cég a saját működése szerint alakítja ki. Az értelmezés megkönnyítése végett ajánlatos azonban az információk minél tömörebb és koncentráltabb bemutatása; a részletesebb adatokat pedig érdemesebb a kiegészítő mellékletben közzétenni.
– Az eredménykimutatás terjedelme – az első sortól az adózott eredmény soráig számítva – 14 és 45 sor között mozgott (Svájcban 12 és 25 között) az említett felmérésben szereplő cégek körében. A konszolidált mérleg átlagos terjedelme 34 sor volt (Svájcban 36). A leghosszabb mérleg itthon 73 soros volt, míg a legrövidebb 24 sorból állt (Svájcban e két adat 45, illetve 27) – mutat rá a különbségre Molnár Gábor.

Főbb feltételezések és becslési bizonytalanságok

Minden beszámoló természetszerűleg tartalmaz becsléseket, ilyenek például a tárgyi eszközök hasznos élettartama és értékcsökkenése, vevők és készletek értékvesztése, céltartalékok, valós értékek. Problémát az jelent, hogy a cégek 39 százaléka a főbb feltételezéseket és becslési bizonytalanságokat csak általános közzétételekben mutatta be, vagy egyáltalán nem tette közzé. Az alacsony arány rávilágít arra, hogy a vállalatok nagy része nem érzi annak jelentőségét, hogy transzparens módon mutassa be ezeket a kevésbé tényszerű, a menedzsment megítélésétől jelentősen függő, viszont az eredményre nagy hatással bíró területeket.

A goodwillel rendelkező cégek 44 százaléka nem közölt megoszlást a pénztermelő egységei között.
– Ez rendkívül alacsony arány, hiszen az IFRS előírásai szerint ennek közlése kötelező lenne. Ezekre a területekre érdemesebb tehát nagyobb figyelmet fordítania a cégeknek – hívja fel a figyelmet a Deloitte szakértője.

A befektetők és elemzők kiemelt figyelmet fordítanak az utóbbi években arra, hogy a könyvekben szereplő goodwill vajon megtérül-e. Ezek a goodwillek döntő többségben még a válság előtt keletkeztek, jelentős jövőbeli növekedést prognosztizálva. A goodwillel rendelkező cégek 39 százaléka nem közölt érzékenységvizsgálatot a goodwill várható megtérülésére a pénzügyi kimutatásukban, ami szintén fokozhatja a bizalmatlansági helyzetet.

Aktuális és jövőbeni kihívások

Csak a cégek 14 százaléka jelenítette meg az év végi céltartalékokkal kapcsolatos jövőbeli eseményekre vonatkozó főbb feltételezéseit. Ez a rendkívül alacsony arány azt mutatja, hogy a legtöbb vizsgált cég nem fejti ki becsléseit külső fél felé. Fontos lenne, hogy hangsúlyosabban figyelembe vegyék a működésük által érintett felek érdekeit és elvárásait, hiszen ez több tekintetben is vonzóbbá teheti őket a piac szereplői szemében.
– Az elkövetkezendő években bekövetkező változások jelentős energiát és időt követelnek majd a cégektől – mutat rá Molnár Gábor.

Számos új, nagy jelentőséggel bíró standard megalkotása van folyamatban, jelenleg az IASB (Nemzetközi Számviteli Standard Testület) és az FASB (Egyesült Államok Pénzügyi Számviteli Standard Testülete) az ügyfelektől származó bevétel, lízing, pénzügyi instrumentumok, biztosítás, illetve konszolidáció területein dolgozik. Ezek a projektek várhatóan 2012-2013-ban befejeződnek, és nagy hatással lesznek a 2014-2015-ös évek pénzügyi kimutatásaira. Mivel az elkövetkezendő években további új és módosított standardok és értelmezések fognak megjelenni, várhatóan nőni fog azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek három mérleget készítenek. Az azonban továbbra is kérdés, hogy a három mérleg közzététele általánossá válik-e a közeljövőben.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor