Erre a lehetőségre várnak 35 éve

2016. szeptember 19. hétfő - 17:06 / piacesprofit.hu
  •    

Még idén elindulnak a turisztikai uniós pályázatok – mondta Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője csütörtökön. Utoljára 35 évvel ezelőtt volt annyi pénz turizmusfejlesztésre, mint ma. Elképesztő lehetőség van a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőinek kezében.

turizmus_válságban

Kép: PP archív

A nyolcvanas évek elején Ausztria 300 millió dolláros hitelt nyújtott Magyarországnak turisztikai infrastruktúrafejlesztésre. Az akkori mintegy 30 forintos árfolyammal számolva, 9 milliárd forintról beszéltünk. Három és fél évtizeddel ezelőtt a nemzeti össztermék alulról súrolta a 900 milliárdot. Az osztrákok tehát a GDP 1 százalékát kitevő hitelt adtak.

Abból a pénzből lehetett új pályára állítani a magyar turizmust. Egymás után nyílt meg Budapesten a Fórum (ma InterContinental), a Hyatt (ma Sofitel), a Penta (ma Mercure Buda), a Novotel és a Budapest Kongresszusi Központ. Akkor épült újjá a fővárosban a Radisson Blu (előtte Béke), a Hungaria (előtte Szabadság), Sopronban pedig a Lövér (előtte Fenyves). Az egész ország üdvére, a ferihegyi repülőtéren akkor épült a 2/A terminál.

Ma 300 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre turizmusfejlesztésre. Sőt még több is, ha hozzászámoljuk a 2017. évi 11 milliárdos költségvetési forrást. Ez a 311 milliárd, kísérteties hasonlósággal, az 1 százalékát teszi ki a mai 32 ezermilliárdnyi GDP-nek. Elképesztő lehetőség van a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőinek kezében – hívta fel a figyelmet Szebeni Zsolt, a turizmus.com főszerkesztője.

Lenne hová rakni

Ugyanakkor lenne is helye a pénznek: az ágazatot súlyosan érinti a munkaerőhiány, és sorra érik a kihívások a technológiai fejlődéssel kapcsolatban felemelkedő, a megosztás erejét kihasználó cégek részéről. Bizonyos területeken inkább visszafejlődés érhető tetten: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet (BKÜ) területén például az egy lakosra jutó Települési Gazdasági Erő (TGE) az országos átlaghoz képest fokozatosan csökkenő mértékű, ami a Balaton térségének fokozatos gazdasági pozícióvesztését jelenti. 2013-ban az egy lakosra jutó országos átlagnak már csak alig 80 százalékát érte el a régió gazdasági ereje, míg a kilencvenes években ez az országos átlag másfélszerese volt.

Ma mindössze két olyan megye van – Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom –, amelyek fejlettségi szintje országos átlag feletti, és növekedésük lépést is tud tartani az ország átlagos növekedésével. Az ország összes többi megyéje átlag alatt található, és egy részük folyamatosan pozíciókat is veszít.  Ha önálló megye lenne, a Balaton Régió ez utóbbi csoportba lenne besorolható, bár ilyen mértékű relatív pozícióvesztés, mint amit a BKÜ produkált, csak kivételes esetekben volt tapasztalható. (Pedig a magyar tenger újra kezdi visszanyerni a népszerűségét, belföldön és külföldön egyaránt.)

Nem volt, aki süsse a lángost, inkább ki se nyitottak
A dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot az idei nyári szezonban, forgalmuk a parti sávban átlagosan 15–30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest.