Tipikus hibák a szerződésekben – segítünk elkerülni!

2014. szeptember 16. kedd - 13:30 / kfarkas
  •    

Nem csak elnyerni nehéz a beszállítói szerződéseket, hanem sokszor a szükséges jogszabályok dzsungelében is nehezen igazodnak el a cégek. Mire ügyeljünk, mielőtt aláírunk egyet? Erre keresték a választ a szakemberek a Piac&Profit konferenciáján.

Dr. Németh Gabriella:

Vannak a szóbeli szerződések, az írásos szerződések és a ráutaló magatartás alapú szerződés, amikor mindenki csinálja a dolgát és nincs vita. „Mindenki, aki nem leírt szerződés alapján végez beszállítói tevékenységet, az azonnal írasson szerződést, mivel bármilyen vita esetén a jogászok és a bíróság is először ezt kérik” – mondta Dr. Németh Gabriella jogász, a Dr. Németh & dr. Haraszti Ügyvédi Iroda alapítója, a Piac&Profit és a BKIK közös rendezvényén. A jogi szakember szerint akár szóban, akár ráutaló magatartással szerződtünk, még ha más nem egy email-ben is érdemes rögzíteni, miről egyeztettünk szóban.

„Sokan úgy érzik, hogy nincs szükségük szerződésre a rendes működéshez és ez így is van. A szerződésre akkor van szükség, amikor baj van. De akkor már sokszor késő” – mondta Dr. Németh Gabriella. Habár szerződésnek minősül egy kézzel írott, aláírt oldal is, azért érdemes ügyelni azokra a formai és tartalmi elemekre, amik miatt kétségbe vonható a szerződés érvényessége, és évekre húzódó jogvitához vezethet – hangsúlyozta az Igazságügyi Minisztérium szakértője a KKV Akadémia keretein belül megrendezett „Beszállítónak lenni jó” című konferencián.

Mik a tipikus hibák a szerződésben?

Csak a cégnév és a székhely szerepel a szerződésben. Legyen meg az ügyvezető neve, elérhetősége, a cég adószáma, így ugyanis egyszerűbb megindítani egy eljárást. Minél több adatot bekérünk a szerződéskötéskor, annál gyorsabban léphetünk, ha gond van. Mivel az ügyvezetői felelősség az új Ptk.-ban hangsúlyos, érdemes elkérni a társasági szerződést is, abban benne lehet, hogy az ügyvezetőnek lehet, hogy korlátozottak a jogai. Ha nem adják oda, az pedig már eleve gyanús. Ha nem az ügyvezető írja alá a beszerzést, akkor kérjük el a meghatalmazást az aláírótól.

Igazolja magát az aláíró! Kérjük el az aláíró igazolványait, mert bárkinek mondhatja magát. Ha nem mutatja meg, vagy lejárt neki, akkor gyanakodjunk!

Mi kell ahhoz, hogy beszállítók legyünk? Pénz!
Akármilyen jó termékkel vagy szolgáltatással rendelkezik egy kkv, ha finanszírozási oldalon gyenge, akkor esélye sincs, hogy beszállítóvá váljon – vagy az maradjon, hiszen a beszállítói láncban a vevők jellemzően kiugróan hosszú fizetési határidőkkel dolgoznak és beszállítóvá válni sem olcsó mulatság.

Ha nincs tagolva a szerződés. Legyen cím, fejezetek. Ez banálisnak tűnik, pedig nagyon fontos lehet, hiszen ezután a könyvelő, az adótanácsadó – és esetleg a bíró is dolgozik. Ha fejezetekre osztjuk a szerződést, megkönnyíti a gyors tájékozódást, és egyszerűsíti a későbbi ügyintézést,

Ne legyen körülményes a szöveg. Nem attól lesz jó egy szerződés, hogy jogásznyelven írják. Ne kerüljük a szóismétlést, szegjük meg nyugodtan a nyelvtani szabályokat. Amint elkezdjük egy szerződésben belül másként nevezni a dolgokat, később biztos, hogy abból lesz vita. Inkább ne mutassuk meg a magyartanárunknak, de legyen egyértelmű, miről van szó.

Ha nincs eleje, nincs vége. Szerepeljen benne a hatálybalépés és az időtartam, nem muszáj ugyanis, hogy az aláíráskor hatályba lépjen a szerződés. Viszont egyértelműen fogalmazzuk meg a hatálybalépés ideje!

Nem egyértelmű a jogok és kötelezettségek kitétel. Erre nincs jogi szabály, józan ésszel írjuk fel egy listára részletesen, ki mit vállal, ez a szerződés lényege,ez alapján határozható meg, hogy ki, mikor teljesítsen.

Nincsenek benne felmondási okok. Tessék hátradőlni egy kávé mellett és végiggondolni, hogy milyen esetekben léphessünk ki egy szerződésből, hiszen nem csak a meghiúsulás lehet egy szerződés felmondási oka, mert senki se tudhatja, hogy milyen lesz az üzleti környezet két-három év múlva. Vegyük bele, hogy felmondani és módosítani is csak írásban lehessen!

És ha érvénytelen?
Manapság elég sűrűn hallhatjuk, hogy érvénytelen, vagy semmis egy szerződés. A Piac&Profit szakértője segít, hogy pontosan mi történik, mit kell tenni, ha egy szerződést a bíróság érvénytelennek minősít.

Nem elég precízen határoztuk meg az árat, a fizetési módot és határidőket! Ehhez a ponthoz vegyük igénybe egy könyvelő segítségét, hiszen ők fognak ügyelni minden fontos részletre! Nem mindegy ugyanis, mikor számlázunk, mikor fizetnek, hiszen áfát, adót fizetni kell, stb.

Nem határidőztük be, ami nekünk fontos – és azt is írjuk oda, hogy mi lesz, ha nem teljesíti a szerződő fél a határidőt. Helyezzünk kilátásba kötbért, szerződésmódosítást, vagy felmondást. Ezzel ráadásul jó jogalapokat teremtünk egy későbbi eljáráshoz.

Nem kötöttünk ki kötbért. Tiszteletet parancsol ez a gyorsan behajtható kártérítési forma. Inkább ne menjünk bele a kártérítési perekbe, a kötbér esetén semmit nem kell bizonyítani, de ennek vannak szigorú szabályai és nem lehet túlzó, ezért ezzel kapcsolatban mindenképpen konzultáljunk egy jogásszal!

Nem beszéltük meg előre, hol fogunk pereskedni. Ha ezt kikötjük egy szerződésben, akkor szinte biztos, hogy nem fogunk pereskedni. Ugyan ez kínosnak hat egy szerződésben, de jelentősen gyorsítja az ügymenetet.

Nem védtük az üzleti titkainkat! Kössünk ki kötbért, az üzleti titok kiderülésének esetére.

Nem írtuk oda, ki írta alá. Az aláíró neve, tisztsége, pozíciója, adatai szerepeljenek az aláírása mellett.

Szerződéskötés előtt áll? Ezt olvassa el!
A vállalkozási szerződésben a vállalkozó felelőssége nagyobb, mint a megbízottnak a megbízási szerződésben, viszont csak akkor jár neki a díjazás, ha elvégezte a szerződésben rögzített feladatot. Mire kell figyelni egy vállalkozói szerződésnél? Dr. Hajdú-Dudás Mária ügyvédet kérdeztük, mire célszerű figyelnünk, ha vállalkozóként szeretnénk szerződést kötni.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek