Erre lesz pénz ebben a pályázati ciklusban!

2014. március 11. kedd - 13:30 / kfarkas
  •    

Kevesebb Operatív Program lesz ebben az uniós költségvetési ciklusban, de sokkal több pénz jut a kkv-knak, előtérbe kerül a kutatás-fejlesztés, az innováció és az energiahatékonyság. Külön uniós pénzek jutnak a szabad vállalkozási zónák és forrásokat kap a munkahelyteremtés.

Cséfalvay Zoltán – Fotó: PP/Fényes Gábor

Március hetedikén Magyarország hivatalosan is megküldte az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as költségvetési ciklusról szóló Partnerségi Megállapodást, így a már kialakított Operatív Programok pénzügyi keretei gyakorlatilag kőbe vannak vésve” – mondta Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.

A politikus szerint, a vitatott pontok többségében sikerült megállapodni a Bizottsággal, így a formális megállapodás már komolyabb gond nélkül megtörténhet, Brüsszel várhatóan májusban reagál a magyar előterjesztésre. „Ha az Operatív Programokat (OP) is elfogadják, – amiket várhatóan a hónap végén küldünk el végleges formájukban Brüsszelbe, – akkor az év második felében, előreláthatólag ősszel megnyílnak az új uniós források” – hangsúlyozta Cséfalvay.

” A tagállamok saját felelősségre a konkrét OP-k jóváhagyása előtt is elindíthatnak pályázati konstrukciót, ez gyorsíthatja a folyamatot. Van esetleg esély pár hónappal korábban meginduló pályázatokra. Kisebb összegekkel, de várhatóan olyanok, amelyek a kkv-k számára relevánsak” – mondta korábban Pecze Tibor Csongor, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal elnöke a Piac & Profit által szervezett konzultáción a 2014-ben induló gazdaságfejlesztési programokról.

A tárgyalások során sikerült meggyőzni a Bizottságot, hogy a források mintegy 60 százalékát (4431 milliárd forintot különböző Operatív Programokon keresztül) gazdaságfejlesztésre fordítsuk, valamint arról is, hogy a foglalkoztatás erősítése akkor lehet sikeres, ha az a gazdaság fejlesztésének a része, szemben a korábbi időszak szociális szempontjaival. Sikerült egyezségre jutnunk a duális képzések 50 milliárdos támogatásáról, a társadalmi célú vállalkozások külön támogatásáról, illetve az oktatási infrastruktúra támogatásáról is. „A megállapodás 300 milliárdot tartalmaz árvízvédelemre, jelentősen növekedett az energiahatékonyságra fordítható források aránya is” – mondta az államtitkár.

Közép-Magyarország fejlett, és kész

Két olyan terület van, ahol a Bizottság nem engedett, az egyik a közép-magyarországi régió, amelyet a Bizottság fejlettnek tekint, így nem engedélyezte az erre a területre szóló források emelését, itt csak egy 15 százalékosát csoportosítást hajthatunk végre, a másik a helyi közutak fejlesztése, amelynél szintén csak minimális változás várható az előző ciklushoz képest.

Viszonylag kevés Operatív Program lesz, a korábbi 16 helyett összesen hét, az irányítás viszont közvetlenül a Minisztériumokhoz került, a forráselosztást pedig a Miniszterelnökség felügyeli. A változásokról részletesebben itt olvashat.

Mire mennyi jut?

Összesen 7480 milliárd forint lesz a keretben, erre még rárakódik a vidékfejlesztési és a területalapú támogatásokból származó pénz. Ennek mintegy 15 százaléka 1200 milliárd forint a kkv-k fejlesztésére fordítódik. Ám általános vállalkozásfejlesztés helyett célzott támogatási politika valósul meg. „A korábbi évekkel ellentétben nagyobb szerepet kapnak az olyan pénzügyi eszközök, mint a kedvezményes hitellehetőségek a kkv-k támogatásában, így várhatóan több hazai vállalkozás élhet majd a lehetőséggel. Lesznek természetesen vissza nem térítendő források is, amelyek elsősorban a fiatal vállalkozók, a szabad vállalkozási zónákban tevékenykedők, illetve a beszállítók fejlődését segítik majd. Ebben a ciklusban kiemelten kezeljük az autóipari beszállítókat, a gyógyszeripart illetve az innovatív cégeket” – emelte ki Cséfalvay Zoltán.

Regionális felosztás:
megyék 450 milliárd forint (25 milliárd megyénként)
járások: 298 milliárd forint (1,6 milliárd egyenként)
megyei jogú városok 220 milliárd (10 milliárd egyenként)
Kiemelt térségek:
Balaton 39,5 milliárd forint
Szabad vállalkozási Zónák: 21,1 milliárd forint
Kiemelt nagyvárosi növekedési zónák: 100 milliárd forint

A kutatás-fejlesztésre mintegy 800 milliárd forint jut, a foglalkoztatás növelésére, munkahelyteremtésre várhatóan 1100 milliárd forint, itt infrastrukturális beruházások is finanszírozhatók lesznek pályázati kereteken belül. Ebben a szegmensben a Bizottság kiemelt célja a fiatalok munkahelyhez jutásának segítése, amelyre 200 milliárd forint jut, de több forrást kap a felnőttképzés (120 milliárd), illetve a duális képzés (50milliárd). Jelentősen nő az energiahatékonysági beruházásokra fordítható összeg, 710 milliárdra, ezen belül a vállalati és önkormányzati-állami mellett lakossági beruházások finanszírozására is lesz mód.

Az infokommunikációs beruházásokra 320 milliárdot fordíthatunk, várhatóan 200-220 milliárdot kap a turizmus is. Közlekedésfejlesztésre 1200miliárd forint jut, ebben 300-320 milliárdot a vasúti, elővárosi vasúti fejlesztésekre irányzott elő a Partnerségi megállapodás.

(Fontos újdonság lehet, hogy egymillió eurós (mintegy 300 millió forintos) értékhatárig csak normatív feltételekhez kötnék a források odaítélését.)

Pénzügyi eszközök vs. pályázatok

Fontos változás az új ciklusban, hogy nagyobb szerepet kapnak a pénzügyi eszközök a közvetlen pályázatokkal szemben: egyszerű piaci beruházásnál pénzügyi eszköz, (mint kedvezményes hitel, stb.) áll majd rendelkezésre. Amennyiben a beruházásból a gazdaság egésze, a teljes vállalkozói szektor ott alkalmazunk majd visszatérítendő forrásokat. A pályázat ugyanis mindig diszkriminatív, a pénzügyi eszközök viszont szélesebb körben elérhetőek” – hangsúlyozta az államtitkár. (Bár a vállalkozások eddig is találhattak olcsó forrásokat.)

Összesen 736 milliárd forint forrás lesz elérhető pénzügyi eszközökön keresztül a kkv-k számára, ebből 507 vissza nem térítendő, 231 visszatérítendő forrás jut, az infokommunikációs fejlesztésekre 227 milliárd forint vissza nem térítendő és 93 milliárd visszatérítendő, energiahatékonyság több mint 700 milliárdos keretéből 535 milliárd lesz vissza nem térítendő és 172 milliárd visszatérítendő.

Operatív Programok
Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP): 2718,5 milliárd keretösszeggel, 36,4 százalékos forrásallokációval
Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP): 1157 milliárd, 15,5 % forrásallokációval,
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP): 269,3 milliárd forint 3,6 százalékos forrásallokációval,
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP): 884,9 milliárd forint keretösszeggel, 11,6 százalékos forrásallokációval,
Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP): 1117,8 forint keretösszeggel, 14,9 százalékos forrásallokációval,
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP): 1034,2 forint keretösszeggel, 13,8 százalékos forrásallokációval,
Közigazgatás-Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP): 298,5 forint keretösszeggel, 4 százalékos forrásallokációval,

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek