Erre kell ügyelni a tőkejövedelmek bevallásánál!

2014. május 16. péntek - 08:06 / piacesprofit.hu
  •    

Általánosságban elmondható, hogy a tőkejövedelmek után személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni; azonban az egyes jövedelemkategóriákban és különböző feltételek mellett ezek mértéke változhat, csökkenhet.

Érdemes utánaszámolni – Kép: Pixabay

A május 20-án esedékes személyi jövedelemadó-bevallási határidő előtt sokak számára hasznos lehet a tőkejövedelmek adózásával kapcsolatos kötelezettségek áttekintése – hívta fel a figyelmet legfrissebb blogbejegyzésében Jancsa-Pék Judit a LetinerLeitner vezető tanácsadója.

Tartós befektetési számlák (TBSZ), nyugdíj-előtakarékosság (NYESZ)

A legkedvezőbb adózást a hosszú távú célbefektetésekkel, az úgy nevezett tartós befektetési (TBSZ) és a nyugdíj-előtakarékossági számlákon (NYESZ) lehet elérni, hiszen meghatározott tartási időszak és a NYESZ esetében kötött felhasználási cél teljesítése mellett teljes adómentesség érhető el.

A TBSZ alapvetően kétféle tartós lekötési típust tesz lehetővé: a betét alapút (ezen bankbetétek és takarékbetétek gyűjthetők) és az értékpapír alapút (ezen állampapírok, vállalati kötvények, befektetési jegyek, kockázati tőkealap-jegyek, nyilvánosan és zártkörűen működő részvénytársaságok részvényei lehetnek). A konstrukció lényege, hogy a felsorolt eszközök tartásából és kereskedelméből származó jövedelem, legyen az kamat, árfolyamnyereség vagy osztalék mentesülhet az adófizetési kötelezettség alól. Bár a hozamokat a tartási időszak alatt nem szabad felvenni, azok újra befektethetők. Ráadásul úgy, hogy a feltételek nem teljesülése esetén a magánszemélynek büntető adóval vagy kamattal nem kell számolnia, csupán a vonatozó adót kell megfizetnie, amely az idő előrehaladtával még csökken is. A TBSZ-nél ugyanis az 5 éves tartási időszak megszakításakor különféle adókötelezettségek merülnek fel: 3 év lekötési idő után már csak 10 százalék SZJA-val, előtte azonban 16 százalékos szja és 6 százalékos EHO teherrel kell számolni. (Nem véletlen, hogy a TBSZ az adótervezők kedvence!)

Vége a röghöz kötésnek!
Minden eddiginél vonzóbb lehet a tartós befektetési számla, hiszen megszűnt a befektetők röghöz kötése, vagyis idén január elsejétől átvihetők lettek a számlák egyik pénzintézettől a másikhoz. A váltás költségei minimálisak, a nyitással pedig élesedhet a verseny a szolgáltatók között.

A NYESZ számlák egyik legnagyobb előnye, hogy fennállásuk időszakában az ezen keresztül végzett befektetési műveletek osztalékon kívüli nyereségei, melyek a számlatulajdonos nyugdíj követeléseit növelik (tehát a számláról kivonni nem szabad) adómentesek. Ráadásul az adott év során a NYESZ-re befizetett összegek után a magánszemély úgy nevezett nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozat alapján adó-visszatérítésre is jogosult, melyet az adóhatóság a NYESZ számlára utal ki. Ennek összege az adott évi befizetések összegének 20 százaléka, legfeljebb 100.000 Ft, illetve 130.000 Ft azoknál, akik a nyugdíjkorhatárt 2020. január 1-je előtt töltik be.

A számlákról történő kifizetések a 10 év felhalmozási időszak után nyugdíjcélú felhasználás esetén adómentesek. Nem kell a 10 évet megvárni azoknál a NYESZ számláknál, melyeket még 2013. január 1-je előtt kötöttek, és a magánszemély nyugdíjra jogosulttá válik. Azonban a számla ennél korábbi feltörése, illetve a nem nyugdíjcélú felhasználás ún. egyéb jövedelemnek számít, amelyhez 16 százalék szja és 27 százalék EHO fizetési kötelezettség társul, amit a jövedelem 78 százalékra, mint adóalapra kell felszámítani. Ha a számlával kapcsolatban a gyűjtési időszakban adó-visszatérítést vettek figyelembe, a nem nyugdíjcélú felhasználás esetén azt 20 százalékkal növelten kell adóként megfizetni. Fontos, hogy mindezek kapcsán a NYESZ számlavezető nem számít kifizetőnek, tehát a különféle adófizetési kötelezettségeket a magánszemélynek kell rendeznie, azaz megállapítania, bevallania és megfizetnie.

A NYESZ számláról történő nem nyugdíjcélú kifizetések egyéb jövedelem jogcímen való adókötelezettsége elkerülhető abban az esetben, ha a felhalmozott teljes összeget az első számlát megszüntetve egy másik NYESZ számlára helyezik át; vagy ha a NYESZ számla megszűnésével az ott felhalmozott összegeket teljes egészében TBSZ számlára viszik át, és tartós befektetéssé alakítják. Ez utóbbi esetben azonban az átalakítás évében és az azt megelőző évben már felhasznált adó-visszatérítéseket a büntetéssel együtt vissza kell fizetni.

Mennyit is fizetek? Így adózunk idén!
Január 1-jétől több ponton változtak a személyi jövedelemadóra (szja) és a társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályok, kibővült az adómentes juttatások köre, már a lakáshitel is törleszthető cafeteriából.

Ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből (ETPÜ) származó jövedelem

Az adózási szempontból második legkedvezőbb kategóriát az úgy nevezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETPÜ) kínálják. Ebbe a kategóriába tartoznak a befektetési szolgáltatóval vagy annak közreműködésével – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre, árura kötött ügyletek, valamint a szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött pénzügyi elszámolással záródó azonnali ügyletek. A befektetési szolgáltatók lehetnek befektetési vállalkozók, árutőzsdei szolgáltatók, befektetési alapkezelők és hitelintézetek. A magyar befektetési szolgáltatók mellett EGT vagy olyan államokban működő szolgáltatók is ide sorolhatók, amelyek országával hazánknak egyezménye van a jövedelmek kettős adóztatásának elkerülésére vonatkozóan pl. USA (ez utóbbi esetben azonban további feltételeknek is meg kell felelni).

Az ilyen ügyletekből származó jövedelem után 16% szja-t kell fizetni, EHO viszont nem terheli. Az adó alapját úgy számítjuk ki, hogy az adóévben elért összes lezárt ügyleti nyereségből (ahol a pénzügyi elszámolás megtörtént) levonjuk az összes ügyleti veszteséget, vagyis az adóévben, pénzben elszámolt ügyleti veszteségeket és az ügyletkötéshez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által elszámolt díjak együttes összegét (pl. a számlavezetési díjakat, a tranzakciókhoz közvetlenül kapcsolódó tőzsdedíjakat).

E jövedelmek adózásának különlegessége, hogy esetükben alkalmazható az úgy nevezett adókiegyenlítés szabálya. A megelőző 2 adóévben az adóbevallásban veszteségként kimutatott összeggel csökkenthető az idei nyereség. Mértéke: a veszteség és annak keletkezésekor érvényes adó szorzata, melyet csökkenteni kell a korábban már érvényesített adókiegyenlítéssel.

Utoljára a mostani bevallásokban alkalmazható szabály, hogy a 2013. augusztus 1-jét megelőzően vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és a kollektív befektetési értékpapír befektetési szolgáltatón keresztül megszerzett árfolyamnyeresége (amelyek főszabály szerint kamatjövedelemnek minősülnek) esetében az adózó választhatja az ellenőrzött tőkepiaci ügylet szerinti adózást. Ehhez 2013. december 31-ig azonban nyilatkozni kellett a befektetési szolgáltató felé. A kamatjövedelem után levont adó, ebben az esetben adóelőlegnek minősül.

Ebben a jövedelemkategóriában is fontos ugyanis, hogy az adót a magánszemély adózónak kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A befektetési szolgáltatót adó-, adóelőleg levonási kötelezettség nem terheli. Ugyanakkor a befektetési szolgáltatónak kötelessége ügyletenként részletezett igazolást készítenie, és január 31-ig az adózónak elküldenie. E mellett február 15-éig az adóhatóság felé is szolgáltat adatot. Az adózónak nyilvántartást kell vezetnie az ügyletenként felmerülő pénzbevételekről, járulékos költségekről, a megszerzésre fordított kiadásról, az ügyletek nyereségességéről vagy veszteségességéről.

A bejegyzés teljes formában itt olvasható!

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek