Építkezésnél nem pénzkidobás a szerződés!

2013. szeptember 30. hétfő - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

A kkv-k többségénél felmerül felújítás, vagy új ingatlan építésének kérdése, a többségük a kis értékű munkák esetében azonban megspórolja, hogy írásba foglalja szerződését az építési vállalkozóval, pedig így sok kényelmetlenség érheti. Szakértőnk figyelmeztet, mire ügyeljünk!

Nem pénzkidobás a szerződés – Kép: SXC

Néhány hónapja a „Szó elszáll az írás megmarad” című cikkemben azt vizsgáltam, hogy kell-e egy szerződést írásba foglalni. Nos a kis- és középvállalkozásoknál gyakran előfordul, hogy például az irodát fel kell újítani, bővíteni kell az üzlethelyiséget, esetleg új raktárépületet kell építeni. Az ilyen munkák értéke a pár százezer forinttól a sok millió forintig terjedhet. Kell-e egy-egy ilyen szerződést írásba foglalni, vagy sem? Mikor érdemes?

A gyakorlat azt mutatja, hogy kis értékű beruházásoknál a megrendelők többsége megspórolja az írásba foglalást (festés, mázolás, tapétázás, burkolás stb. esetén). Azonban a mai bonyolult építési technológiák sokszor bosszúságot okoznak a megrendelőnek. Ami később vitákhoz, esetleg bírósági jogvitához vezethet.

Mégis a mai pénzben szűkölködő világban a vállalkozók többsége meggondolja, hogy ügyvédhez forduljon, pedig lehet, hogy sok kényelmetlenségtől kímélnék meg magát, ha mielőtt a munkát elkezdené legalább a legalapvetőbb dolgokat a vállalkozóval írásban rögzítenék.

Lássuk mit kell tartalmaznia – a teljesség igénye nélkül, kiemelve a fontosabb elemeket – a jelenlegi szabályozás szerint egy építési vállalkozási szerződésnek!

1. A szerződő felek adatait, beleértve a cégjegyzékszámot, bankszámlaszámot, természetes személynél (ember) a születési adatokat, anyja nevét. Ezekre az adatokra a végrehajtásnál lehet később szükség, ugyanis ezek az adatok kellenek az eljárás megindításához.

2. A megrendelt munka meghatározását. Ezt a legcélravezetőbb egy beárazott költségvetésbe bele foglalni. Célszerű a munka minőségét meghatározni és ezt a szerződésbe foglalni.

Szakértőnk korábbi anyagai!

A szó elszáll, az írás megmarad!

A Piac & Profit jogi szakértőjének témája a szerződések írásba foglalása, a formakényszernek nevezett, sokak számára magától értetődőnek tűnő probléma. A téma banálisnak is nevezhető. De lehet, hogy mégsem az? Az új Ptk. e téren is hozott némi újdonságot.

Milyennek kell lennie egy ingatlan-adásvételi szerződésnek?

Az ingatlan-adásvételi szerződések esetében a jogi közreműködő ügyvéd, jogtanácsos vagy közjegyző megkerülhetetlen. Ráadásul sok egyéb kötelező kelléke is van egy ilyen szerződésnek. Ezeket ismerteti a Piac&Profit jogi szakértője.

Kell az adásvételibe az alapterület is?

Az elmúlt alkalommal az ingatlan adásvételi szerződéseket vettük górcső alá és egy olvasónk kifogásolta, hogy az alapterület nem lett a kötelező tartalmi elemek között felsorolva. Kifogását meg is indokolta, mondván az új építésű ingatlanoknál ez kötelező kell, hogy legyen, hiszen a vállalkozó lehet, hogy egyoldalúan változtatni fogja az alapterületet.

Hogyan vegyünk céges ingatlant?

A vállalkozók többsége általában túl van egy vagy több ingatlanvásárláson, tehát nem tapasztalatlanok, azonban mindenkit érhet meglepetés. Szakértőnk felhívja a figyelmet néhány buktatóra.

3. A határidőket: mikor kezdődik a munka, mikorra kell befejezni, mikor kell átadni a munkaterületet, mikor kell átadni a munkát?

4. Hol és hogyan történik a munka átadása? Ki adja át és ki veszi át a munkát? Ezekről célszerű jegyzőkönyvet felvenni.

5. A megrendelői felelősség kizárását a vállalkozó alkalmazottai által harmadik személyeknek okozott károkért, jogvita esetére.

6. A vállalkozó kötelezését a munkavédelmi, környezet-, tűz- és egészségvédelmi szabályok betartatására.

7. A szerződő felek képviselőinek a nevét elérhetőségét, akiken keresztül a szerződő felek kommunikálnak.

8. Van-e biztosíték a megrendelő és esetleg a vállalkozó számára. Kötbér, bankgarancia.

9.  Nagyon fontos a vállalkozói díj. Van-e előleg. Az anyagköltségek a vállalkozói díjba beépítésre kerülnek, vagy külön tételeket képeznek a költségvetésben. A fizetési határidőknek szerepelnie kell a szerződésben. A késedelmi kamatról is célszerű rendelkezni. A díj elvileg egy összegben a munka elvégzésekor esedékes, azonban ettől el lehet térni.

10. Van-e a vállalkozónak felelősségbiztosítása. Ha igen akkor melyik biztosító társaságnál.

11. A szerződés megszűnésének a szabályait.

12. Az esetleges szavatossági, jótállási szabályokat.

13. A megrendelőnek célszerű műszaki ellenőrt fogadni (nyilván nem egy tapétázáshoz, de ha sok száz négyzetmétert kell tapétázni akkor akár ezen is el lehet gondolkodni).

14. Célszerű de nem kötelező (magánszemélyek között, ha közpénzeket nem használnak fel) rendelkezni az építési napló vezetéséről illetve ennek kötelezővé tételéről.

Ugye nem is olyan bonyolult? Talán, most már, önök is el tudnak készíteni egy egyszerűbb ilyen típusú szerződést. Remélem, hogy munkájukhoz tudtam némi segítséget nyújtani. Amennyiben kérdésük van, állok a rendelkezésükre!

Dr Illés Zsolt

Ügyvéd

Ingatlanforgalmi szakjogász

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek