Ennyit dolgozunk jövőre

2012. december 01. szombat - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Tíz ünnepnapunk mind munkanapra esik, ezeket nem kell ledolgozni 2013-ban. Emellett 3 olyan áthelyezett napunk lesz, amely hozzáadódik hétvégékhez, ünnepekhez, így összesen 251 munkanap várható jövőre. Az áthelyezett napokon a tapasztalat szerint alacsony a munka intenzitása, a munkaszüneti napok viszonylag nagy száma negatívan hat a versenyképességre.

Jövőre összesen egy átlagos magyar munkavállaló 251 munkanapon 2800 munkaórát fog dolgozni, ha a teljes, nyolc órás munkaidőt vesszük alapul. Mind a magyar történelemhez, mind az egyházi hitélethez kapcsolódó munkaszüneti napjaink munkanapra esnek majd jövőre, ezeken a napokon – egész évben összesen tíz munkanapon tehát nem kell majd dolgozni és a kieső időre jár a munkabér – mondta Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi tanácsadója a GazdaságTV-nek adott nyilatkozatában.

Matolcsy György szeptemberi rendelete szerint a 2013. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

a) 2012. december 1. szombat munkanap

2012. december 31., hétfő pihenőnap

b) 2013. augusztus 24., szombat munkanap

2013. augusztus 19., hétfő pihenőnap

c) 2013. december 7., szombat munkanap

2013. december 24., kedd pihenőnap

d) 2013. december 21., szombat munkanap

2013. december 27., péntek pihenőnap

A rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére. Ebben az évben tehát még két áthelyezett pihenőnapunk lesz, december elsején  -tehát ma – és december 15-én kell dolgoznunk, ekkor december 24.-ét, a Szenteste napját, illetve a december 31.-ei Szilveszter napját dolgozzuk le a nemzetgazdasági miniszter rendelete alapján.

Mi micsoda?
Munkanaphatás: A hétvégék és az ünnepnapok eltérő alakulása miatt nem ugyanannyi munkanap esik a megfigyelt és a viszonyítási időszakra. A munkanaphatást nem csupán a munkanapok száma befolyásolja, de egyes területeken még az sem mindegy, pontosan melyik hétköznapból van több, illetve kevesebb a bázisidőszakhoz képest.
Szökőnaphatás: Az egy nappal hosszabb időszak egyes felmérések szerint befolyásolja például az éves GDP-növekedést.

Máriás Attila szerint az ilyen áthelyezett munkanapokon a foglalkoztatók részben nem várják el a munkavállalóktól, hogy bemenjenek dolgozni, vagy hogy a teljes nyolc órát ledolgozzák. Azokon a heteken, amikor az áthelyezett pihenőnapok vannak – idén több hosszú hétvége is volt,  – a munkavállalók igyekeznek a rövidített szakaszra szabadnapokat kivenni. „Érezhető, hogy ezekben az időszakokban nem annyira intenzív a cégek működése.

Minimális hatása van a gazdaságra

Megoszlanak a vélemények arról, hogy a gazdasági növekedést mennyiben befolyásolják a hosszú hétvégék, és az ezzel járó munkanapcserék, amelyek rengeteg átszervezéssel járnak, ezért egyesek szerint az egész egy ráfizetés. Rolek Ferenc, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban korábban a HR Portálnak úgy nyilatkozott, hogy a tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a munkaadók, mind a munkavállalók hozzászoktak és szeretik a munkanapok átrendezésének gyakorlatát, és zökkenőmentes termelés esetén a munkanapok áthelyezése nem okoz kiesést a magyar gazdaságnak, amennyiben a munkaszüneti napok száma nem nő.

A gazdaság szempontjából elsősorban a munkaszüneti napok számának van jelentősége. Ebből a szempontból Európa középmezőnyébe tartozunk – mondta Rolek Ferenc. Hozzátette: a munkanapok áthelyezésének gazdaságra gyakorolt hatása jórészt a termelési technológiától függ. Igaz, ezekben az esetekben sem maga a munkanap átrendezése okozza a gondot, hanem egy esetleges leállás. A legtöbb termelő egységben ugyanis egy napra nem éri meg leállítani a termelést. – Az ilyen munkahelyeken feltétlenül fontos biztosítani a megszakítás nélküli foglalkoztatás lehetőségét, amire a magyar munkajogi szabályok lehetőséget is adnak. Sok múlik ugyanakkor azon is, hogy az adott termelő vállalat beszállítói milyen munkarendben dolgoznak. Ha ezeknek a munkarendje nincs összehangolva, az veszteséget jelenthet a vállalatnak – mutatott rá az MGYOSZ alelnöke.

Mit veszíthet a munkaadó a szombati munkával?

Bár arról nincsenek statisztikai adatok, hogy mekkora kiesést vagy pluszkiadást okoz a szombati munkavégzés a munkáltatóknak, Rolek Ferenc szerint inkább az okozna nagyobb kárt, ha az áthelyezésre nem kerülne sor. Ha azonban a munkavállalók szombati teljesítményét nézzük, ami a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara egy régebbi felmérése szerint általában 50 százalékos, pénzben mérhető többletkiadása jelentkezhet a vállalatnak. A KSH adatai szerint az egy órára jutó munkaerőköltség egy öt főnél nagyobb vállalkozásnál 1.885 forint (2008-as adat), egy 50 főnél nagyobb vállalkozásnál 2.313 forint (2009-es adat). Ha a dolgozó a munkaidő felét “elsumákolná, az egy kisebb cég esetében kb. 7540 forint, egy nagyobb vállalkozásnál kb. 9252 forint pluszkiadást jelenthet a munkaadónak – teljesítmény nélkül.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek