Az uniós források kiosztására a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbb, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszert szeretne kialakítani a kormány 2014-2020-as uniós fejlesztési periódusban. Ennek konkrét keretei azonban egyelőre a harmadik prioritást jelentik a döntéshozók számára – jelezték a Nemzeti Fejlesztési minisztériumban.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár azt követően nyilatkozott a témáról a Távirati Irodának, hogy az Index arról írt: a „kormány lenullázza a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget” (NFÜ). A portál információi szerint az uniós pénzek elosztásának és pályáztatásának új rendszerét alakítják majd ki. Az eddig főszerepet játszó NFÜ a jövőben háttérbe szorul, az irányítást decentralizálják, és az szaktárcákhoz helyezik. A koordinációt a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság végzi majd.
Az NFÜ tavaly sikeresen működött
Van még bőven elköltetlen uniós pénz
A 2015 végéig lehívható 8200 milliárd forint összegű európai uniós forrásból tavaly 3200 milliárdot fizettek ki, miközben a pályázható összeg 95 százalékát már meghirdették, 85 százaléka támogatói döntéssel bír.
E felvetésre reagálva a helyetes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormányváltáskor, 2010-ben már napirenden volt a fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakítása. Akkor a kormány úgy döntött, hogy a maximális forrásfelhasználás érdekében nem nyúl hozzá az adott intézményrendszeri keretekhez, a 2007-2013. évi fejlesztési periódust a meglévő keretrendszerben fejezi be, hogy maximális forráslehívást biztosítani tudja az ország számára.
Egy cent sem kerülhet vissza!
Végtelenül egyszerű pályázatokra, ösztönző támogatási célokra és komoly állami kamattámogatásra lenne szükség ahhoz, hogy megindulhassanak a beruházások. A legfontosabb feladat 2013-ban, a rendelkezésére álló uniós források felhasználása lenne - mondta a Piac&Profitnak Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója.
Tavaly a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget bírálók is elismerték Csepreghy Nándor szerint, hogy az ügynökség sikeres munkát végez, ha 700 milliárd forintot le tud hívni. Ezzel szemben a múlt évben 1050 milliárd forintot teljesült.
Új időszak kezdődik
Az uniós fejlesztési periódusban 2014-től új időszak kezdődik, és 2020-ig rendelkezik arról, hogy milyen forrásokat, milyen formában használhatnak fel a tagállamok. Az ezzel összefüggő munka nemcsak Magyarországon, hanem az összes tagállamban folyik, e munkának egy részét - nem a legfontosabbat - jelenti, hogy a majd rendelkezésre álló forrásokat milyen intézményi keret között lehet felhasználni a helyettes államtitkár érvelése szerint.
Így lehetne könnyebben hozzájutni az uniós forrásokhoz
Az egyszerűsítés és gyorsítás teheti hatékonyabbá az európai uniós források felhasználását az Állami Számvevőszék azon felmérése szerint, amelyet egy 13 országra kiterjedő ellenőrzés részeként készítettek a közelmúltban.
Az a cél, hogy minél hatékonyabb, a társadalmi és a gazdasági szektor számára a lehető legkedvezőbben, a leghatékonyabban reagáló intézményrendszer jöjjön létre - hangsúlyozta a Csepreghy Nándor. Az egyik elképzelés az, hogy az operatív programok irányító hatóságai - amelyek most a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium háttérintézményében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségben összpontosulnak - közelebb kerüljenek a szakmai döntéshozatali szintekhez, integrálódjanak a minisztériumok szakállamtitkárságaiba.
Ez egy lehetőség, amelyről az Európai Bizottságot már tájékoztatták, és folynak egyeztetések a forrásfelhasználás mikéntjéről, annak formai kereteiről - mondta el a helyettes államtitkár.
Prioritások ma
Mindezzel együtt a helyettes államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a legfontosabb kérdés most az, hogy mennyi uniós forrást kap Magyarország 2014-2020. között és milyen célokra lehet felhasználni. "És bár az ezt kiszolgáló intézményrendszeri kérdések jelentősek, de akik ezt a kérdést most feszegetik, egy dolgot bizonyítanak, nem látják a fától az erdőt" - mondta Csepreghy Nándor. Meg kell nézni, hogy milyen forrásokat lehet felhasználni a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és munkahelymegvédés érdekében, s ezt követően lehet feltenni azt a kérdést, hogy ezt milyen intézményi keretek között tesszük majd.
Minél több vállalkozóra lenne szükség Európában
A növekedés újraindításához és a foglalkoztatás szintjének emeléséhez Európának több vállalkozóra van szüksége. A legtöbb új munkahelyet – évente 4 milliót – az új vállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások teremtik Európában. Ezért Antonio Tajani, az Európai Bizottság alelnöke az év elején a vállalkozók támogatására és az európai vállalkozói kultúra forradalmasítására irányuló cselekvési tervet terjesztett elő.
A 2014-2020-as pénzügyi keretekről a kormányfők nem tudtak megállapodni a tavaly év végi csúcson. Az idén tavasszal folytatódó tárgyalásokon Magyarország célja, hogy ne veszítsen forrásokat. Ezzel párhuzamosan a magyar kormány az Európai Bizottságban a keretek felhasználásáról folyó tárgyalásokra is nagy hangsúlyt helyez, hiszen ott dől el, mire lehet a forrásokat felhasználni, és folynak egyeztetések arról, hogy mekkora legyen a visszatérítendő és a vissza nem térítendő támogatások aránya.
Magyar javaslat volt, hogy jusson forrás az úgynevezett híd projektre, vagyis a jelenlegi tervezési időszakban elkezdett, de be nem fejezett projektekre. Az intézményrendszeri keret csak a harmadik prioritás - mondta Csepreghy Nándor.
