Elmeszelte Brüsszel a reklámadót

A magyarországi reklámadó sérti az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak - írta közleményében az Európai Bizottság.

Kép:EU

A Bizottság 2015 márciusában indított mélyreható vizsgálatot és megállapította, hogy a magyar reklámadó indokolatlan előnyben részesíti azokat a vállalkozásokat, amelyek 2013-ban nem voltak nyereségesek, lehetővé téve számukra, hogy kevesebb adót fizessenek. Ennek alapján az Európai Bizottság határozata arra kötelezi Magyarországot, hogy szüntesse meg a 2014-es reklámadó-törvényen vagy annak uniós kérésre már tavaly módosított változatán alapuló indokolatlan megkülönböztetést a vállalatok között, és állítsa helyre az egyenlő bánásmódot a piacon.

A kormány megvédi a „magyar google-adót”
A kormány elkötelezett a reklámadó jelenlegi szabályainak megtartása mellett, és mindent elkövet azért, hogy megvédje azt az innovatív magyar kezdeményezést, amellyel a reklámtevékenységet végző világcégektől is beszedhető az állami költségvetést megillető adó - reagált a döntésre a Nemzetgazdasági Minisztérium. "Hazánk még a Brüsszel kérésére sem fog visszamenőlegesen semmilyen közterhet elkérni a reklámadó-mentességben részesülő kisvállalkozóktól. A magyar kormány nem hagyja, hogy a reklámozási tevékenységből jelentős bevételre szert tevő, digitális világcégek - az államkasszát megkárosítva – kivonják magukat a közterhek megfizetésének kötelezettsége alól" - írta a minisztérium. Bár meg kell jegyeznünk, korántsem a kisvállalatok adóbefizetésre kötelezése lenne az egyetlen megoldás, hogy az Unió által kiofogásolt egyenlőtlen bánásmód megszűnjön.
Az Európai Bizottság szerint az árbevételen alapuló progresszív adózás hátrányos a nagyobb piaci szereplők számára, ellentétben a nyereségen alapuló progresszív adózással, amelynek alkalmazása indokolható a nagymértékben jövedelmező vállalatok nagyobb teherviselő képességével. A magyar hatóságok viszont nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására.

A magyar kormány érvelése szerint a reklámadó sávosan progresszív mértékrendszere nem sérti az állami támogatási szabályokat, mert az azonos helyzetben lévő vállalkozásoknak, vagyis az azonos árbevétellel rendelkezőknek azonos összegű adót kell fizetniük. Így a szabályozás eleve nem lehet szelektív, azaz nem eredményezhet állami támogatást. Mindezt az Európai Bíróság több releváns ítélete is alátámasztja a kormány szerint.

Margrethe Vestager, a versenypolitikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését. Üdvözlöm a magyar kormány azon jelzéseit, amelyek arra mutatnak, hogy módosítani kívánják a reklámadót. Az állami támogatásra irányuló vizsgálatunk részletesen elemezni fogja mind a reklámadó jelenlegi alkalmazását, mind – adott esetben – annak változtatásait; ezáltal biztosítjuk, hogy egyetlen médiatársaságot se érjen tisztességtelen megkülönböztetés.”

A Magyar Lapkiadók Egyesülete korábbi állásfoglalása szerint a reklámadó az egész gazdaságnak árt és még inkább növeli a globális online szereplők versenyelőnyét a magyar vállalkozásokkal szemben.

A Bizottság továbbá kétségbe vonja, hogy a törvény azon rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását, összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal. Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak.

MRSZ: a reklámadó az egész gazdaságnak árt

A hírre reagálva a Magyar Reklámszövetség (Mrsz) közleményben tudatta, továbbra is úgy véli, a reklámadó nemcsak az iparágra káros, hanem az egész gazdaságra is - közölte a szövetség az Európai Bizottság (EB) állásfoglalását követően pénteken az MTI-vel. A közlemény szerint a szövetség elkötelezett az azonos versenyfeltételek megteremtésére irányuló szabályozás mellett, és úgy vélik, a Magyarországon be nem jegyzett globális vállalkozások adóelkerülő magatartása rontja az egyébként is technológiai hátránnyal küzdő hazai tartalomszolgáltatók helyzetét. A szövetség a közleményben felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy a globális vállalatok nemcsak reklámadót, hanem általános forgalmi adót, munkáltatókat terhelő munkavállalói járulékokat, társasági adót és helyi iparűzési adót sem fizetnek. A szövetség, tájékoztatása szerint, most is nyitott a kormánnyal való együttműködésre, hogy az EB állásfoglalása nyomán szakmailag támogassa a magyar piacon működő vállalatok egységes versenyfeltételeinek kialakítását.

 

Meg lehet úszni a reklámadót, csak tudni kell hogyan
A 2014-ben bevezetett reklámadó valamennyi vállalkozás életét megnehezíti, ha hirdetni szeretné szolgáltatását, termékeit. A jogszabály alapján ugyanis nem csupán a reklámot közzétevőnek keletkezik a megrendelt reklám után reklámadó fizetési kötelezettsége, hanem a reklámot megrendelő vállalkozást is terhelheti adófizetési kötelezettség. Különösen akkor, ha nem fordít kellő figyelmet a reklámozásra irányuló szerződései megkötésénél, de legalábbis azok pénzügyi rendezésénél, a teljesítéskor.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo