Durván lenyomja a hatékonyságot az egyterű iroda

2017. január 17. kedd - 07:30 / kfarkas
  •    

Hat százalékkal csökkent a hatékonyság az egyterű irodák miatt, ráadásul a jelenlegi influenzaszezonban még járványügyi kockázatot is jelent a közös tér. Azonban ahhoz, hogy külön helyiségek legyenek jelentősen megnövelt alapterület kellene, amit nem valószínű, hogy ki tudnák gazdálkodni a cégek. Pedig mindenki a hatékonyságnövelésre hajt.

Lényegesen, akár tíz százalékkal is növelhető a hatékonyság, ha nem egyterű irodában zajlik a munka. legalábbis ez derült ki egy, a BBC által közölt kísérletből, amelyet az NBBJ globális építésziroda végzett. Ők 3-16 fős csapatokra optimalizálták az irodákat, amelyekben három méterenként szenzorok mérik a hangerőt, a hőmérsékletet, páratartalmat. Az alkalmazottak egy okostelefonos applikáció segítségével a szenzoros adatok alapján így könnyedén megkereshetik a legnyugodtabb zugot az irodában, ahol a legjobban tudnak dolgozni. A kísérlet tanulsága szerint ágazattól függően 10-15 százalékkal növelhető így a munkavégzés hatékonysága, szemben az egyterű irodákkal, amelyek jelenleg a leginkább elterjedtek a világon – és feljövőben vannak Magyarországon is.

Azonban nem olyan egyszerű kisebb helyiségekre váltani. Az NBBJ projektjében ugyanis jelentősen, mintegy 30 százalékkal nagyobb irodai térre volt szükség az csapatok osztott helyiségek kialakítására, az egyterű irodákhoz képest, ami jelentős költségtényezőt jelent a vállalkozásoknak. Ugyanakkor a dolgozók gyűlölik az egyterű irodahelyiségeket: a HB Reavis Magyarország korábbi felmérése szerint a magyar munkavállalók több mint nyolcvan százaléka az elválasztott terű irodákat preferálná – különösen a 40 év felettiek.

egyterű irodatér

Kép:Pexels

Jelenleg globálisan a munkavállalók mintegy 50 százaléka dolgozik egy légtérben az összes kollégájával (Magyarországon ez az irodai munkavégzők körében 2015-ös adatok alapján 55 százalék.) Közülük a nyitott irodákban dolgozók fele, míg az alacsony térelválasztó elemekkel privát területekre bontott térben munkát végzők 60 százaléka elégedetlen a munkakörülményeivel – szemben a külön irodákban dolgozók közötti 16 százalékos elégedetlenségi aránnyal – derült ki a Sydney Egyetem felméréséből.

A Gensler piackutató cég hasonló kutatásának adatai szerint az így dolgozók 54 százalékát elsősorban a többi munkatárs csevegése zavarja. Az egyterű irodában ugyanis romlik a kommunikációs teljesítmény: a dolgozóknak csak 24 százaléka vélekedik úgy, hogy jót tesz a cégen belüli kapcsolattartásnak, szemben a korábbi 36 százalékkal. A közös tereken ugyanis kevés a munkával kapcsolatos kommunikáció, annál több a pletykálkodás. (Igaz, ez nem mindig rossz dolog!)

Irodai etikett – avagy így lesz kellemesebb egy légtérben
Sok érv szól az egyterű irodák mellett és ellen is, mi most azt néztük meg, ha ilyenben dolgozunk, mik az alapvető illemszabályok, amelyekkel mindenkinek kellemesebb lesz az „együttélés”.

Ugyanakkor az egyterű iroda valóságos melegágya a járványoknak. Nemzetgazdasági szinten mérhető anyagi károkat okoz az influenza: a télen rendszeresen végigsöprő tömeges megbetegedések miatt sokan kényszerűen kiesnek a munkából. Az influenza mindenesetre alaposan rányomhatja bélyegét a cégek mindennapjaira. Óvatos becslések szerint járványidőszakban a lakosság legalább 10 százalékán söpör végig a megbetegedés, komoly gazdasági kiesést is okozva mindezzel a cégeknek a termelésben. Csak az influenza miatti táppénzes időszak első két hetének finanszírozása a munkáltatóra hárul – mindemellett a munkából a betegsége miatt kieső alkalmazott távolléte a táppénzen túl még további, legalább 8-10-szeres bevételkiesést eredményezhet a cégek életében az Oltópont.hu becslése szerint. (Erre hasznos és olcsó megoldás, az adómentes juttatásként adható influenzaoltás!)

Összességében a Gensler adatai alapján az így dolgozók munkájának hatékonysága hat százalékkal esett 2008 óta – holott a vállalatok az elmúlt csaknem tíz évben mindenhol komoly erőfeszítéseket tettek a hatékonyság növelésére.

Nehéz koncentrálni az irodában? Van megoldás
Sokaknak már a hagyományos, kis létszámú szobákban is nehéz volt a munkájukra koncentrálni. Az egy légterű irodákban pedig még lassabb lehet a haladás és gyorsabb a kifáradás. A külső körülményeken nehéz változtatni. De azért lehet valamit tenni!

A kutatás tanulsága, hogy túl sok munkavállalónak volt már rossz tapasztalata nyitott terű irodákkal kapcsolatban, amelynek leggyakrabban a hanyag, a dolgozók igényeit figyelembe nem vevő tervezés az oka. Emellett a munkaadók gyakran nincsenek tisztában az olyan modern kialakítási lehetőségekkel, mint amilyen a munkavégzés típusára szabott elrendezés. A munkavállaló napi tevékenységére szabott, nyitott irodai tér az egyéni igényeket szolgálja ki, emellett olyan felhasználóbarát környezetet teremt, amelyben a dolgozók teljesítménye is fokozódik. (Itt olvashatja tippjeinket a hatékonyabb munkaterekért!)

Az új irodák kialakításánál immár Magyarországon is egyre jobban ügyelnek a modern munkaszervezési elveknek megfelelő térkialakításra – mondta korábban a Piac&Profitnak Kalmár Zoltán, az iroda.hu ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a belső tér kialakítását ma a kommunikáció változása határozza meg. A cégeknél az agy a meghatározó: nem a vezető mondja meg a tutit, hanem közös gondolkodás, együttműködésen alapuló alkotómunka eredményeként születik meg a termék vagy a szolgáltatás. A kollaboratív munka kollaboratív tereket igényel. Nem olyan tárgyalókat kell kialakítani, ahol mindenki feszeng az asztal körül, hanem inspiráló közösségi tereket babzsákfotellel és bárszékekkel, vagy akár a szabadban.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek