Bár az alkalmi foglalkoztatás szabályai egyszerűbbek az általánosnál, (ennek segítségével kerülhetjük el a nyári leállást. De vannak még más tippjeink is!) mégis van néhány dolog, amivel nem árt tisztában lenni, ha élni szeretnénk ezen foglalkoztatási forma alkalmazásával - figyelmeztetett Pentz Edina az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.
Az egyszerűsített foglalkoztatás körébe tartozik az alkalmi munka, a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, a filmipari statiszták foglalkoztatása. Az alkalmi munkavállalókra vonatkozóan bizonyos feltételeknek eleget kell tenni a foglalkoztatotti létszám és a foglalkoztatás napjainak tekintetében. Az alkalmi munkavállalók létszáma ugyanis függ a foglalkoztató átlagos statisztikai állományi létszámától. Rugalmasságot jelenthet azonban, hogy a keret az év során egyenlőtlenül is felhasználható.
További korlátozást jelent, hogy a foglalkoztatás hetente legfeljebb 5 egymást követő napig, havonta legfeljebb 15 napig, évente maximum 90 napig tarthat. (Amit a munkavédelmi felügyelők előszeretettel ellenőriznek.)
Idénymunka
Az idénymunka esetén a feltételek kissé szabadabbak, mindössze az a kikötés érvényesül, hogy a foglalkoztatás egy munkavállaló esetében maximum évi 120 napon keresztül állhat fenn. A filmipari statiszták esetében még ez a korlát sem áll fenn a foglalkoztatotti létszám tekintetében.
Érdemes figyelemmel lenni továbbá, hogy harmadik országbeli állampolgár a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével kizárólag mezőgazdasági idénymunka keretében foglalkoztatható.
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a foglalkoztató nem köteles legalább a minimálbér összegének megfelelő juttatás fizetésére, azonban itt is érvényesülnek bizonyos minimumszabályok a bérezés tekintetében: a napi „minimálbér” a kötelező legkisebb munkabér 1 napi összegének 85 százaléka (2014-ben 3 970 Ft), illetve legalább középfokú végzettséget feltételező munkakör esetében a garantált bérminimum 1 napi összegének 87 százaléka (4 724 Ft). A törvény a filmipari statiszta esetében – valószínűleg az időtartambeli korlátozások hiánya miatt – egy maximumbért is meghatároz: a napi jövedelem itt nem haladhatja meg a 12 000 forintot.
Alkalmi munkavállalók bejelentése
Az egyszerűsített foglalkoztatást is köteles a munkáltató a NAV felé bejelenteni, azonban rendhagyó módon a bejelentést nemcsak elektronikusan, hanem telefonon is teljesítheti. A bejelentésre a munkavégzés megkezdése előtt, visszavonásra és módosításra a bejelentést követő 2 órán belül, illetve – amennyiben a foglalkoztatás a bejelentést követő napon kezdődik vagy több napon át tart, akkor – az adott napon reggel 8 óráig van lehetőség. Amennyiben ezt követően kerül sor a visszavonásra, úgy már beáll a munkáltató napi közteherfizetési-kötelezettsége.
Egyszerűsített közteherfizetés
Az egyszerűsített foglalkoztatás esetében a munkáltatónak nem kell a klasszikus munkaviszonyt érintő közterhekkel számolnia, hanem idényunka esetében mindössze napi 500 Ft, alkalmi munkánál napi 1 000 Ft, filmipari statiszta foglalkoztatásakor pedig napi 3 000 Ft megfizetésével teljesíti a közteherfizetési-kötelezettségét. A fenti összeg megfizetésével tehát sem neki, sem a munkavállalónak nem keletkezik egyéb fizetési kötelezettsége. A munkavállalónak kifizetett bér tehát nettó jövedelemként realizálódik.
Fontos megjegyezni azonban, hogy abban az esetben, ha a munkavállalónak kifizetett összeg meghaladja a foglalkoztatás napjainak és a minimálbér napi összegének (4 670 Ft) szorzatát (mentesített keretösszeg), akkor a felettes összeget a munkavállalónak a bevallásában szerepeltetni kell és az éves adóbevallás beadásával egyidejűleg ezen rész után 16 százalék személyi jövedelemadót (szja) kell fizetnie.
Néhány munkajogi könnyítés
Az új Munka törvénykönyvéről részletesebben itt olvashat!
A Munka Törvénykönyve is tartalmaz adminisztrációs könnyítést az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozóan:
- a munkaszerződéstől nem lehet elállni; nincs mód a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra; a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató nem köteles a munkaviszony végén az előírt igazolásokat kiadni;
- nincs határideje a munkaidő-beosztás előzetes közlésének és a munkáltató munkaidőkeret hiányában is alkalmazhat egyenlőtlen munkaidő-beosztást; nem érvényesülnek a vasárnapra, illetve munkaszüneti napra történő munkaidő-beosztás korlátai;
- nem alkalmazandók a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezések, ugyanakkor a munkaviszony megszűnésekor a természetben igénybe nem vett, időarányos szabadságot meg kell váltani;
- nem jár betegszabadság, szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság;
- minta-munkaszerződés (lásd 2010. évi LXXV. törvény melléklete) alkalmazása esetén nem kell alkalmazni a munkaidő-nyilvántartására és az írásos munkabér elszámolásra vonatkozó előírások
