Egyre mobilabb a munkavégzés és az álláskeresők is

A munkakeresés egyre inkább mobillá válik, csakúgy, mint a munkahelyek. A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik a munkakeresésében és a toborzásban, miközben olyan új trendek jelennek meg, mint a smartworking, ami nemcsak a vállalati munkakörnyezetre van hatással, de a munkáltató és a munkavállaló közti hagyományos kapcsolatot is újraértelmezi.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

A technológiai változások egyaránt hatással vannak álláskeresés és a munkavégzés módjára is. Új trendek jelennek meg, amelyek nemcsak a nagyvállalatok, de a kkv-k munkakörnyezetét is befolyásolják. Az Adecco Work Trends Study arra kereste a választ, hogy hogyan vélekednek az álláskeresők és a munkaadók a közösségi média munkakeresésben betöltött szerepéről, mit gondolnak a jövő munkavégzéséről és az ún. smartworkingről.

A tanulmány rávilágít, hogy az álláskeresések kapcsán a legszélesebb körben használt csatornák szerepe – mint amilyen például a vállalati weboldal – csökken, ugyanakkor erőteljesen nő a közösségi médiáé. A professzionális felhasználás tekintetében a közösségi hálózatok között a LinkedIn a legnépszerűbb platform mind a munkaadók (61%), mind az álláskeresők (34%) körében, miközben a Facebook inkább az egyéb szociális aktivitások tere, ami tökéletes énmárka építési célokra. (Az énmárka építésről itt olvashat bővebben!)

Az álláskeresők körében éles határ figyelhető meg a két közösségi média használata között. Míg az álláskeresések tekintetében a legkedveltebb a LinkedIn, addig a Facebook-on inkább azt ellenőrzik le, mit írnak, mondanak egy adott munkáltatóról. A munkaadók azonban nem tesznek ilyen éles különbséget a két platform között, de harmaduk válaszolta, hogy a felvételi beszélgetés során megkérdezi a leendő munkavállalót a közösségi médiában való jelenlétéről, és közel ugyanennyien utasítottak már el jelentkezőt a közösségi profilján szereplő tartalom miatt.

A kutatás szerint a legaktívabb közösségi médiát használó munkakeresők Közép-Európában élnek, 44%-uk rendszeresen használja szakmai célokra ezt a kommunikációs csatornát, ezzel szemben a kelet-európai munkavállalóknak csupán 23%-a. Ugyanakkor a munkaerő-toborzók Ázsiában a legaktívabbak a közösségi médiában, 39%-uk használja rendszeresen, míg ez az arány Kelet-Európában és Amerikában is csupán 9-10%.

Engedjünk, hogy engedjenek
Alig találni olyan álláshirdetést, melyben ne tüntetnék fel az elvárt kompetenciák között a rugalmasságot. A cégek olyan jelentkezőket vesznek fel szívesen, akik szükség esetén hajlandók túlórázni, egy-egy szabadnapot feláldozni, vagy akár a munkaköri leírásukban szorosan nem szereplő tevékenységeket elvégezni. A gazdasági szakértők azt javasolják, hogy amennyire csak lehet, a vezetők viszonozzák a dolgozók gesztusait.
Egyre „mobilabbak” az álláskeresők

A tanulmány megállapítja, hogy a munkavállaló esélye a munkaadóval történő kapcsolatfelvételre egyenes arányban nő a munkakereső által használt közösségi médiumok számával: ha egy hálózaton van jelen aktívan, 16% esélye van arra, hogy egy álláslehetőség megtalálja, ez a szám azonban akár 46%-ra is nőhet, ha mind az öt jelentős nemzetközi hálózatot használja (Facebook, LinkedIn, Twitter, Instagram, YouTube). Érdekesség, hogy a közösségi médián keresztül a munkaerő-toborozók sokszor veszik fel a kapcsolatot passzív jelöltekkel is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akik azt mondják, hogy „nem keresek munkát, de nyitott vagyok az új ajánlatokra” sokkal nagyobb valószínűséggel kapnak megkeresést, mint azok, akik saját bevallásuk szerint aktívan állást keresnek, de kevésbé aktívak a közösségi médiában.

Az álláskeresők sokkal inkább „mobilak”, mint a toborzók; míg az álláskeresők 65% használ rendszeresen vagy alkalmanként mobil eszközöket az online álláskereséshez, addig a munkaadók mindössze 41%-a használja ezeket az eszközöket, amikor az aktuális állásokra esélyes jelölteket keresik.

Egyre többen dolgoznának otthonról

A munkavégzés helye szempontjából a rugalmasság kulcsfontosságú tényező lesz a közeljövőben. Annak ellenére, hogy az álláskeresők többsége, és a munkaadók fele még sosem hallott a smartworking-ről, mindannyian erőteljes érdeklődést mutatnak a smartworking megoldások iránt. Az álláskeresők több mint fele szívesen dolgozna otthonról, hasonló számban vannak, akik előnyben részesítenének egy otthonukhoz közeli irodát, harmaduk választana közösségi irodát, és szintén egyharmaduk akár útközben is dolgozna. A hölgyek inkább támogatják az otthonról való munkavégzést, a férfiak a munkahely mobilitását részesítik előnyben, míg a közösségi és a mobil munkavégzést inkább a fiatalok választanák. Miközben a munkakeresők nyitottak a smartworking megoldások iránt, addig a munkahelyek jóval óvatosabbak ezek elfogadásában, hiszen egy részük teljesen új megvilágításba helyezi a munkáltató és a munkavállaló viszonyát. A rugalmas munkavégzési lehetőség azonban olyan motivációs eszköz, amely nem jár többletkiadással.

„A megkérdezett magyar munkavállalók 73%-a már keresett információt mobiltelefonján egy potenciális munkaadóval kapcsolatban, a smartworking és coworking fogalmát azonban itthon sem nagyon ismerik. A válaszadók 72%-a már dolgozott otthonról, 18%- használta már a coworkinget, 66% pedig dolgozott vagy akár rendszeresen dolgozik mobileszközről egyéb környezetben is, így pl. tömegközlekedési eszközön”- mondta el Vég Ottó, az Adecco Kft. Ügyvezető Igazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo