A júliust egyértelműen a szélsőségek jellemezték: a hőségriasztást heves viharok, hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadék és jégeső váltotta több alkalommal is, emiatt pedig az agrárszektor is jelentős károkat szenvedett. Olyannyira, hogy egy hónap alatt annyi kárt jelentettek, mint 2014-ben fél év alatt összesen. A júliusi viharok Vas, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye mezőgazdasági területeit érintették a legsúlyosabban. A növénykárokat közel 50-50%-ban jelentették a hagyományos, valamint a díjtámogatott módozatok terhére.
A Generali biztosító által júliusban regisztrált 550 mezőgazdasági káreset 80%-ában a vihar és a jégeső károsította a növényeket, azok közül is leginkább a betakarítás előtt álló, őszi káposztarepcét, búzát és árpát, de az őszi betakarítású kukorica és napraforgó ültetvények közül is sok károsodott a viharok során.
„Ma Magyarországon a különböző mezőgazdasági erőforrások több mint fele nem biztosított, pedig aki nem rendelkezik valamilyen biztosítással, az a kárenyhítési alapból járó kártérítésnek is csak a felét kaphatja meg” – figyelmeztetett Kókai Gábor, a Generali Biztosító mezőgazdasági biztosítási csoportvezetője. „Az idén nyáron tapasztalt extrém időjárási körülmények miatt ajánlott számításba venni, hogy talán az ősz is hasonló módon próbára teszi majd az agrárszektort. Az őszi fagykárok jellemzően a másodvetésű csemegekukoricát, a zöldbabot és a paprikát érintik, a gazdáknak ezért érdemes már most megfontolniuk ezen növények biztosítását, hogy elkerüljék a nyárihoz hasonló jelentős káreseteket.” Az őszi fagykár biztosítás szeptember 4-ig köthető az október 10-ig bekövetkező fagykárokra.
A klímaváltozás nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, hanem az időjárási szélsőségek intenzitásában is. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik extrém aszályos időszakok, és ez a tendencia a prognózisok szerint tovább fokozódik. A gazdálkodóknak ezért fel kell készülniük a károkra – de nem teszik. A legnagyobb károkat az ilyen időjárási szélsőségek elsősorban a mezőgazdaságban okozzák: a szélsőséges hazai időjárás következtében évről-évre nehéz helyzetbe kerül a növénytermesztők egy része. Egyik évben az aszály miatt a kukorica-, máskor a jég miatt a gyümölcstermesztők. Ilyenkor aztán általában kiderül, hogy az érintettek közül sokan végzetes károkat szenvednek. Ugyanis, ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek körülbelül 40 százaléka biztosított és a gazdák kevesebb, mint fele köt biztosítást. Egy nemrégiben befejeződött reprezentatív felmérés ennek okait járta körbe, illetve azt vizsgálta, mi a gazdák véleménye a jelenlegi agrárbiztosítási piacról.
Az eredmények meglepőek és elgondolkodtatóak egyben: bár a növénytermesztők 57 százaléka tart valamilyen növénykár bekövetkezésétől, 51 százalékuk mégsem tesz semmit a kárveszély csökkentése érdekében. Ennek oka pedig azon túl, hogy általában a biztosítási díjak nagyságát magasnak találják az, hogy nem rendelkeznek elegendő információval sem a biztosítások megkötéséhez szükséges tennivalókról, sem a lehetőségeikről. Mivel az ágazat a kelleténél jobban függ az időjárástól, így időről időre sok cég találja magát nehéz helyzetben.
