Egyenlők, de mégsem

2016. március 08. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar nők fele úgy érzi, hogy teljes az egyenlőség, de az adatok a pesszimistábbakat igazolják. A nők kevesebbet keresnek, és a nemek közti bérszakadék csak növekedett Magyarországon az elmúlt években és a nők által vezetett cégek száma is csökkent.

Kevesen tudják, hogy a nőnapon eredetileg a női egyenjogúságért vívott harcra emlékezünk. 1910-ben a II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszus határozta el, hogy nemzetközi nőnapot tartanak annak emlékére, hogy 1857. március 8-án New Yorkban 40 ezer textilipari munkásnő a béregyenlőségért és a munkaidő-csökkentésért sztrájkolt. Az elmúlt csaknem százhatvan évben sokat értünk el a nemek közti egyenlőségért folytatott harcban – de vajon eleget? Erre kerestük a választ.

Teljes az egyenlőség?

Hazánkban teljes nemi egyenjogúság van a karriercélok megvalósításában. Ezt az állítást a megkérdezett nők pontosan fele osztja, míg a másik 50 százalék szerint nem igaz, hogy a férfiak és nők azonos lehetőségekkel rendelkeznek. Az emberek 83 százaléka úgy tapasztalja, egyenlő elbírálás elve érvényesül, 16 százalék szerint viszont nem a teljesítmény és a szaktudás számít, hanem hogy férfi-e vagy nő a munkavállaló. Egy korábbi felmérés is igazolja a hátrányos megkülönböztetés jelenségét: a nők harmada ugyanis már tapasztalt ilyet.

Társadalmi, politikai és gazdasági jogok tekintetében a válaszadók kétharmada egyenlőséget tapasztal férfiak és nők között, egyharmaduk ennek ellenkezőjét éli meg – derült ki az Ipsos kutatásából. A nemzetközi átlag szerint a nők 60 százaléka érzi úgy, hogy egyenlő esélyei vannak a férfiakkal szakmai álmaik valóra váltására. Magyarországon korcsoportos bontásban a 35 év alattiak körében érzik legtöbben (58%) úgy, hogy azonos esélyekkel indulnak. Anyagi helyzet szerint pedig a legjobban élők (77%).

nehéz helyzetben a nők

Kép: Freedigitalphotos/jesadaphorn

Egyenlő pályák, egyenlő esélyek

A képesség és a tehetség számít, nem a nem. A nemzetközi átlag szerint közel 90 százaléknyian osztják ezt az álláspontot nemtől, életkortól, anyagi helyzettől, családi állapottól és végzettségtől függetlenül. A nemzetek közül a svédek emelkednek ki, náluk mérték a legmagasabb értéket, ami 97 százalék. Japánban a legalacsonyabb az egyetértés, de ott is 70 százalék. Hazánkban ennek az állításnak a válaszaiban mérték a legmagasabb értékeket. A férfiak 80 százaléka szerint a képesség dönt, s nem az, hogy férfi-e vagy nő a munkavállaló, míg a nők 86 százaléka állította ezt.

Társadalmi, politikai és gazdasági jogok terén egyenjogúság van: 23 ország válaszadóinak 72 százaléka állította ezt. Az eredményt nem befolyásolta érdemben sem életkor, sem anyagi helyzet, sem családi állapot, de még a végzettség sem. A legalacsonyabb érték Oroszországé: 47 százalék. A magyarok válaszai alapján mért eredmény a nemzetközi átlagnál kissé alacsonyabb, 67 százalékos. A férfiak és a nők véleménye között hazánkban csak enyhe eltérés mutatkozik: 64, illetve 71 százalék.

(Pedig a statisztikák szerint minél több nőt foglalkoztat egy cég, annál nyereségesebb. Ez van.)

Ezzel szemben

Az Európai Unióban átlagosan 16,3 százalék a különbség a nők és a férfiak bére között. Az elmúlt évekhez képest ráadásul a (Lengyelország, Litvánia) a csökkenő tendencia 2012-ben a visszájára fordult, és egyes országokban – például Magyarországon, Portugáliában, Észtországban, Bulgáriában, Írországban és Spanyolországban – az elmúlt néhány évben tovább mélyült a nemek közötti bérszakadék.

Cégalapítás és gyerekvállalás: lehetetlen küldetés?
Valószínűleg egy soknapos ultramaraton sem annyira fárasztó, mintha valaki egyszerre szeretne céget építeni és gyermeket nevelni. A két feladat együtt rengeteg izgalom és munka forrása, így készüljön fel rá, hogy olyan energikus és hullafáradt lesz egyszerre, mint még soha életében. Azért adunk néhány jó tanácsot, hogyan tudja könnyebbé tenni az életét ebben a szigorú menedzselést igénylő helyzetben.

A nők 31 százaléka és még a férfiak 25 százaléka is úgy gondolja, hogy nőket és férfiakat nem kezelnek ugyanúgy az előmenetelt illetően, a fizetésekkel kapcsolatban a nők 37, a férfiak 24 százaléka azt mondta, hogy úgy érzi, van különbség nemek szerint – derült ki a Gemius és a Nyitottak vagyunk kezdeményezés korábbi kutatásából. A fizetésbeli különbséget az Eurostat adatai is alátámasztják, átlagosan 20,1 százalékkal keresnek jobban a férfiak, mint a nők ugyanabban a pozícióban. (Nem csak bérből, lehetőségből is kevesebb jut a nőknek.) Ez több mint 4 százalékkal rosszabb, mint az EU-s átlag, ami 16,4 százalék. Ha pedig a mindennapi munkahelyi helyzetekre, megbeszélésekre gondolnak, a nők 28, a férfiak 24 százaléka nyilatkozott úgy, hogy itt sem kezelik ugyanúgy a nőket és a férfiakat.

Jók, de nem kellenek

Nem annyira impulzívak, hosszabb távra terveznek, jobban becsülik munkatársaikat, összességében megbízhatóbbnak tűnnek a női cégvezetők, illetve azok a cégek, ahol a felső vezetésnek van női tagja is. „Ennek ellenére csökken a nők szerepe a cégvilágban” – mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs igazgatója. A cégstatisztika szerint a tisztán férfi menedzsmenttel, illetve tulajdonosi körrel rendelkező vállalkozások 10 százalékkal rosszabb kockázati besorolást érnek el, mint azok, amelyek vezetésében egy vagy több nő is található. A nők megbízhatóságát mutatja az is, hogy a jelenleg működő női érdekeltségű cégek átlagéletkora 12 év, míg tisztán férfi kapcsolatrendszer esetén csak 8 év az átlagos cégéletkor. „A női vezetésű cégek alacsonyabb kockázata nem annyira a nők eltérő gondolkodásával, mint inkább társadalmi státuszukkal magyarázható” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Van diszkrimináció, csak adat nincs róla
A nemek közti egyenlőtlenségekről régiónkban hiányoznak a konkrét adatok, emiatt alakulhatott ki az a tévképzet, hogy itt a nemek közti diszkrimináció nem létező probléma – véli a FAO szakértője. Pedig több százalékkal nőne a termelés, és csökkenne az éhezés, ha nagyobb szerephez jutnának a mezőgazdaságban a nők.

A nők számára pozitív jelenség kézenfekvő magyarázata lehet az is, hogy a cégek felső vezetésében ülő nők átlagéletkora számottevően meghaladja a férfiakét. A cégjegyzésre jogosult és tulajdonos nők átlagéletkora 49 év, vagyis jellemzően az anyaszerepből a munka világába visszatérő asszonyok vállalnak vezető beosztást, illetve kerülnek ilyen pozícióba. Ez nagyobb tapasztalatot, higgadtabb döntéshozatalt, nem annyira az önös karrierérdekeket, mint inkább a cég biztonságát szem előtt tartó döntéseket jelent – alighanem ez eredményezi a nők által irányított vállalkozások kisebb kockázatát.

Kevesebben lettek

2011, azaz a válság második hulláma óta alaposan átalakult a magyar cégstruktúra, s ez nem hagyta érintetlenül a nemek megoszlását sem a működő vállalkozások vezetésén belül. A gazdasági társaságok számának megemelkedése, majd drasztikus visszaesése mindezek ellenére jobban megrostálta a gyengébbik nemhez kötődő vállalkozásokat. 2011-ben még a cégek 61 százaléka volt nőkhöz kapcsolható, mára az arány 57 százalékra esett vissza.

A cégstatisztika erre a jelenségre már nem ad választ. Talán a növekvő stressz vagy a válságos éveket jellemző leépítéshullám, illetve a nemi sztereotípiák állnak a jelenség mögött. Elképzelhető, hogy a leépítések azért érik el előbb a nőket, mert az erről döntő emberek úgy gondolják: ha őket bocsátják el, kisebb kárt okoznak, hisz biztos marad egy másik kereső a családban. „Akárhogy is van, a nők továbbra is meghatározók a hazai cégvilágban: 328 ezer gazdasági társaságban tulajdonosok vagy cégjegyzésre jogosultak nők is, és minél nagyobb egy társaság, annál több a nő a vezetésben” – mondja az Opten igazgatója.

Nők férifas munkakörben
A borszakma Jedi lovagjainak is szokták nevezni a Master of Wine szakembereket. Hamarosan egy magyar nő is lesz közöttük. Egy hagyományosan férfiasnak tartott szakma legelitebb klubjába küzdi be magát.
A legtöbb férfi csak a magazinok címlapján találkozik autószervizben dolgozó nővel, pedig Magyarországon is van olyan műhely, amelyet immár csaknem húsz éve részben egy hölgy irányít. Hock Éva, az Autohock Kft. tulajdonostársa szerint az ügyfeleik többsége kimondottan örül annak, hogy egy hölggyel tárgyalhat.
Mindig is vállalkozónak készült Agárdi-Nyárai Andrea, apját követve ipari területen. De ahelyett, hogy „beült volna” a családi cégbe, az iskolapadból éppen csak kilépve felépített magának egy saját, sikeres, mára nemzetközi piacon helytálló vállalkozást.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek