Egyenlő jogokat a beszállítóknak

Álljon elő a Bizottság a termelők tisztes megélhetése és a megfelelő árukínálat biztosítása érdekében a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni javaslattal - áll egy kedden elfogadott Európai Parlamenti állásfoglalásban. Az egyik cél a gyártók, szállítók és forgalmazók közötti fair és átlátható kapcsolatok előmozdítása, de a tisztességes kereskedelem csökkentené a túltermelést és élelmiszer-pocsékolást is.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Freedigitalphotos

"Az eddigi kezdeményezések nem voltak hatékonyak, ezért állunk elő új javaslatokkal. Az úgynevezett félelmi tényező csökkentése érdekében javítani kell a beszállítók és szuper- és hipermarketek közti kapcsolatot. Felszólítjuk a Bizottságot, hogy tervezzen új eszközöket a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Egyenlő jogokat kell biztosítani az élelmiszerellátási lánc minden tagjának" - mondta Edward Czesak (ECR, Lengyelország) jelentéstevő.

Sürgősen tenni kell a jövedelem és az erőviszonyok tekintetében az élelmiszer-ellátási láncon belül fennálló egyenlőtlenségek ellen - mondják a képviselők a 600 igen szavazattal 48 ellenében 24 tartózkodás mellett elfogadott szövegben. Az állásfoglalás hangsúlyozza, hogy az előállítási költség alatti értékesítés, és az, hogy a nagy forgalmat bonyolító kiskereskedők veszteséggel értékesített, forgalomnövelő termékként használják az alapvető mezőgazdasági élelmiszereket – például a tejtermékeket, a gyümölcsöket és a zöldségeket – veszélyt jelent az ilyen cikkek hosszú távú, fenntartható uniós termelésére.

Léteznek uniós jogszabályok az üzleti vállalkozások és fogyasztók közötti viszonyban felmerülő tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen (2005/29-es EK irányelv), de nincsenek ilyen szabályok a mezőgazdasági kereskedelmi lánc szereplői kapcsán. A versenyre vonatkozó szabályok is csak részben fedik le a területet.

Leggyakoribb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok:
  • késedelmes kifizetések,
  • a piaci hozzáférés korlátozása,
  • a szerződési feltételek egyoldalú vagy visszamenőleges megváltoztatása,
  • a szerződés váratlan és indokolatlan felbontása,
  • az üzleti kockázatok tisztességtelen áthárítása,
  • a szállítási és raktározási költségek felszámolása a beszállítóknak.
A termelők és a kkv-k különösen kiszolgáltatottak a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal szemben. Gyakran kénytelenek veszteségesen értékesíteni áruikat - például nagy áruházi leértékelések alkalmával. A fogyasztók szintén rosszul járnak, hiszen ez a jelenség korlátozza a választékot, illetve új és innovatív termékekhez való hozzáférésüket, mondják a képviselők.

Szigorú jogalkalmazás a beszállítói "félelmi tényező" ellen

A képviselők azt is hangsúlyozzák, hogy az önkéntes és önszabályozó rendszerek eddig kevés eredménnyel jártak. Ennek oka a megfelelő érvényesítés hiánya, a mezőgazdasági termelők alulreprezentáltsága, az érintett felek közötti összeférhetetlenség és az olyan vitarendezési mechanizmusok, amelyek nem veszik figyelembe a beszállítók „félelmi tényezőjét” és amelyeket nem a teljes élelmiszer-ellátási láncra alkalmaznak. Uniós keretjogszabályok kellenek a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására és annak biztosítására, hogy a termelők és a fogyasztók is profitálnak a fair viszonyokból - teszik hozzá.

Az EP szerint a hatékony végrehajtási mechanizmusok kiegészítéseként elő kell mozdítani az ellátásilánc-kezdeményezést és más nemzeti és uniós önkéntes rendszereket, mindezt úgy, hogy a panaszokat névtelenül lehessen benyújtani, a szankcióknak visszatartó ereje legyen és a mechanizmus uniós szinten legyen összehangolva. A Parlament azt szeretné, ha a termelők és kereskedők (többek között a mezőgazdasági termelők szervezetei) részt vennének az ilyen kezdeményezésekben.

Így éljük túl beszállítóként
Ha beszállítók szeretnék lenni egy nagyobb cégnél, számos elvárásnak kell megfelelnünk. De nem árt magunkat is megfelelően védeni, mert a kisebb félnek is vannak kockázatai.
 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo