Miért küzdünk egyedül, árral szemben?

A ma működő félmillió kis- és középvállalat adja a magyar gazdaság gerincét. Állandó problémákkal küzdenek, mint a munkaerőhiány, vagy az egyre élesebb árverseny. Mégsem vesznek igénybe szakértői segítséget, több mint felüknek még weboldala sincs és harmaduk egy fillért sem fordít marketingre.

Kép: Freedigitalphotos

Magyarországon 2014-ben összesen valamivel több, mint 506 ezer kkv működött, mely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70%-át teszi ki, míg a vállalkozások száma alapján több mint 99 százalékos lefedettségről beszélhetünk. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.

A kis- és középvállalatok alkotják tehát a magyar gazdaság gerincét, piaci jelentőségük vitathatatlan, ezért fennmaradásuk és növekedésük a vállalati szektor egészére, a GDP-re és a hazai foglalkoztatottságra nézve is kulcsfontosságú. A Deloitte Feltörekvő Középvállalati Üzletágának első ízben megjelenő Versenyképességi Indikátor Jelentése olyan tényezőket vizsgált, melyek kisebb hangsúlyt kapnak a tradicionális kutatásokban, azonban nagymértékben hozzájárulnak a hazai feltörekvő vállalatok, és ezzel a magyar gazdaság versenyképességének alakulásához.

A legnagyobb gond a munkaerő

„A megkérdezett cégek 90%-a kedvezően ítéli meg a helyzetét, és közel 50% a jövőre vonatkozóan is optimista. Ez abból fakad, hogy a válság már kevésbé érezteti a hatását a piacon, vagyis a vezetők inkább a növekedésre, mintsem a túlélésre koncentrálnak, egyre nagyobb hangsúlyt kap a megfelelő ügyfélszerzési stratégia kialakítása és a képzett munkaerő felkutatása és megtartása” – részletezte Pádár Péter, a Deloitte Feltörekvő Középvállalatok Üzletágának vezetője. (A hazai gyártóvállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. Már a szakképzettséget nem igénylő pozíciókat is csak nehezen sikerül feltölteni. Az utóbbi hetek friss kutatásaiból azonban az is kiderül, hogy a képzett mérnökökre is lasszóval kell vadászni, mert nincs elegendő munkaerő, aki van, az pedig nem kell a cégeknek.)

A feltörekvő középvállalatoknak kiemelt fejlődési igényük – az általuk kiemelt jelentőséggel bíró területek közül – leginkább az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása iránt van. Ezeket nevezhetjük jelenleg a piac legégetőbb kihívásainak.

„Tízből két vállalkozásnak állandó probléma a megfelelő munkaerő megtalálása, további négy pedig bizonyos területekre nehezen talál munkatársat. Még inkább szenvednek emiatt a vidéki és kisebb árbevételű cégek, ők nehezebben nyerik el főleg a frissdiplomások figyelmét az álláspiacon” – teszi hozzá a Deloitte szakértője.

Elbeszélnek egymás mellett
Magyarország ugyan a mérsékelt innovátorok közé tartozik, de folyamatosan növekednek a vállalatok K+F ráfordításai. Az innovatív projektötletek azonban olykor nehezen jutnak külső finanszírozáshoz; ennek egyik fő oka a kisebb vállalatoknál jelentkező fedezethiány, illetve az, hogy az innovatív kkv-k és a finanszírozók nem minden esetben értik meg egymás szándékait, elvárásait. (Idevágó adat, hogy a válaszadók 28%-nak jelent nehézséget és ezáltal valós üzleti kockázatként értékelik, hogy a használt technológiákat folyamatosan modernizálniuk kell.) A kisebb innovatív vállalatok piaci ismeretei és kapcsolatrendszerei is gyakran hiányosak, amit állami és nagyvállalati inkubációs és mentoring programok részben ellensúlyozni tudnának. Mindezen segíthet, hogy a 2014-20-as uniós időszak felhívásai többnyire megjelentek, a jövőben érdemi támogatást biztosítva az innováció ösztönzésére.
Egyedül, árral szemben

A kutatás eredményeiből az is kiderül, hogy a magyar kkv-k jellemzően önállóan néznek szembe a problémákkal, a többség (53%) még mindig nem vesz igénybe külső szakértői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől, habár az sokszor egyértelműen indokolt lenne. Amikor élnek a külső tanácsadó szakértelmével, akkor leggyakrabban a megfelelő munkaerő megtalálása érdekében alkalmaznak ügynökséget (29%), vagy tréningre, szervezetfejlesztésre (18%), valamint marketingkommunikációs célokra (13%) vesznek igénybe külső segítséget.

Ez utóbbi adat azért különösen fontos, mert a felmérésből kiderül, hogy a cégek 56%-a még weboldallal sem rendelkezik, a megkérdezettek 29%-a pedig semmilyen marketingtevékenységet nem végez. (Pedig akár szövetkezhetnének is marketingre.) Ez pedig az ügyfélszerzéssel, az ügyfélkezeléssel kapcsolatos egyik legnagyobb problémát jelenti: fogyasztói oldalról ugyanis felértékelődött a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe, a promóciók és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Online jelenlét és megfelelő pozícionálás híján azonban a cégek le- és kimaradhatnak a piaci versenyből, miközben a megkérdezettek 65 százalékának jelent gondot a piac árérzékenysége. (A legtöbbször az ár dönti el, hogy az ügyfél melyik terméket, vagy szolgáltatást választja, azonban az ügyfélélmény növelésével kikerülhető az árverseny csapdája.)

„A feltörekvő középvállalatok szempontjából az a legfontosabb, hogy képesek legyenek felismerni saját célcsoportjuk valós fogyasztói igényeit, szokásait, és ennek megfelelően alakítsák ki a célcsoportra szabott, egyéni stílusú kommunikációt, nyelvezetet és eszközt” – hangsúlyozta Pádár Péter.

Családban marad?

A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz, és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erősebb, mint más jellegű vállalkozásoké. Azonban más kihívásokkal kell szembesülniük, mint egy hagyományos vállalatnak, ezek közül az egyik legfontosabb az utódlás kérdése. A felmérés alapján a megkérdezett családi cégek közel 85%-a működik családi vezetés alatt, és közel harmaduknál merült fel az utódlás kérdése az elmúlt öt év alatt, míg több mint ötödük számít erre a következő fél évtized során. A családi vállalkozások 14%-a már nyitott arra, hogy a vezetői feladatokat ne családtag, hanem külső fél lássa el. „Az utódlás, történjen családon belül vagy kívül, sok üzleti, jogi kockázatot rejt magában. Ezek elkerülése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv és keretrendszer elkészítése” – hangsúlyozta Pádár Péter.

Vége lesz az új generációval a családi cégeknek?
A családi vállalkozások számára sok esetben a véget jelenti a generációváltás, mégis kevesen terveznek tudatosan. Pedig a jól működő vállalkozások megmaradása nem csak családi, hanem nemzetgazdasági érdek is. De azt is tudomásul kell venni, ha az utódok más utat választanak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo