Egy egész iparágat vág haza a reklámadó módosítás

2017. március 29. szerda - 18:00 / piacesprofit.hu
  •    

Bár első látásra úgy néz ki, hogy elengedi a kormány a reklámadót, hosszabb távon közel duplázódó teherről van szó a nagyobb árbevételű cégek esetében. Szakmai szervezetek szerint ez kigazdálkodhatatlan és elveszi a piacban rejlő növekedési lehetőséget.

Inkább visszafizeti az eddig befizetett reklámadót is a kormány, mint, hogy elfogadja, a kisebb bevételű cégektől is be kéne szednie, hogy ne okozzon tisztességtelen gazdasági előnyt a korábbi reklámadó törvény. A kormány visszafizeti a korábban beszedett reklámadó legnagyobb részét, a reklámközzétevő adóalanyok visszakapják a 2014 óta befizetett reklámadójukat. A jövőben az adó megmarad, de a „kicsiknek”, azaz a 100 millió forintnál kisebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak továbbra sem kell reklámadót fizetniük – ez derül ki a frissen benyújtott törvényjavaslatból.

Csak formai változás?
Formai változásnak tűnhet csupán, de valójában nem az: a jelenlegi 0%-os adókulcs – mely 100 millió forintos adóalapig alkalmazható – megszűnik, helyette 100 millió forintos adóalapig terjedő adómentesség lép majd életbe. Azt is tartalmazza a tervezet, hogy az így biztosított adóelőny ún. csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. A kormány így próbál kibújni a sávos adókulcsokkal, illetve a tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos uniós kritika alól. A de minimis támogatások ugyanis összhangban állnak a közösségi állami támogatási szabályokkal. H. Nagy Dániel a Mazars szakértője hozzátette: „Ez azonban azt is jelenti, hogy a mentességi szabályt nem minden adózó alkalmazhatja, hiszen a de minimis támogatások esetében a keretösszeg maximuma 200.000 euró három pénzügyi év alatt.”

A kényszerű jogszabálymódosítás oka, hogy az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási szabályokat. A Mazars szakértői szerint a kormány tekintetben úgy jár el, mint az okos lány: hoz is, meg nem. Módosítja a jogszabályt, és – legalábbis formailag – változtat az Európai Bizottság által kifogásolt részeken. A reklámközzétevő adóalanyok visszakapják a 2014 óta megfizetett reklámadójukat, az adó mértéke viszont az eddigi 5,3 százalékról június 1-jétől 9 százalékra emelkedik.

A változások közül egyértelműen kedvező, hogy a 2017-es adóévtől az ún. saját célú reklám (amikor a vállalkozás pl. a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket) nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni.

A reklámadó átalakított szabályai a tervek szerint 2017. május 25-től lépnek hatályba.

Kigazdálkodhatatlan?

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9% feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9% alatti növekedést realizált.

egy ember adatokat számol

Kép:PP archív

A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.

A 9%-os reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne. Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9%-os adókulcs mértékére vonatkozóan.

Mi volt a gond?

„A Bizottság vizsgálata úgy találta, hogy a reklámadóban alkalmazott adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat, ami tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere. Mivel ez összeegyeztethetetlen az uniós szabályozással, a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és hozza összhangba a törvényt a közösségi támogatások szabályaival. A kormány ezt a döntést megtámadta ugyan az Európai Bíróságon, ezzel párhuzamosan azonban előre menekül, hiszen a jogorvoslati eljárásnak amúgy sincs halasztó hatálya.”

Az Európai Bizottság legfőbb kifogása az, hogy azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetniük. Ezen azonban a kormányzat a jövőben sem kíván változtatni, az alacsony reklámbevételű vállalkozásoktól a jövőben sem kér adóbefizetést, sőt a reklámközzétevők által a 2014-2016 adóévekre bevallott és megfizetett adót is visszafizeti inkább.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete és a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete szintén a szakmai egyeztetést hiányolja elsősorban. Közleményük szerint az iparág nyereség rátája továbbra sem haladja meg az évi 2-3%-ot, a reklámadó mértékének további növelése gyakorlatilag teljesen eltünteti a szektorban esetleg még termelődő nyereséget, ami további termékek megszűnéséhez, a szektorban működő vállalkozások számának csökkenéséhez, újabb létszámleépítésekhez vezet.

A reklámadóval elért bevételek nemzetgazdasági szinten nem számottevőek, a reklámadóból tavaly 12,6 milliárd forint folyt be összesen, ez korántsem nevezhető a költségvetési egyenleget javító hozzájárulásnak. A médiapiac hazai résztvevőire viszont rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó elsősorban a tartalom előállítástól von el újabb forrásokat: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3%-os adómérték tervezett 9%-ra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már közel kétszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak, mint korábban. Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti.

A jelenlegi tervezet mindezek mellett a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel is szemben megy, mivel a módosítás tervezet továbbra sem tartozik a piaci egyenlőséget biztosító intézkedések közé – írják közleményükben a szervezetek.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek