Inkább visszafizeti az eddig befizetett reklámadót is a kormány, mint, hogy elfogadja, a kisebb bevételű cégektől is be kéne szednie, hogy ne okozzon tisztességtelen gazdasági előnyt a korábbi reklámadó törvény. A kormány visszafizeti a korábban beszedett reklámadó legnagyobb részét, a reklámközzétevő adóalanyok visszakapják a 2014 óta befizetett reklámadójukat. A jövőben az adó megmarad, de a „kicsiknek”, azaz a 100 millió forintnál kisebb reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak továbbra sem kell reklámadót fizetniük – ez derül ki a frissen benyújtott törvényjavaslatból.
A változások közül egyértelműen kedvező, hogy a 2017-es adóévtől az ún. saját célú reklám (amikor a vállalkozás pl. a saját reklámújságában hirdeti az általa forgalmazott termékeket) nem tartozik majd a törvény hatálya alá, így ezek közvetlen költsége után nem kell adót fizetni.
A reklámadó átalakított szabályai a tervek szerint 2017. május 25-től lépnek hatályba.
Kigazdálkodhatatlan?
A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei véleménye szerint a kormány ezzel a lépéssel teljes mértékben megfosztja a hazai kommunikációs iparágat a növekedési lehetőségeitől, sőt életképességüket is veszélyezteti, ugyanakkor a globális szereplők számára további versenyelőnyt biztosít. A 2016-os reklámköltési adatok alapján látható, hogy egyedül az online hirdetési piac tudott 9% feletti növekedést felmutatni, míg az összes többi kommunikációs csatorna 9% alatti növekedést realizált.
A PWC 2016-ban elkészített reklámgazdasági hatástanulmányából jól látható, hogy a hazai egy főre jutó reklámköltések elmaradnak akár a régiós, akár a vizsgált 28 ország átlagától. A szövetségek számára érthetetlen a kormány javaslata, különös tekintettel arra, hogy a tanulmány világosan rámutatott, hogy a reklám nagyban hozzájárul az ország gazdasági teljesítőképességéhez.
A 9%-os reklámadó egyértelműen kigazdálkodhatatlan a magyar médiavállalatok számára, így ez az intézkedés vagy mesterséges áremelkedést idézne elő, amelyet egyértelműen a termékeket és szolgáltatásokat hirdető vállalatok fognak megfizetni, amely így végső soron a fogyasztókat is érinteni fogja; vagy az elsősorban nem állami hirdetési bevételekből hanem a még piaci alapon létező média vállalatok ellehetetlenüléséhez vezetne. Az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9%-os adókulcs mértékére vonatkozóan.
„A Bizottság vizsgálata úgy találta, hogy a reklámadóban alkalmazott adókulcsok progresszivitása előnyben részesített egyes vállalatokat, ami tisztességtelen gazdasági előnyt biztosított az alacsony árbevételű cégeknek a versenytársaikkal szemben – foglalta össze dr. H. Nagy Dániel, a Mazars senior adómenedzsere. Mivel ez összeegyeztethetetlen az uniós szabályozással, a Bizottság kötelezte Magyarországot, hogy szüntesse meg a vállalatok közötti indokolatlan megkülönböztetést, és hozza összhangba a törvényt a közösségi támogatások szabályaival. A kormány ezt a döntést megtámadta ugyan az Európai Bíróságon, ezzel párhuzamosan azonban előre menekül, hiszen a jogorvoslati eljárásnak amúgy sincs halasztó hatálya.”
Az Európai Bizottság legfőbb kifogása az, hogy azoknak a kisvállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri a 100 millió forintot, nem kell reklámadót fizetniük. Ezen azonban a kormányzat a jövőben sem kíván változtatni, az alacsony reklámbevételű vállalkozásoktól a jövőben sem kér adóbefizetést, sőt a reklámközzétevők által a 2014-2016 adóévekre bevallott és megfizetett adót is visszafizeti inkább.
A reklámadóval elért bevételek nemzetgazdasági szinten nem számottevőek, a reklámadóból tavaly 12,6 milliárd forint folyt be összesen, ez korántsem nevezhető a költségvetési egyenleget javító hozzájárulásnak. A médiapiac hazai résztvevőire viszont rendkívül negatív hatást gyakorol az adókötelezettség tervezett új mértéke, tovább csökkentve a médiaszektor munkahelyteremtő képességét, beruházási, kutatás-fejlesztési tevékenységét. A megemelt adómérték szerint kiszámolt és befizetendő adó elsősorban a tartalom előállítástól von el újabb forrásokat: az eddigi 100 millió forintos határ feletti 5,3%-os adómérték tervezett 9%-ra történő emelésének következménye, hogy 2018-ban már közel kétszer annyi reklámadót kell fizetniük az érintett médiavállalkozásoknak, mint korábban. Az adóemelés a hazai, piaci alapon működő online tartalomszolgáltatókat olyan kényszerhelyzetbe hozhatja, ami az Unión belüli székhelyváltozáshoz is vezethet, ennek a következménye nemcsak a befizetett reklámadó összegének csökkenése, hanem az iparág által befizettet összes járulékok, egyéb adónemek befizetett mértékének csökkenését is eredményezheti.
A jelenlegi tervezet mindezek mellett a Digitális Jólét Program célkitűzéseivel is szemben megy, mivel a módosítás tervezet továbbra sem tartozik a piaci egyenlőséget biztosító intézkedések közé – írják közleményükben a szervezetek.
