Amikor a törvény tényleg kötelez

2014. október 06. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az új Ptk. egyik legnagyobb újítása, hogy a társasági jogszabályok eltérést engedővé, azaz diszpozitívvá váltak. De nem minden esetben lehet azért eltérni a szabályoktól. Íme a kivételek.

A társasági jog szempontjából legfontosabb, általános megközelítésbeli változás az új Ptk-ban, hogy alapvetően megengedőbbé válik a szabályozás annyiban, hogy a társaságoknak lehetőségük lesz arra, hogy a társasági jog szabályaitól eltérjenek, és tagsági viszonyaikat saját elképzelésük szerint szabályozzák, vagyis jogi nyelven szólva a korábbi kógens helyett diszpozitív szabályok lépnek hatályba.

Ezt az eltérést engedő szemlélet a korlátolt felelősségű társaságok (kft.), de még inkább a részvénytársaságok (rt.) számára új lehetőségeket nyithat, mert a korábbi viszonylag rugalmas szabályozáshoz képest is még összetettebb és tágabb körű jogokat lehet biztosítani egyes tagok, részvényesek számára. (A további legfontosabb változásokat itt szedtük össze.)

A törvény azonban rögzíti azokat a helyzeteket és eseteket is, amikor továbbra sem lehet eltérni a jogszabályban foglaltaktól.

Van azért, ahol nem lehet letérni a törvény által megszabott útról
Kép:PP/FörsterTamás

1. Amikor a jogszabály tiltja

Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérés lehetőségét maga a törvény tiltja. Ezen egyszerű kivételnek azonban nem lesz egyszerű a bírósági gyakorlata. Vita volt arról, hogy ha a Ptk. a „kell” vagy a „nem lehet” kifejezést használja, azt jelenti-e, hogy az eltérés lehetősége eleve kizárt. Jogászok szerint inkább arról van szó, hogy magát az eltérés tilalmát kell a jogszabálynak kimondania, ahhoz, hogy tényleg ne változtathassunk. Nem elegendő, ha az puszta kötelezést tartalmaz.

Egyes esetekben teljesen egyértelmű az eltérés tilalma, így például a Ptk. kimondja, hogy az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása a társasági szerződésben érvényesen nem zárható ki.  Ugyanakkor például annak dacára, hogy ugyanaz a személy nem lehet vezető tisztségviselő két ugyanolyan főtevékenységet végző társaságban, a gyakorlat szerint a társasági szerződésben az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályoktól is eltérhetnek a felek  – húzza alá Bejó Ágnes, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

2. Amennyiben a “kisebbségi jogok” sérülnek

Amennyiben az eltérés a társaság hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sértené, tilos eltérni a Ptk-ban foglalt szabályoktól. Így például a tagok nem térhetnek el azon szabálytól, hogy 200 fő feletti munkavállalói létszám esetén a társaságnál kötelező a felügyelőbizottság létrehozása, hiszen az eltérés a munkavállalók jogait nyilvánvalóan sértené. Szintén nem megengedett az eltérés a hitelezővédelmi szabályoktól – így például nem lehet lerövidíteni azt a határidőt, amin belül egy tőkeleszállítás esetén a hitelezők biztosíték iránti kérelmet nyújthatnak be.

De például arról is rendelkezik a törvény, hogy a szavatosság szabályai nem alakíthatóak szabadon a szerződésekben.

3. Jellegadó sajátosságok esetén

A bíróságok elkezdték kialakítani az eltérés egy további korlátját is. E szerint a felek nem térhetnek el az olyan rendelkezésektől, amelyek az adott társasági forma jellegadó sajátosságait alkotják. Így például hiába nem sért hitelezői vagy kisebbségi érdekeket, továbbra sincs arra lehetőség, hogy egy kft. részvényeket bocsásson ki.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek