Ez vár a magyar cégekre Romániában

Motivált és jól képzett munkaerő a hazainál alacsonyabb költséggel, ugyanakkor bizonytalan jogszabályi környezet, rengeteg bürokrácia és gyakori nemfizetés várja a Romániában üzletelni kívánó cégeket a Piac&Profit Magyar – Román Üzleti Fórumán részt vevő szakemberek tapasztalatai alapján.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A romániai befektetések előnyeiről és hátrányairól értekeztek a szakemberek a Piac&Profit, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által közösen szervezett Román–Magyar Üzleti Fórum délutáni programjában.

A délelőtti előadások összefoglalóját itt olvashatja.

Munkaerőpiac és együttműködés

A foglalkoztatás tekintetében több szakértő is egyetértett abban, hogy a román munkaerő kiváló képességekkel rendelkezik. Barinkai Rudolf, a GHF nemzetközi pénzügyi kereskedelmi cég bukaresti irodájának korábbi vezetőjének tapasztalatai összességében pozitívak a romániai munkaerővel kapcsolatban. Fegyelmezettebbek, motiváltabbak a magyaroknál. Az angol nyelvtudás sokkal magasabb szintű az itthon megszokottnál, az egész munkafolyamat gond nélkül folyhat ezen a nyelven. Fontos kulturális különbség, hogy sokkal kommunikatívabbak a magyaroknál. A cégen belül terjednek a szükséges információk, ami segíti az együttműködést, de menedzsmentre szorul – hangsúlyozta a szakember. Munkaerő-toborzásra alkalmasak az internetes oldalak, de fontos volt az egyetemekkel való együttműködés, ami nem könnyű az előző rendszerből maradt viszonyok miatt. Az egyetemekre munkaerő-toborzás céljából belépni csak előzetes írásos szerződéssel lehet, ez meglehetősen nehézkes, Barinkaiék például két év alatt sem kaptak választ számos helyről.

Salgó Tibor, az AAM tanácsadó cég vezetője szerint ugyanakkor jellemző, hogy a román piaci szereplők szívesen dolgoznak külföldi cégekkel, akár az állami szférában is. A magyar cégekkel való együttműködés különösen preferált a tapasztalatai szerint. Mind szaktudásban, mind megbízhatóságban szívesen választják a magyar partnereket. Nem tapasztaltak magyarellenességet. A munka megtervezése nem annyira fontos számukra, de nagyobb az önbizalmuk, és jobb a problémamegoldó képességük, mint a magyaroknak. Először erdélyi magyarokat vettek fel, nemcsak a nyelvi, hanem inkább a kulturális különbségek jelentette nehézségek áthidalása miatt. Érdemes tehát erdélyi kollégákat alkalmazni, akik ebben is tudnak segíteni. Helyi kapcsolatok nélkül ugyanis nehezen lehet boldogulni. Jellemzőek a szenvedélyes, érzelmekkel teli tárgyalások, nem ritka az emelt hangvétel, vagy éppen az, hogy valaki kirohan a szobából.

A terhek és járulékok hasonlóak a magyar viszonyokhoz, a valamivel alacsonyabbak, főleg a fiatal munkaerő esetén. Ugyanakkor fontos figyelni a specifikumokra, például ha valaki betegszabadságon vagy GYES-en van, akkor a munkáltató fizeti a járulékokat utána, amit később igényelhet vissza az államtól, de ez lassan megy.

Bürokrácia és háttér

Következő rendezvényeink
Folytatódik nagy sikerű ingyenes “Pénz de honnan?” konferenciasorozatunk, amelynek következő állomásain február 21-én Pécsett, majd március 21-én Salgótarjánban várjuk az érdeklődő vállalkozókat!
A román piacra lépéshez nagyon fontos a stabil pénzügyi háttér, lassan ment a bizalom kiépítése, át kellett hidalni anyagilag ezt az időszakot – hangsúlyozta Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting ügyvezetője. Fontos ragaszkodni az alap „know how”-hoz, ami itt bevált, az alkalmazható, csak a helyi sajátosságokat kell figyelembe venni. Romániában például alapvetően mindent euróban számolnak, abból számolnak át lejre, ez itthon pont fordítva van. Mivel korábban hatalmas volt az infláció, ezért minden nagyobb összegű fizetés esetében az euróhoz ragaszkodnak az üzletfelek annak ellenére, hogy az új lej viszonylag stabil  – mondta el Barinkai Rudolf. Az eurós elszámolásra viszont csak akkor adnak lehetőséget a szabályok, ha az üzlet egy román és egy külföldi cég között történik.

Pályázatok és támogatások

Sajnos, a kkv-k számára egyelőre nincsenek romániai pályázati lehetőségek. Bajban van az ország a pályázati pénzek lehívása tekintetében – egyelőre 22 százaléknál tartanak. A pályázatok alapvetően inkább nagyvállalatok számára vannak. Létezik román piacra jutást segítő pályázat a GOP keretein belül – piackutatásra például, amit nemrég lezártak, de várhatóan hamarosan újra megnyílik. Várhatóan júniusban indul majd a következő etapja a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) kereskedelemfejlesztési pályázatának, amely a 2013 második félévtől kezdődő időszakra vonatkozik. Érdemes nézni a www.hita.hu honlapot az aktuális lehetőségekért.

Napelemes pályázatok nincsenek Romániában, de szubvenció van. Ez segíti a gyors megtérülést, 4–8 év alatt megtérülhet a napelemes befektetés, biztos törvényi háttért társul hozzá, a mostani árakat 15 évig garantálják.

Ki segít?

Létezik egy Romániai Magyar Üzleti Egyesület, amely a romániai piacon tevékenykedő magyar cégeket fogja össze, ők sok mindenben tudnak segíteni, érdemes megkeresni őket a piacra lépőknek.

A vállalkozókat a területi kamarák is számottevően segítik, mondta el Orosz Tivadar, az MKIK magyar–román tagozatának vezetője. A szervezet felépítése úgy alakul, hogy a szomszédos megye képviselete foglalkozik az országgal, mert földrajzilag ők vannak közel. Így most a Békés megyei iparkamara az illetékes, ott lehet gyakorlati segítséget kérni. Számos rendezvényt szervez a kamara, ahol van lehetőség a partnerszerzésre, kiállításokon való megjelenésre stb. Kapcsolataik révén a megfelelő helyre tudják irányítani a vállalkozókat, közvetítőként működnek. Az is nagyon fontos, hogy rendszeres kapcsolatokat tartsunk fenn a kintiekkel, a román nyelvű tolmácsolásban akár a kamara is segítséget tud nyújtani.

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat a Wekerle Terv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében jött létre 2012-ben. Szaktudásukkal és kapcsolati rendszerükkel is tudnak segítséget nyújtani. A cégalapítástól a szakemberkeresésig számos dologban tudnak segíteni az őket megkereső cégeknek. A www.crbnet.eu weboldalon számos információ áll rendelkezésre – mondta el Bíró Bíborka, a hálózat kolozsvári irodájának munkatársa.

Hogyan adózunk?

Létezik egy adótörvénykönyv, ennek alapján zajlik az adózás. Sok szempontból EU-konform, az áfa hasonló, de például helyi iparűzési adó nincs – mondta el Vass Attila, a hálózat kolozsvári irodavezetője. Az általános nyereségadó 16%, de egy bizonyos árbevétel (65 000 euró) alatt 3% jövedelemadót fizetnek csak a cégek. Az áfa 24%. A gyakorlatban a legelterjedtebb cégforma a kft. Az alaptőke minimális, 200 lej. Egy cég megalapítása kb. 1200 lejbe kerül, és ha minden rendben van, akkor két hét alatt le is zajlik. Nagyon fontos viszont a jó könyvelő kiválasztása, mert nagyon gyorsan változnak az adótörvények, ezt szem előtt kell tartani.

Az adminisztráció, cégalapítás, adózás tekintetében kedvezőbbek a viszonyok, mint itthon, de azért sok a buktató. A szabályozók gyakori változása miatt is különösen fontos az odafigyelés. Salgó Tibor azt is hozzátette, hogy tetemes büntetésre számíthat, aki vét a szabályok ellen.

A szakember azt sem hallgatta el, hogy a korrupció nagyobb, mint itthon. A szabályok ugyan egyszerűbbek, de az apparátus sajnos sokszor okoz nehézségeket. Arra is sok példa van, hogy nem fizetnek egy nagyobb megrendelés után. Érdemes a biztosítékokra odafigyelni, főként mivel az esetleges behajtás román cégektől valódi kanosszajárás az asztalnál ülő más szakemberek szerint is. Mindenképpen szükség van arra, hogy megfelelően kézben tartsuk a céges ügyeket. Nagyon fontos, hogy meglegyen a jól áttekinthető szisztéma, még fontosabb, mint egy itthoni cégnél. A bürokrácia megkeseríti az életet, korábban havi 5-6 intézményt kellett havonta meglátogatni. Szerencsére mára számos dolgot lehet elektronikusan intézni, de még mindig elég sok az adminisztratív tennivaló.

Néhány jó tanács Romániába induló cégeknek
• Romániában gazdasági növekedés várható, és a tapasztalatok szerint a vásárlóerő jelentősen nagyobb a statisztikák által mutatottnál. Ez a magyar cégek számára jó akkor is, ha ez az állami bevételekben – mivel lényegében feketegazdaság – nem jelenik meg.
• A multik egyre inkább Bukarestben központosulnak, aki kisebb méretben gondolkodik, az mindenhol az országban találhat lehetőségeket. Vidéken a költségek is alacsonyabbak, érdemes ott próbálkozni.
• A legbiztosabb havi áfával számolni a szakemberek szerint. 2013. január 1-jétől bevezették az ún. kifizetési áfát, mely szerint az áru/szolgáltatás értékének bevételezése (inkasszálása) után kell elszámolniuk az áfát azon cégeknek, amelyek forgalma 2011. október 1. és 2012. szeptember 30. között nem haladta meg a 2.250.000 lejt.
• Annak, aki 180 napnál hosszabb ideig tevékenykedik Romániában, telephelyet kell létrehoznia – vagyis külön jogi entitást kell kialakítania.
• A gyakorlatban Romániában szívesen használják a váltókat. Aki ezeket nem fizeti ki, az bekerül a nyilvános banki rendszerbe, így a tapasztalatok szerint a váltókat jellemzően kifizetik.
 Kattintson ide a délelőtti előadások összefoglalójáért!

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo