Drákói szigor az élelmiszerek jelölésénél

2014. december 10. szerda - 06:02 / piacesprofit.hu
  •  
  • Előfizetés

2014. december 13-án hatályba lép a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011 számú EU-rendelet. A szabályozás még a precíz uniós keretek között is roppant szigorú, a jelölésben még a betűméretben sem szabad eltérni.

Kép: SXC

„A szabályozás minden tagállam élelmiszer-vállalkozására és hatóságára közvetlenül, minden további tagállami átültetés nélkül alkalmazandó. Az élelmiszerlánc minden szintjén és a végső fogyasztóknak szánt valamennyi élelmiszerre vonatkoznak az új előírások” – figyelmeztet Torsten Braner, a Taylor Wessing e|n|w|c  ügyvédi iroda jogásza.

A rendelet szerint kötelezően előírt információkat (pl. megnevezés, összetevők, nettó mennyiség, szavatossági idő stb.) jól látható helyen, egyértelműen, jól olvashatóan kell feltüntetni, előrecsomagolt élelmiszerek esetében közvetlenül a csomagoláson vagy az arra rögzített címkén. A kötelező adatok feltüntetésekor a betűméret magassága nem lehet kisebb 1,2 mm-nél. „A jövőben továbbá nem lehet majd azt a benyomást kelteni, hogy egy termék egy meghatározott alkotóelemet tartalmaz, miközben azt valójában egy másik összetevővel helyettesítették (pl. műsajt)” – fűzi hozzá a nemzetközi ügyvédi iroda partnere.

A rendelet tartalmaz egy listát is az allergiát okozó összetevőkről és alkotóanyagokról, melyeket az élelmiszer összetevőinek felsorolásában az adott anyag rendeletben szereplő egyértelmű megjelölésével kell feltüntetni, és amelyeket olyan szedéssel – pl. betűtípussal, stílussal vagy háttérszínnel – kell kiemelni, amely azt egyértelműen elkülöníti a többi összetevőtől. Ily módon akarják biztosítani, hogy az élelmiszerallergiában szenvedő fogyasztók megfelelő tájékoztatásban részesüljenek. Élelmiszerbiztonságban egyébként előkelő helyen állunk a világranglistán.

Az első fagyasztás idejét is meg kell adni

Torsten Braner rámutatott: a fagyasztott hús vagy hús- és halkészítményeknél a rendelet hatályba lépését követően a termék első fagyasztási időpontját is meg kell adni. Emellett annak érdekében, hogy a jövőben elkerüljék a fogyasztóknak az élelmiszer összetételéből adódó megtévesztését, mindazon húskészítmények és halászati termékek jelölésén, amelyek ugyan azt a látszatot keltik, hogy egy teljes darab húsból vagy halból állnak, de valójában több darabból (törmelékhúsból) készültek, a gyártóknak a jövőben fel kell tüntetniük a „darabokból formázott hús“, ill. „darabokból formázott hal” megjelölést.

A LEGTÖBBSZÖR SIMÁN CSAK LEJÁR A TERMÉK
Az élelmiszerek forgalomból történő kivonásának leggyakoribb oka a jelölési hiba és a fogyaszthatósági, illetve minőség megőrzési idő lejárta volt, előfordulási arányát tekintve azonban egyik sem érte el a vizsgált tételek 1%-át. Az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményekben megállapított különböző hiányosságok előfordulási aránya hasonló a 2013-ban tapasztalttal, első helyen a higiéniai hiányosságok állnak.  A nyomon követhetőségre vonatkozó hibák előfordulási aránya 4 %-ról 2,4 %-ra csökkent tavaly.

Továbbá az eddig csak a marhahúsnál kötelező eredet-megjelölést a sertés-, juh-, kecske-, és baromfihúsra is kiterjesztik a jövőben. Ez az eredet-megjelölésre vonatkozó kötelezettség viszont csak 2015. április 1-től érvényes – fűzi hozzá a szakjogász.

Jön a tápérték és a sótartalom

2016. december 13-tól minden előrecsomagolt élelmiszeren szerepelnie kell a tápértékjelölésnek, amelynek legalább a termék energia-, zsír- és telített zsírsav-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmáról tájékoztatást kell adnia. A rendelet részletes előírásokat tartalmaz ezen tápértékjelölések formai és tartalmi megjelenítését illetően. „A már többször is tárgyalt „tápértékekre vonatkozó összetett közlekedési lámpát” viszont nem fogják bevezetni a rendelet hatályba lépése nyomán. A „Közlekedési Lámpa” olyan rendszer, amely színekkel jelzi (piros, sárga és zöld színnel) az élelmiszer tápanyagtartalmának és néha energiatartalmának magas, közepes vagy alacsony voltát” – hangsúlyozza Torsten Braner.

Fontos felhívni a figyelmet arra is, hogy a rendelet követelményeinek mindenkori hatálybalépése előtt forgalomba került vagy megjelölt, de a rendelet követelményeinek nem megfelelő élelmiszereket az adott készletek kimerüléséig továbbra is értékesíteni lehet. Minden egyéb élelmiszer további forgalmazása esetén, amelyek nem felelnek meg az élelmiszerek jelöléséről szóló rendeletnek, az élelmiszervállalkozásokat a felügyelet tetemes pénzbírsága fenyegeti. Ez azonban elkerülhető, ha az élelmiszervállalkozások alaposan felkészülnek a rendelet előírásainak betartására. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek ezt még nem tették meg, érdemes mielőbb cselekedni – javasolja a szakjogász.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek