Csúnya fordulatot hozhat a kötelező tőkeemelés

Januárban 3596 vállalkozás szűnt meg Magyarországon. Hosszú idő óta először fordul elő, hogy kevesebb megszűnést regisztrál a havi cégstatisztika, mint egy évvel korábban. Egyetlen hónap adataiból persze nem lehet trendfordulóra következtetni, de az alaptendenciák arra utalnak, hogy idén a riasztóan magas megszűnési ráta végre csökkenhet. A kft.-k kötelező feltőkésítése ugyanakkor még közbeszólhat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: PP

A tavaly januárinál 15 százalékkal kevesebb, mindössze 3596 vállalkozást törölt idén az első hónapban a cégbíróság. „Legutóbb 2013 márciusában láttunk olyat, hogy a havi adat alacsonyabb volt a megelőző év azonos időszakának értékénél. Azóta minden hónapban emelkedett a megszűnések száma éves összevetésben” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató üzletág-igazgatója.

Az igazgató szerint várható volt, hogy a csökkenés előbb-utóbb bekövetkezik, de trendszerű változásról még korai beszélni. „Tavaly már látszódott, hogy idén elhalhat a megszűnési hullám, hiszen az év közepén drasztikusan visszaesett a kényszertörlések száma, amiket a cégbíróság kezdeményezett az adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő vállalkozásokkal szemben” – mondja Pertics Richárd. 2014 első felében több mint 26 ezer kényszertörlési eljárást indított a cégbíróság, számuk a második félévben már csak 13 400 volt, miközben az ugyancsak megszűnéssel fenyegető felszámolások száma is csökkent.

„A megszüntetésre irányuló eljárások átfutási ideje egy-két hónaptól egy-két évig is eltarthat, de az induló eljárások számának csökkenése fokozatosan megjelenik a cégtörlések számának visszaesésében is” – mondja az Opten igazgatója. Szerinte tehát az alaptrendek mindenképpen abba az irányba mutatnak, hogy 2016-ban jóval kevesebb vállalkozást törölnek majd, mint a rekordévnek számító 2015-ben, amikor több mint 50 ezer társaság jutott erre a sorsra.

90 ezer cégnek fel kéne kötnie a gatyát
Vészesen közeledik a határidő, amikorra a kft-k, és rt-k okiratát kötelezően az új Ptk. rendelkezéseihez kell igazítani. 90 ezer cég viszont még mindig nem kezdett neki ennek a folyamatnak, pedig csúnya büntetés lehet a vége a késlekedésnek.
Jön a feltőkésítés

Közbeszólhat azonban a kft.-k kötelező feltőkésítése. A magyar kft.-knek alig egy hónapjuk maradt ugyanis arra, hogy megfeleljenek az új Polgári Törvénykönyv előírásainak, azaz 3 millió forintra emeljék törzstőkéjüket. „A mai napig több mint 120 ezer kft. adós ezzel, őket az a veszély fenyegeti, hogy nem fognak megfelelni a követelménynek a 2016. március 15-i határidőig. Márpedig a mulasztás a vállalkozások kényszertörlését vonhatja maga után, aminek az eredménye már az idei negyedik negyedévi törlési adatokban is megjelenhet” – mondja az Opten céginformációs igazgatója.

A kötelező feltőkésítés újabb kísérlet a kormányzat részéről, hogy kiszűrje a gazdaságból az alacsony likviditású, más cégeknek is problémát okozó nem fizető vállalkozásokat. Az első kör az elmúlt években végrehajtott kényszertörlési hullám volt. „Nehéz jobban érzékeltetni a cégvilág megtisztításának adatait, mint azzal, hogy 2013 közepén még 610 ezer társaság működött Magyarországon, számuk azonban tavaly év végére 560 ezerre csökkent, jóllehet 73 ezer új is alakult” – hívja fel a figyelmet Pertics Richárd.

Az igazgató szerint az eredményhez a tulajdonosok és az vezetők felelősségi körének szigorítása is nagyban hozzájárult, hiszen ezzel a jogalkotás alaposan elvette a „vállalkozók” kedvét attól, hogy egyik cégüket adósságokba hajszolják, és rögvest másikat indítsanak. „A működő gazdasági társaságok száma nem csökkenhetett volna, ha a kormányzat nem növeli a cégvezetők és tulajdonosok felelősségét, nem terjeszti ki a cégvezetéstől való eltiltás gyakorlatát, és nem szigorítja a vállalkozások indításának feltételeit. Ennek eredménye, hogy amíg 2011-ben egyetlen év alatt több mint 50 ezer új társaságot jegyeztek be, az elmúlt két és fél évben összesen másfélszer annyit” – mondja az Opten igazgatója.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo