Csapás az adótervezőknek: megszűnhet a magyar szendvics

Nemzetközi vállalatcsoportok előszeretettel alkalmaznak magyar társaságokat arra, hogy Európai Unióból származó jövedelmeiket EU-n kívüli anyavállalatukba eljuttassák. Az Anya-Leányvállalati Irányelv napokban elfogadott módosításával azonban hamarosan beszűkül a profitok adómentes kifizetésének lehetősége.

Kép: Freedigitalphotos, Fotó: Adamr

Magyarországon rendkívül kedvezőek a külföldre juttatott jövedelmek forrásadóztatásának szabályai: sok más fejlett államtól eltérően, nálunk ugyanis nem vetnek ki forrásadót egy külföldi társaság részére juttatott kamat-, jogdíj- vagy osztalékjövedelemre. Ezt a kedvező adószabályt a nemzetközi adótervezésben a közelmúltban gyakran ki is használták. A magyar szabályozás mellett fontos megemlíteni az Európai Unióban már 1990-től hatályos ún. Anya-Leányvállalati Irányelvet. Ez alapján a tagállamok nem vethetnek ki forrásadót olyan osztalékra, amelyet a tagállami ország társasága egy másik tagállamban székelő anyavállalata részére fizet meg – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából

„Ezen irányelv és az osztalékok magyarországi forrásadó-mentessége könnyen kombinálható adóelőnyök elérésére.” - véli Jalsovszky Pál, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje. "Ha egy vállalatcsoport valamely EU-tagországban székelő tagja az EU-n kívüli anyavállalatának osztalékot juttatott és az adott EU-ország helyi jogszabályai (valamint a vonatkozó kettős adóztatási egyezmény) az osztalék kifizetését forrásadó alá vonták, úgy ez utóbbi könnyen elkerülhető volt egy magyar társaság beiktatásával. Az EU-tagállambeli társaság által Magyarországra fizetett osztalék az irányelv rendelkezései miatt mentesült a forrásadó alól, a magyar társaság által az EU-n kívülre fizetett osztalék pedig a magyar helyi szabályok miatt nem adózott" – összegezte a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakembere.

Bezárul a kiskapu

Az Európai Unió Tanácsa a napokban fogadta el az irányelv módosítását, amelynek célja éppen a fentiekhez hasonló adóelkerülési technikák kiszűrése. A módosítás értelmében az irányelv által biztosított mentességek (így például az osztalék forrásadó-mentessége) a jövőben nem lesznek alkalmazhatóak olyan tulajdonosi struktúrák esetén, amelyek létrehozásának célja, vagy egyik fő célja az irányelv céljával ellentétes adóelőny kiaknázása.

Egy postafiók már nem elég székhelynek
Nemzetközi adótervezésre létrehozott struktúrák egyre gyakrabban buknak meg a valós gazdasági jelenlét hiánya miatt. Mind külföldi, mind pedig magyar adóhatóságok manapság alaposan elemzik: az adott társaságnak van-e gazdasági kötődése ahhoz az országhoz, amelyben létrehozták.
A fenti szabály előreláthatólag 2016-tól lép hatályba és az EU tagállamai legkésőbb ezen nappal lesznek kötelesek a rendelkezést saját jogszabályaikba beilleszteni. „Innentől kezdve a fent leírt „magyar szendvics” megoldás valószínűleg nem fog tudni működni” - véli Jalsovszky Pál. Amennyiben a nemzetközi vállalatcsoport a magyar társaságot azzal a céllal iktatta be a társaságstruktúrába, hogy ezáltal forrásadó-mentesen tudjon Európai Unión kívüli anyavállalatának osztalékot juttatni, úgy az irányelv új szabálya alapján a leányvállalat országa megtagadhatja az irányelv szerint adómentesség alkalmazását és kivetheti az osztalékra a helyi jogszabályok szerinti forrásadót. Innentől kezdve a magyar társaság beiktatásának létjogosultsága megszűnik – tette hozzá a szakértő.

Az irányelv mostani módosításának egyéb hatásai

Az irányelv nemcsak azt írja elő a tagállamoknak, hogy mentesítsék a másik tagállamban letelepedett anyavállalatnak fizetendő osztalékot a forrásadóztatás alól, hanem azt is, hogy a kapott osztalék után az anyavállalatnak se legyen adófizetési kötelezettsége a saját országában (vagy az osztalékot fizető társaság országában fizetett társasági adót számítsák bele az anyavállalatot terhelő osztalék adóterhébe). Az irányelv jövőbeni módosítása ezen adómentesség feltételeire is hatással lesz.

A magyar társaságiadó-törvény szerint a kapott osztalék mentes a társasági adó alól, feltéve, ha az osztalék nem ún. „ellenőrzött külföldi társaságtól” származik. Az irányelv módosításának szellemében, 2016-tól viszont a kapott osztalékok adómentességének újabb kivételét kell majd a magyar jogalkotónak megalkotnia. Kérdéses, hogy ez miként fog bekerülni a magyar jogrendszerbe és milyen többletterhet fog róni azokra a magyar vállalkozásokra, akik élni akarnak a külföldről kapott osztalék adómentességének lehetőségével. Erre a választ előreláthatólag majd a 2015. év végén esedékes adótörvény-csomagban fogjuk megkapni.

Adóparadicsomok a pokol kapujában?
Az Európai Bizottság négy olyan állami támogatási vizsgálatot is indított, amelyek az adózás és a versenyjog határterületeit érintik. Az ezen ügyekben hozott döntések akár jelentősen is átrajzolhatják a társasági adózás szempontjából eddig paradicsomi vagy ahhoz közeli állapotokat fenntartó EU tagállamok e területre vonatkozó szabályait.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo