Csak pozitívan!

2011. április 24. vasárnap - 22:11 / Timár Gigi
  •    

A versenyképességhez elengedhetetlen, hogy egy cégben a vezetőtől az utolsó alkalmazottig mindenki képességei legjavát nyújtsa. A pozitív pszichológia szerint ennek eléréséhez a dolgozó jóllétére kell hatással lenni. Kutatások bizonyítják, hogy a vállalkozások által vágyott jellemzők - a jó teljesítmény, a kezdeményezőkészség, az elkötelezettség - megléte szoros összefüggésben van ezzel. A munkaadóknak nemcsak a gyengeségek fejlesztésével, hanem az erősségek megerősítésével és a jóllét állapotának megteremtésével is foglalkozniuk kell.

Alig néhány évtizedes múlttal rendelkező tudományág a pozitív pszichológia, melynek megalapítói – Martin Seligman és Csíkszentmihályi Mihály – úgy gondolták, téves út kizárólag a beteg psziché gyógyításával foglalkoznia a pszichológiának. Figyelmüket ehelyett arra irányították, hogy mitől egészséges az ember, hogyan kerülhető el a motivációvesztés és a pesszimizmus, ezáltal pedig hosszabb távon a betegségek. A pozitív pszichológiai kutatások törekvései arra irányulnak, hogy felderítsék, miként érhető el a teljesítőképesség maximuma, azaz hogyan lehet kihozni magunkból a legtöbbet. A pozitív pszichológia elvei hatékonyan alkalmazhatóak az üzleti élet gyakorlati kérdéseiben is, mivel egyértelmű bizonyítást nyert, hogy a jóllét szoros összefüggésben van a kreativitással, elkötelezettséggel, növekvő teljesítménnyel.

Problémák helyett erősségek

A pozitív pszichológia irányai
■ megelégedettség a múltat illetően,
■ boldogság és flow a jelenben,
■ remény és optimizmus a jövőt illetően,
■ pozitív személyiségjegyek, erősségek kutatása (például képesség a szerelemre és a hivatásra, kitartás, megbocsátás, eredetiség, spiritualitás, zsenialitás, bölcsesség, felelősség, altruizmus, mértékletesség, munkaerkölcs, érzelmi intelligencia).

A stressz és a negatív érzelmek hatására az idegrendszer automatikusan a támadás és/vagy a menekülés reakciót aktiválja. Munkaszituációban, kulturált társadalmunk hétköznapjai során nyilvánvalóan nem boríthatja rá az ember senkire az asztalt, így a felgyülemlett feszültség nem vezethető le direkt módon. Könnyű belátni, hogy ilyen állapotban egyetlen munkavállaló sem tudja kihozni magából a maximumot. Ennek a folyamatnak a megfordítása, az emberekben lévő energia tágító és teremtő irányba fordítása a pozitív pszichológia fő törekvése. Egyáltalán nem valami misztikus, leírhatatlan boldogságra kell gondolni, hanem olyan elégedettségre és kiegyensúlyozottságra, amelynek áldásos hatásait kísérletekkel igazolták. Például megmérték, hogy töredékére csökkenti egy nehéz diagnózis pontos felállításához szükséges időt az, ha az orvosi team jó hangulatban van, de megállapították azt is, hogy egy szociális dolgozó kétszer annyi látogatást bonyolít le akkor, ha megbecsültnek érzi magát. Mivel fiatal irányzatról van szó, egyelőre nincsenek hosszú távú eredmények, de minden eddigi kutatás egyértelműen bizonyítja: a munkába való bevonódás, az értelmes munka és a megbecsültség érzete mérhetően növeli az üzleti forgalmat, profitabilitást, segíti a munkaerő megtartását és lojalitását, vagyis, üzleti alapon nyereséget termel.

A Barbara Fredrickson, a pozitív pszichológia mozgalmának egyik vezető alakja által leírt állapotban a tisztelet, a hála, a remény érzései uralkodnak el az emberben, aki kinyílik, és empatikussá, kooperatívvá válik. Ebben az állapotban képesek vagyunk tudásunk legjavát nyújtani, és másokkal hatékonyan együtt dolgozni. Pozitívan gondolkodni persze akkor tűnik ésszerűnek, ha éppen sínen vannak a dolgok. Miért is beszélünk erről a válság által feldúlt időszakban, amikor a cégek többsége egyszerűen a túlélésre, az állva maradásra koncentrál? Mert nem afféle „hurráoptimizmusról" van szó, hanem arról, hogy eredményesebb a problémákon való kesergés helyett a lehetőségekre, erősségekre koncentrálni.

Bár az, hogy az emberek megbecsülése és meghallgatása növeli a profitot, egyelőre elég szokatlanul hangzik az üzleti világban, a pozitív pszichológia iránt elkötelezett coachok szerint egyértelműen működik a dolog. A boldog emberek hatékonyabban dolgoznak, elégedettségük forrása pedig többek között a boldog főnök lehet, akihez lojálisak a munkatársai, így szívesen adják tudásuk legjavát.

Gyógyíthatatlanul motivált

Az elégedettség megtalálásának első lépése a személyiség erősségeinek feltárása, hogy később ezekre lehessen koncentrálni. Nem nehéz belátni, hogy ha mindenki olyan munkát végez, ami neki való, a lehető legjobb teljesítményt nyújtja majd.

Az egyéni jellegzetességek felderítésére számos teszt elérhető, például a Penn tesztje ingyenesen, a viastrengths.org weboldalon. Az effajta elemzések hasznosnak bizonyulhatnak a munkaszervezésnél, de a munkaerő-kiválasztás során is. A tágan értelmezett boldogság bármilyen tevékenységben fellelhető. Bár meglehetősen abszurd, jól érzékelteti a lényeget Mérő László példája, aki szerint az öngyilkos merénylő a robbantás előtti pillanatban kétségtelenül boldog, és fontosságának teljes tudatában szó szerint az életét adja a „munkáért".

A pozitív pszichológia elveinek megfelelő vezetés eleve közelebb áll a vállalkozókhoz, mint az alkalmazottakhoz Mezriczky László, a Magyar Reklámszövetség elnöke szerint. Az eltérő motiváció miatt a munkavállaló sokszor nem érti a helyét a rendszerben, alulmotivált, míg a saját cégében dolgozó vállalkozó „gyógyíthatatlanul motivált". Az eredményességhez arra lenne szükség, hogy ez valamilyen módon minden munkatársra kiterjeszthető legyen. A válság miatt még kevésbé megengedhető a motiválatlan munkatársak okozta veszteség. A hosszú távú sikerhez fontos a motivációk mögötti okok meghatározása. Mert bár a külső kényszer is alkalmas eszköz rövid távon kiemelkedő eredmények elérésére, a boldogsághoz – és így a hosszú távú sikerhez – a belső, autonóm motiváltság megteremtésére van szükség.

Az elért eredmények megbecsülése és megünneplése, a jól megválasztott prioritások, büntetés helyett a hibák segítő szándékú monitorozása, a megmérettetések előtt a korábbi sikerek felidézése bármely tevékenység esetén működő, pénzbe nem kerülő, de nyereséget hozó gondolkodási sémák. A pozitív érzelmek segítik a problémamegoldást, növelik a kreativitást, a proszociális, altruista viselkedést, így a közösségként értelmezett cég érdekeinek megfelelő működést segítik elő – magyarázza dr. Szondy Máté pszichológus.