Csak széttárják a kezüket és nem tesznek semmit

2015. április 10. péntek - 11:10 / piacesprofit.hu
  •    

Számos területen jelentkező diplomás szakemberhiány, a friss végzettekkel szembeni fenntartások, hiányos vállalati tervezés nehezíti a cégek életét idehaza. Ennek ellenére nem szeretnek fiatalokat foglalkoztatni és a technológiai fejlesztésekre sem fektetnek nagy hangsúlyt.

Kép: ZF Lenksysteme

“A 100 főnél nagyobb hazai vállalatok körében végzett felmérés számos szempontból megerősíti, amit a diplomások kapcsán eddig is sejtettünk. A cégek különösen a műszaki – mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal.” – mondta Kóthay Péter, a kutatást megrendelő HVG HR Center operatív vezetője.

(Éppen a szakemberhiány miatt nem mindegy, hogyan kezeljük alkalmazottainkat!)

“Ugyanakkor meglepett minket, hogy érdemi fiatalításban a megkérdezett cégek nem gondolkodnak. A vállalatoknak csak 12 százaléka számol úgy, hogy friss diplomást vesz fel az elkövetkező három évben, a megüresedő diplomás pozíciók nagy részét inkább úgynevezett junior és szenior szakemberekkel kívánják betölteni. A friss diplomásokkal kapcsolatban kitapintható az a félelmük, hogy a fiatalok nem fognak helyt állni. A vállalatvezetők jelentősnek érzik a távolságot az egyetemekről kikerülő fiatalok tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között“ – mondta Kóthay Péter.

A felmérésből világossá válik, melyek azok a készségek és személyes tulajdonságok, amelyeket a vállalatok képviselői rendre hiányolnak a frissdiplomásokból. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.

“A válaszok alapján kirajzolódó kép szerint a hosszútávú sikernek elsősorban az alkalmazkodás, a piaci szabályozáshoz történő igazodás a kulcstényezője. A cégek 46 százaléka a hazai és nemzetközi szabályozásokhoz történő nagymértékű igazodásban látja a sikerhez vezető utat és ez messze felülmúlja az összes többi tényezőt. A technológiai változásokhoz történő igazodás például csak a 6. helyen szerepel, miközben tudjuk, hogy ez nemzetközi kutatásokban rendre a 2-3. hely valamelyikén jelenik meg.” – mondja Veres Rita, a kutatást végző Aon Hewitt cégvezetője.

Költözők: egyre nehezebb megtartani a munkaerőt
Egyre nehezebb feladat a szakképzett munkaerő megtartása az ország több pontján a gazdaságilag fejlettebb régiók és a külföldi ajánlatok elszívó hatása miatt. A hiányszakmák dolgozói igen könnyen váltanak munkahelyet.

“Ez alól talán csak a legnagyobb, 1000 főnél is nagyobb cégek jelentenek kivételt. Szerintük a technológiai változások még a szabályozók változásánál is nagyobb befolyást gyakorolnak majd a cég életére. Szintén a legnagyobb cégek járnak élen, ami a hosszútávú HR tervezést, a tudatos létszámgazdálkodást illeti.“ – mondta Veres Rita.

A tudatosan tervező vállalatok több fontos foglalkozási csoport esetében is jelentős, bár lassan mérséklődő szakemberhiánnyal kalkulálnak. 2017 végére a vállalatok 21%-a legalább két stratégiablokkoló foglalkozási csoporttal számol. Elsősorban a műszaki – mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. Különösen azok a vállalatok számolnak diplomás munkaerőhiánnyal, amelyek pesszimisták saját regionális, földrajzi adottságaikat, vagy pedig a frissdiplomásokra gyakorolt vonzásképességüket illetően.

“A cégek 40 százaléka a gépészmérnökök, 34 százaléka pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipai mérnökként szinte garantált a jó munkahely.” – mondta Kóthay Péter.

A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám – marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20 százalékuknál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni.

Félvállról veszik a munkáltatói márkát a cégek
Sok cég még el sem gondolkodott azon, hogy építsen-e egyáltalán munkáltatói márkát, és akik elkezdték, azok nagy része is csak a nagy szavaknál tart. Pedig nem afféle úri huncutságról van szó, nagyon is megéri foglalkozni a témával. A munkavállalók megtartása kulcskérdés most, amikor már a versenyképességet is veszélybe sodorja a szakemberhiány, a munkavállalók több mint felének fontos, hogy mások mit gondolnak a munkaadójáról.