Csak nem bírják elengedni a vasárnapi boltzárat

A Magyar Idők írta meg, hogy újra napirendre kerül a kiskereskedelmet és a foglalkoztatáspolitikát felügyelő minisztériumoknál a több mint két évvel ezelőtt eltörölt vasárnapi nyitvatartás szabályozásának kérdésköre. Az Orbán Viktor miniszterelnöknél szeptember elején több százezer munkavállaló képviseletében meghallgatást kezdeményező szakszervezet képviselőit tárgyalóasztalhoz hívták két szaktárca illetékesei.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete indoklás a szerint a kereskedelemben dolgozók 90 százaléka által támogatott lépéssel enyhíthetnék a béremelések ellenére még mindig fennálló munkaerőhiányt, amellyel könnyítenék a cégek működését. A KDFSZ a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) azzal a felvetésével is egyetért, hogy december 24-én 14 óra helyett már 12 órakor zárjanak be a boltok, így a szenteste napjára beosztott dolgozók időben hazatérhessenek az ünnepi készülődésre.

Update: "A vasárnapi munkavégzés tilalma lezárt ügy, a kormány nem kívánja újra megnyitni ezt a kérdést." - ezt a rövid tájékoztatást küldte el a Napi.hu szerkesztőségének a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

A szakszervezetek érvei egyébként első pillantásra logikusnak tűnnek, a gond csak ott van, hogy egyszer már próbálkoztunka vasárnapi boltzárral - és az akkori eseményekből fontos tanulságokat lehet leszűrni. (2015. március 15-től élt a zárvatartás és 2016. április 24-én nyitott ki újra a legtöbb kiskereskedelmi egység.)

Nulladik érv: elfogadná a lakosság

Erre nézve nincsenek friss, megbízható adatok, viszont mind a 2015-2016-os boltzár tapasztalatai, (amikor egy eleve botrányoktól övezett népszavazást kellett megelőzni), mind a második Orbán-kormány által megrendelt 2011-es felmérés azt sugalja, hogy ez nem így van.

Innen letöltheti a 2011-es felmérést, az igazi nyalánkság a 20 oldaltól kezdődik.

Első érv: a vasárnapi boltzár enyhíti a munkaerőhiányt

Vélhetően a kormányzati elképzelések még képlékeny, de élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy VALAMI azért nyitva lesz vasárnap. A 2015-ös rendeletben ötven négyzetméterben szabták meg a vasárnap nyitva tartó üzletek méretét, és ott külön, utólag már meglehetősen vicces kitételek voltak arra nézve, hogy ki dolgozhat aznap. (Az eredeti jogszabály közvetlen családtagokat említett, ám ez a nyilvánvalóan életszerűtlen elképzelés hatására érkező értelmezések végül egészen tágra nyitották a közvetlen családtagok körét.) Az ennél nagyobb elárusítóterű boltoknak be kellett zárniuk. Azt várhatnánk, hogy az intézkedés hatására valóban csökkent a munkaterhelés. Hát nem ez történt.

Ezzel a hozzáállással a munkaerőhiány sosem lesz leküzdhető

Az elmúlt időszakban újra előkerült a vasárnapi boltzár ötlete, mint az egyik megoldás a kiskereskedelmet (is) sújtó munkaerőhiányra. Szakértőnk szerint azonban ez az elképzelés nem megoldás a fennálló problémára, azt csak a hatékonyság növelésével lehet orvosolni.

Mivel kis hazánkban sokan dolgoznak, vagy horrible dictu tanulnak szombaton is, a korábbi vasárnapi bevásárlások jelentős része a szombat késő délutáni-esti, vagy hétköznap esti órákra tevődött át. A megváltozott fogyasztói szokások hatására a boltok - a piaci folyamatoknak megfelelően - meghosszabbított szombati- és hétköznapi nyitvatartással reagáltak. Közben azonban felszámolták az atipikus formában foglalkoztatottak munkahelyeit, így négy-hat órában dolgozó diákok és kismamák ezrei veszítették el az állásukat. Ennek hatására azonban nemhogy csökkent, hanem már a boltzár első hónapjaiban lényegesen nőtt, (becslések szerint havi nyolcvanezer órával) a kiskereskedelmi dolgozók plusz munkaóráinak száma. Attól függően, hogy mi lesz a mostani szabályozás eredménye, várhatóan hasonló folyamatok indulnak be 2019-ben, de ezúttal azzal megfejelve, hogy aki teheti, még inkább automatizálja majd a munkafolyamatait, ezzel csökkentve az álláshelyeket a kiskereskedelemben. A most még az intézkedést esetleg szimpatikusnak találó, a kereskedelemben dolgozó munkavállalók tehát egyik pillanatról a másikra az utcán találhatják magukat.

Második érv: konjunkturális a környezet

Lehetetlen pontosan meghatározni, hogy mennyivel fogná vissza a kiskereskedelmi forgalom növekedését - és így a gazdasági növekedést - a avasárnapi boltzár, de van rá tapasztalatunk. Mint a Piac & Profit korábban megírta, a 2015-ös vasárnapi boltzár egy évében ugyanis ezt láttuk: lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Különösen az élelmiszer-kiskereskedelemben volt ez tetten érhető: 2015. február-2016. január között 4 százalékkal emelkedett a termékkör bolti forgalma, míg egy évvel azelőtt 5 százalék volt az emelkedés. A képet árnyalja, hogy jellemzően a vidéki üzletek forgalma esett vissza: egyes régiókban egy százalék körülire zuhant vissza a növekedés, abban az évben, amikor egyébként más területeken fellendülés volt.

A balatoniakkal nagyon kiszúrtak

Különösen a frekventált nyaralókörzetekben, így a Balatonnál, Velencei-tónál, stb. élők szenvedték meg a boltzár káros hatásait. A Balatoni Szövetség korábban ugyan kért átmeneti mentességet a kormánytól a nyári idegenforgalmi szezonra, de ezt a kabinet nem adta meg sem a térségnek, sem az egyes településeknek, sem pedig az üzleteknek. Akkor azt az ígéretet kapták a Balaton környéki települések, hogy a nyári tapasztalatok tükrében megvizsgálják, indokolt-e a változtatás, pedig érv lett volna mellette, hiszen a helyiek és a turisták is pénteken vagy szombaton vásárolnak be a nagyobb bevásárlóközpontokban több napra előre, így a helyi kis üzletek hoppon maradnak nemcsak vasárnap, hanem a hét más napjain is.

Ugyanakkor az eredeti kormányzati szándékokkal éppen ellentétben, a forgalomcsökkenés javát éppen a kisboltok szenvedték el, a jellemzően családi tulajdonú, 50 négyzetméter alatti üzletek forgalma mindössze 0,4 százalékkal emelkedett – ráadásul nem kizárt, hogy az online kasszák bevezetése során tapasztalt piactisztító hatásnak tudható be, hogy egyáltalán forgalomnövekedés tűnt fel a statisztikákban és a valóságban inkább jelentős visszaesés volt.

Harmadik érv: a családok

Ahogy fentebb írtuk, boltzár mindenképpen munkahelyekbe fog kerülni, és jellemzően pont azok fogják elveszíteni az állásukat, akik pedig a legjobban rászorulnának. Egy ilyen intézkedés tehát mindenképpen káros azoknak a munkaerőpiacon egyébként is bizonytalan helyzetű, részmunkaidőben foglalkoztatott csoportoknak, mint a kisgyermek mellett dolgozó mamák, diákok, vagy nyugdííjasok.

A vasárnapi boltzár ötlete azonban egyszerűen nem számol a magyar realitásokkal. A legtöbb család nem ér rá más napon elvégezni a nagybevásárlást. Az előző boltzár tapasztalatai szerint nem (csak) a szombati terhelés nőtt meg az üzletekben, hanem a hétköznapi, esti forgalom is emelkedett – ezért volt is szükség a későbbi időpontra megnyújtott nyitvatartásokra. Ez azonban bizonyos területeken nem segített, mivel a magyar lakosság jellemzően hétvégén szerzi be a tartós fogyasztási cikkeket, szombat-vasárnap járunk bútorüzletbe, műszaki,- kertészeti áruházba és ruhát vásárolni. Nem véletlen, hogy éppen a boltzár hatására vonult ki az egyik nagy barkácsáruház Magyarországról.

A kiskereskedelmi forgalom jelenleg éppen ezen a piacon emelkedik: összehasonlításképpen, amíg a boltzár hatására 4 százalékra visszaesett az élelmiszer- és élelmiszerjellegű kiskereskedelem, addig ugyanez az érték a KSH júniusi adatai szerint 3,1 százalék volt. A kiskereskedelmi forgalom növekedését éppen a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben mért 10,9, és az üzemanyag-kiskereskedelemben mért 6,9 százalékos növekmény hozza. A vasárnapi zárvatartással ez az érték biztosan alacsonyabb lesz.

A vasárnapi bevásárláshoz azonban – mivel családi program – ritkán marad meg egy bolt keretein belül. A kiskereskedelmi egységekhez, kapcsolt, vagy plázákban található kiegészítő szolgáltatások, fodrászat, mozi, vendéglátóipari egységek vagy akár a vasárnap megjelenő hetilapok is megszenvedték a boltzárat.