Csak átmeneti lehet a nyugalom

2014-ben öt éve tartó folyamat tört meg azzal, hogy csak 113 törvény jelent meg a Magyar Közlönyben. Az akár örvendetesnek is mondható jelenség elsősorban a választási évnek volt köszönhető, és szinte bizonyos, hogy nem lesz tartós az Opten szerint.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Kép: PP-archív

Sokéves tendencia tört meg, amikor tavaly sem az új törvények, sem pedig az új kormányrendeletek száma nem nőtt, hanem csökkent, méghozzá jelentősen – derül ki az Opten OptiJUS adatbázisából. Csak 113 törvény jelent meg a Magyar Közlönyben. Ennél kevesebb törvényt utoljára 2002-ben fogadott el az Országgyűlés, de az is választási év volt. A 2014-ben közzétett 379 kormányrendelet szintén jóval kevesebb, mint amihez a korábbi években hozzászoktunk: a szám nagyjából a 2000-es évek második felének adataival egyezik meg.

„A jogszabályok számának csökkenése önmagában akár örvendetesnek is mondható, azonban a mostani helyzet biztosan nem lesz tartós – mondja Ződi Zsolt, az Opten jogi szakmai igazgatója –, hiszen a jogszabályok legalább 50 százaléka korábbi jogszabályok módosítása.” Mivel a módosítások döntő része a jogrendszer karbantartásához szükséges, elmaradásukat később pótolni kell.

Nem változott a salátatörvények aránya sem: az összes törvény 35 százaléka volt ilyen egyszerre több törvényt módosító volt jogszabály. „Ezeknek a jogszabályoknak a nyomon követése különösen nehéz, ami általában megnehezíti a jogalkalmazást is” – figyelmeztet Ződi.

Szintén jól látszik az OptiJUS-ból, hogy nem tört meg az a tendencia sem, miszerint a már kihirdetett jogszabályokat még hatálybalépésük előtt módosítják. Korábban ezek az esetek kevesebb rendelkezést érintettek, az utóbbi években azonban gyakori lett, hogy egy-egy jogszabály Magyar Közlönyben közzétett szövegét jelentősen átírja a jogalkotó. Ez történt tavalyelőtt a Ptk..-val (ami 2014. március 15-én lépett hatályba), tavaly pedig a büntetés-végrehajtási törvénnyel, amelynek több mint száz paragrafusát – csaknem egyharmad részét – módosította a jogalkotó a kihirdetés után, de még hatálybalépés előtt. (2014 decemberében sem unatkoztunk, hirtelen sok minden változtatott a parlament.)

 

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo