Cégutódlás: bevegyük a gyereket a vállalkozásba?

2017. október 02. hétfő - 14:01 / Kriston László
  •    

Nyugdíjba vonulnának a rendszerváltás után vállalkozásba kezdő cégvezetők. Szakértők azt mondják, hogy az alapító inkább ne vegye be a gyerekét a cégbe, bízza profi mendedzserre a vezetést. A többség mégis hajlik a nepotista megoldásra. Erről is szó esett a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

Globálisan elsősorban a technológiai fejlődés nyomása és a zéró kamatkörnyezet kényszeríti arra a feleket, hogy felvásároljanak vagy fuzionáljanak. A kkv-szektorban nálunk és a régióban inkább generációs okok játszanak szerepet ebben. A rendszerváltás után kényszervállalkozó szakértők szeretnének nyugdíjba vonulni, magyarázta Kővágó János, a Grant Thornton Corporate Finance Kft. ügyvezető igazgatója.

csalad_pixabay

Kép:Pixabay

Családi vállalkozás

“A tulajdonosok nem mindig tudják, hogy mit szeretnének. Az EU 25 tagállamában évi 700 000 KKV-utódlás történik. De három cégből kettő nem éli túl a generációváltást,” mondta Virágh Rajmund, a Hammel & Hochreiter I. C. Kft. cégutódlás-specialistája, akitől azt is megtudtuk, az első, ma is működő családi vállalkozást egyébként 717-ben alapították Japánban. Most a família 46. generációja vezeti a céget.

Virágh is látott már olyan magyar céget, ahol apunak hívták a vezetőt. Pedig kétszáz fős gárdája volt a vállalkozásnak.

A magyar tulajdonú szervezetek többségére ezek a tulajdonságok jellemzők:

  • Kézi irányítású, vagyis a cégalapító megkerülhetetlen és pótolhatatlan.
  • Közép- és felsővezetők hiánya.
  • A vállalkozás két-három központi figurája “együtt húzott surranót”, vagyis együtt voltak fiatalkori haverok, katonák stb. Az alapító-tulajdonos nem tudja kirúgni a régi cégtársakat.
  • A cégvezető túl van a kompetenciáján. Más kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy valaki jó vezető vagy jó szakember legyen.
  • A vezető emberekben hisz, nem strukturákban. Ha új feladat van, “azt X meg fogja csinálni”.
  • A céges folyamatok és struktúrák nincsenek tisztán kialakítva.
  • 90 százalékban ötletemberek és mérnökök alapították a vállalkozásokat.

Szabó Lajos jó példa erre, ő 2015-ben egyetemista fiával és két évfolyamtársával kezdte a GPS-rendszerekkel foglalkozó vállalkozását, az iData Kft.-t. Szabó nyakába vette az országot és kis céges autóflottákért is kész volt vidékre menni, személyesen tárgyalni, sőt már a tárgyalásnál rászabni a megoldást az adott cégre. (Fia gyakran az iskolapadból válaszolta meg telefonon, hogy a kérések kivitelezhetők-e.)

“Orrba-főve tréningekre jártunk, pénzügyet tanultunk”, mindenki próbált több mindenhez érteni. Szabó maga 4-5 évig egyedül értékesített. Ma már más csinálja helyette, hiszen cége 120 főt foglalkoztat.

Általában az a tapasztalat, hogy ha húsz főnél nagyobbra dagad egy cég, már nem lehet mindenkit bevonni mindenbe, “ilyenkor jönnek a személyes sértődések, engem erről meg sem kérdeztek”, mondta Amberger Árpád, a Globomax Zrt. vezérigazgatója.

Családi vállalkozásból is lehet világcég
Nem csak kicsi, lokális piacot kiszolgáló cégek lehetnek a családi vállalatok. Számos cég működik akár globálisan is, amik száz százalékig az alapító és családja kezében vannak. Az alábbiakban a Dyson nyomán összegyűjtöttünk néhány tippet az ambiciózus vállalkozóknak, akik nagyban gondolkoznak, de azért a családban tartanák az ügyeket.

Hiteles főnök és munkavállaló

“Az ember test, szellem és lélek. Ha ez az egység megbomlik, akkor jön, hogy kárt okoznak a munkatársak, rossz a teljesítmény, rossz a kedv. 0-24-ben tisztességesnek kell lenni. A jó munkatársnak olyan a lelke, hogy tisztességes akar lenni. Ezt megérzik az emberek. A kettő megelégedésére kell egy helyzetből kijönni. Aki parciálisan vagy szekvenciálisan tud gondolkodni, nem fogja jól képviselni a cég érdekét”, összegezte filozófiáját Gyaraki József, a játékkereskedő Regio Kft. ügyvezető igazgatója.

Ő is családi vállakozást vezet, de természetesen a családon kívülről is toboroz munkatársakat. “Mindannyian voltunk gyerekek, játszottunk, ezt nem szabad elfelejteni. Olyan munkatársakkal dolgozunk, akik ezt magukénak érzik.” A játékossággal “enyhítik a piaci nyomást az alkalmazottakon,” de tény, hogy a hipermarketekkel ettől függetlenül nem tudnak lépést tartani, mert azok “dömpingben hozzák be a termékeket, több konténerben. Ebben az árversenyben kiszorulóban vagyunk.”

Kire ütött ez a gyerek?

A vállalkozók 99 százaléka azt szeretné, ha cége vezetése és tulajdonjoga családon belül maradna. “Elkövetik azt a hibát, hogy felvesznek egy menedzsert, és úgy motiválják, hogy tulajdonrészt adnak neki. Amikor kiderül, hogy ez az ember nem az, akire gondoltak, nehéz megszabadulni tőle.”

“Az a tapasztalatom, hogy ne vegyük be a gyereket a cégbe”, mondta Virágh. Ha mégis a gyerekükre bízzák a céget, ők gyakran “a családi béke miatt mennek be a rendszerbe,” ám hamarosan szembesülniük kell vele, hogy nagy gondolkodásbeli különbség áll fenn. “Ha tökös a gyerek, akkor otthagyja a családi üzletet és csinál egy konkurens céget. A papa pedig azt látja, hogy versenyhelyzetben van a saját fiával.”

Ahogy a mesében lenni szokott, mindig a legkisebb királyfi megy el világot látni, szerencsét próbálni, s ő jön vissza a legtöbb tapasztalattal. Ő lesz az utód a trónon. “Mert aki nem kapott pofonokat a munkában, az nem lesz sikeres”, tette hozzá Jagodics Tamás, a Cégmenedzser Kft. ügyvezető igazgatója.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor