A szennyvízből is lehet várat építeni

2015. január 18. vasárnap - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt. Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.

Sáry András – Kép: PP, Fotó: Hatlaczki Balázs

A Biopsol Kft. jól példázza, hogy a körkörös gazdaság nem csupán elmélet, hanem könnyedén megvalósítható jó gyakorlat, amellyel minden érintett – a környezet, az állam, az üzleti szereplők és a végfelhasználó is – jól jár. Sáry András cége a szerves hulladékot értékes alapanyagnak tekinti, és egy arra alkalmas, biztonságos technológiával visszaforgatja a gazdasági körforgásba. A költséghatékony eljárással kialakítható az áhított nullahulladék-környezet: a folyamatosan keletkező szerves hulladékot nem kell elszállítani és drágán deponálni, hanem helyben egy korlátozás nélkül forgalomba hozható, többféle talajproblémára megoldást kínáló, piacképes komposzttá alakítható.

– Édesapám, Sáry Lajos kutató biológus, agrokémikus, biotechnológus még a nyolcvanas években fejlesztette ki a kutatócsapatával az eljárás alapjait, amellyel a biológiailag bontható hulladékból tápanyag-utánpótlásra alkalmas anyagot lehet előállítani. A zöld körforgás lényege, hogy a szerves hulladékból a szintén a természetben keletkező, természetből izolált különböző gombák, mikroorganizmusok és egyéb tisztán biológiai alapanyagokból előállított oltóanyag segítségével – jelentős ciklusidő-csökkenéssel és felesleges műszaki ráfordítás nélkül – komposzt állítható elő. Az olcsó, környezetkímélő hulladékkezelési eljárás végeredménye egy zöld termék, amelynek hatalmas piaca van szerte a világban – magyarázza Sáry András, a 2013 novemberében alapított Biopsol Kft. ügyvezető igazgatója. (A hulladékból nem Sáry András az első magyar, aki amerikai álmot épített.)

Múltból jelen

A tudóst, az ötletgazda Sáry Lajost leginkább a kutatás érdekelte, az üzleti élet intenzivitása kevésbé vonzotta, de nagyon jól előre jelezte a biotechnológiai megoldások várható reneszánszát. A rendszerváltást követően létrehozta a kis családi vállalkozást, amely halkan, de igen magas szakmai elismertséggel működött. Öt évvel ezelőtt Sáry András is csatlakozott az édesapjához, hogy szakmailag megtanulja, amit ő tud, és közben meghonosítsa a cégben a modern üzleti szellemet.

– Az édesapám nagyon jól követte a világ változását. Sőt, elképesztően tájékozott volt szinte minden területen, ezért előrelátása mindig beigazolódott, de próbált ellenállni a fokozódó tempónak. Manapság a gazdasági körülmények miatt változásra van szükség az üzleti folyamatokban is: már nem elég tökéleteset létrehozni, azt értékének megfelelően el is kell adni, ahhoz pedig nyitni kell a világ felé. Ebben a kommunikációnak, a marketingnek, a brandépítésnek komoly szerepe van. Eleinte honlapunk sem volt, mindössze egy általános e-mail címünk. Az arculat szinte teljesen hiányzott. Az ő szakmai elismertsége persze mindig megvolt, de érezhetően szükségessé vált a cég pozicionálása – mondja Sáry András.

A szennyvíziszap mennyisége az elmúlt évtizedben a csatornázás következtében Magyarországon csaknem 85 százalékkal nőtt, a lerakás költsége pedig radikálisan emelkedett: 2016-tól várhatóan már tonnánként 12 ezer forint lesz szemben a jelenlegi 6000 forinttal. Az Európai Unió, a hazai politika és a környezetvédelmi szakemberek is a hosszú távon fenntartható megoldás megtalálását sürgetik.

Amikor megjelent egy sajtóközlemény azzal a címmel, hogy Magyar találmány enyhítheti a műtrágyafüggőséget, szinte azonnal számtalan helyen megjelent, majd az MTI felhívta a cégvezetőt.

– Az édesapám azt nyilatkozta, hogy tökéletesen elégedett a jelenlegi bevételekkel, nem akar növekedni, a jövőben talán még jobban fókuszál majd a K+F-re. Tényleg nem akarta, hogy elkezdjen nőni a cég.

Időközben azonban hatalmas problémává nőtt a szennyvíziszap kezelése, a világ számos országában meg a romló talajminőség okoz nagyon súlyos környezeti károkat. Sáry András úgy döntött, rendszerszintre emeli édesapja tudását, de már egy új vállalkozás keretein belül.

Generációváltás új cégben

A családi vállalkozás nem szűnt meg, a jövőben szakmai és intenzív kutatóműhelyként működik tovább. A most egyéves Biopsol Kft. létrehozása zárta le a generációváltást. Az új cég feladata, hogy rendszerszintre emelje a meglévő tudást, valamint kidolgozza és működtesse a kibővített üzleti modellt. A Biopsol egyéb tevékenységei mellett kiemelt figyelmet szentel annak, hogy további szinergiák megteremtésével piacképesebbé tegye az elméletet.

Ma két főből áll a cég – a kereskedelmi és menedzsmentfeladatokat ellátó Sáry Andrásból és egy kutatómérnökből – aki még az édesapjánál tanult –, valamint egy külső gazdasági tanácsadóból, aki az üzleti modell kidolgozásában vesz részt.

– Az egyik hatalmas előnyünk, hogy a szolgáltatásunkhoz nem kell nagy apparátus. Komplex tudást és megoldási folyamatot, egyben a termékgyártási eljárást helyezzük ki oda, ahol a hulladék keletkezik. Ott sincs szükség hatalmas beruházásra: kell építeni egy komposztálóterületet, vásárolni egy homlokrakodót és egy komposztforgató gépet. Mivel a keletkező termék eladható, a beruházás három–öt év alatt megtérül.

Több üzleti szegmens is van, ahol a Biopsol komoly pi-aci részesedést szerezhet az elkövetkező években.

– Olyan megoldást javasolunk a szennyvíziszap kezelésre, amely magyar, hosszú távon fenntartható, költséghatékony, és megkérdőjelezhetetlenül biztonságos, ráadásul állami kontrollal működik, hisz szigorúan csak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) együttműködésben haladunk előre. Talán mi magyarok lehetünk az elsők, akik zöld és hulladékmentes, környezettudatos megoldást alkalmazunk a folyamatosan termelődő szennyvíziszap-kezelésre és -hasznosításra – mutat rá Sáry András, aki szerint, ha 2015-ben az állam végül a szennyvíziszapok egy részét biogázüzemekbe irányítja, a technológiának akkor is van helye.

– Ezzel a biológiai technológiával a biogázüzemekben az energia kinyerését követően keletkező fermentációs maradékból is elő tudjuk állítani a komposztot átgondolt üzemi tervezéssel. Miért ne húzzunk le még egy bőrt a rókáról? Ráadásul a kinyerhető energia jelentős növelésére is van gazdaságos javaslatunk. Végül szinte semmi hulladék nem marad.

Az állattartó telepeken keletkező trágya hasonló módon kezelhető: a hulladékot visszaforgatják a biológiai ciklusba és végül a gazdaságba. Akár úgy, hogy a telepek kiépítik az erre szolgáló kereskedelmi rendszert, vagy felhasználják a Biopsolnál már rendelkezésre álló kapcsolatokat, értékesítési csatornát.

A műtrágyázás helyett az irányított technológiával előállított komposzt használatával egy burgonyatermelő hektáronként 30 százalék kiadást spórolt meg. Ez minimum 20-30 ezer forint, ráadásul a föld termőképessége hektáronként több tonnával javult. Ez összesen hektáronként 300 ezer forint pluszbevételt jelentett a gazdának.

Megoldás a teljes hulladékáramra bárhol a világon

Nemcsak hulladékkezelési technológiát kínál a Biopsol, hanem a teljes hulladékáram költséghatékony kezelését – azaz a körkörös gazdaság lényegét.

– A folyamatban nincs mesterséges anyag, az eljárás gyorsan adaptálható, nincs energetikai igénye, és államilag igazolt, ezáltal értékesíthető, hasznos és biztonságos termék a végeredménye – mutat rá Sáry András.

Az eljárás földrajzi helytől függetlenül, a világ bármely országában hasznosítható.

– Például azokban a távoli országokban is, ahol nagyon nagy problémát okoz a sivatagosodás, a talajminőség rohamos romlása. Az ott élő emberek kommunális hulladékának biológiai kezelésével kapott komposzttal azonban visszaállítható a termőtalaj minősége, javítható a termőképesség és a vízháztartás. A folyamat önfenntartó, ezért is olcsó – teszi hozzá a szakember.

Többféle üzleti modellben gondolkodik a Biopsol a nemzetközi terjeszkedés kapcsán. A piac természetétől és a célterület távolságától függ, hogy hol melyik lesz a megvalósítható.

– Egy jó termékkel még a nagyon messzi országok sem bevehetetlenek. De nagyon fel kell készülni az adott régió üzleti kultúrájából, és pontosan tudni kell, hogy milyen lokális problémára kínál megoldást az, amit exportálni szeretnénk.

A Biopsol semmiképp sem gondolkodik teljes technológiatranszferben: a tudás házon belül marad, csak a működtetést bíznák a külföldi partnerre.

– Leginkább a joint venture forma tűnik jó megoldásnak. Mi vállaljuk a biológiai oltóanyag szállítását, a partner pedig hozzáteszi a helyismeretet: a jogszabályokat, a piacot, a helyi kultúrát. Ahol emberek laknak, ott a szerves hulladék is folyamatosan rendelkezésre áll. Épp ezért végtelen növekedési potenciállal rendelkezik a Biopsol.

Technológiaválasztás előtt

Sáry András úgy fogalmaz: a technológiai tartalomnak megfelelő méretű céggé szeretnének válni következetes szakmai alázattal. A piac fogja visszaigazolni, hogy ez valójában mit jelent.

– A cégépítésben az egyik legnagyobb segítőtársam a külsős tanácsadónk, a másik a hivatásos katonaként, később egy nemzetközi vállalat hazai képviseleténél elsajátított stratégiai gondolkodás, elhivatottság, a magammal szemben támasztott elvárások. Megtanultam, hogy nincsenek problémák, csak megoldásra váró feladatok, amelyekhez az átfogó helyzetelemzés és a rendszerszemlélet nélkülözhetetlen – szögezi le a fenntarthatóság szempontjait és az üzleti érdekeket együtt kezelő vállalkozó.

– Mindig csapatban játszunk. Tudjuk, hogy együtt többre vagyunk képesek, mint egyedül, de az elvárás magunkkal szemben és társainktól is a száz százalék. Ismerjük és alkalmazzuk a phalanxot – teszi hozzá András.

Tőkebevonás nélkül

A cég ma önfenntartó, és nem is gondolkodik tőkebevonásban. Tőke ahhoz kellene esetleg, hogy gyorsítsák a külföldi expanziót, de 2015-ben és 2016-ban még inkább Magyarországra szeretne fókuszálni a kisvállalat.

– Alig egyéves a hulladéktörvény, az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014–2020 is friss, több jogszabály is alakul, és készül a szennyvíziszap-stratégiai terv. A politikai és szakmai szándék megvan, régóta nem mutattak ennyire egy irányba. Szeretnénk, ha a technológiaválasztásnál a Biopsol által kínált zöld körforgás is felmerülne. A külföldi expanzióra való felkészülés a következő lépés. Az egyre gyakoribb megkeresések addig is validálják a piaci igényt.

A Biopsol soha nem lesz százfős cég, mert ebben az üzleti modellben nincs szükség hatalmas szervezetre. A telephelyeken viszont, ahol a biológiailag lebomló hulladékok keletkeznek, munkahelyeket teremt a technológia.

Mivel „etetjük” növényeinket?
A forgalomban lévő műtrágyák, komposztok, talajjavító anyagok többségét megfelelőnek találták a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által koordinált vizsgálatok során. Tételzárolásra összesen 95 esetben került sor, s mintegy 18,5 millió forint bírságot szabtak a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai.