Cégátadás: háromból egy családi vállalatnak nem sikerül

2015. február 13. péntek - 08:02 / piacesprofit.hu
  •    

A cégátadás egy vállalat életében talán a legbonyolultabb, és legkörültekintőbb előkészítést igénylő feladat, különös tekintettel a hagyományos családi vállalkozásokra, ahol az alapító első generációs vezető stafétaátadása a családi-tulajdoni viszonyok miatt még több kockázatot hordoz, és még alaposabb stratégiai tervet kíván.

Kép: SXC

A kockázat a harmadik generációnál válik igazán komplexé, ők ugyanis már nagyon gyakran elbukják az addig felhalmozott vagyont, de legalábbis olyan bonyolulttá válik a struktúra, amely már óriási kockázatot hordoz az egész család számára. A családi vagyon kezelése során kiemelten fontos meghatározni egyebek mellett hogyan tulajdonol a család, ki a tulajdonos, ki vehet részt a cégirányításban, hogy történjen a tulajdon átadása, hogyan javadalmazzák az aktív családtagokat, hány generációra tervez előre a család vagyonkezelésben. Fontos a családi vagyon allokációja, az átadási folyamatban pedig nagyon korán, évekkel korábban el kell kezdeni felkészíteni a következő generációt, akár már gyerekkorban az utódlásra. „Családi vagyonirányítási rendszer bevezetése, folyamattámogató rendszerek alkalmazása, illetve generációkon átívelő jogi megoldások használata nélkül rendkívül kockázatos lehet a cégutódlás” – mondta Varga Szabolcs, a Gutmann Bank vezérigazgatója a Joint Venture Szövetség (JVSZ) és a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) közös rendezvényén.  (Több szektorban, így a mezőgazdaságban hiányzik egy teljes generáció.)

A generációváltás egy vállalat életében jelentős mérföldkő, amely amellett, hogy lehetőség egyben óriási veszély is – mondta el előadásában Boross Dávid, az Oázis Kertészet marketing és fejlesztési igazgatója, az FBN-H társelnöke. Mint mondta a strukturális változtatások elengedhetetlenek egy ilyen folyamat során, legyen szó a szervezeti felépítésről, a működési modellről, vagy akár az informatikai háttérrendszerekről. Szerinte a „többtulajdonosság” miatt egy ilyen helyzetben kiemelt prioritás a családtagokra „erőltetett” monitoring, a folyamatos kontroll és a hatékonyságmérés, amellett elengedhetetlen a szerepek pontos meghatározása, vagyis hogy ki tulajdonos, ki cégvezető és ki családtag, és ezekben a halmazokban pontosan milyen átfedések vannak. A szakember kiemelte: „A sikeres átadás elengedhetetlen része, hogy a második generáció meg tudja valósítani önmagát, és elképzeléseit a cégen belül akár egy új üzletág létrehozásával, akár egy meglévő finomhangolásával, akár más típusú innováció bevezetésével.”

HOGYAN MARADHAT A VAGYON A CSALÁDBAN?
A leköszönni készülő vezetők egyik legnagyobb problémája, hogy ezeket a vállalatokat – és az általuk képviselt vagyont – hogyan tartsák egyben. Ennek részben érzelmi okai vannak, hiszen a cégvezetők a saját teremtményükként kezelik a cégüket, illetve komoly felelősséget éreznek munkavállalóik iránt, de nyilván gazdasági megfontolás is áll mögötte. Öröklés, bizalmi vagyonkezelés vagy magánalapítvány? Hogy tartható fent az alapítói akarat?

A külső értékesítés sem kockázatmentes

A cégátadás kapcsán ugyanakkor nem minden esetben beszélhetünk családon belüli átadásról, igen gyakori a vállalat értékesítése is egy külső partner számára. A kockázatok ezekben az esetekben is adottak, és nem kicsik. Svoób Ágnes, az Equilor Befektetési Zrt. Corporate Finance vezetője szerint sok esetben nincs örökös, és a vállalatot értékesíteni kell, de így akár jobban is hasznosulhat, mintha egy rossz örököshöz kerülne. A legfontosabb kérdés ilyenkor persze az, hogyan lehet a legmagasabb vételárat elérni, és egyáltalán hogyan lehet a legpontosabb megállapítani, mekkora egy vállalat értéke? „Ha már van egy kialakult ársáv, arra kell törekedni, hogy ezen belül a legmagasabb szintet tudjuk kialkudni, ehhez azonban a vevő fejével kell átgondolni, miből származik a vállalat esetében a cash flow, és mi az, ami valóban értéket képvisel a cégben.” – hangsúlyozta Svoób Ágnes.

Ennek a jogi aspektusát járta körül Göndöcz Péter, a Deloitte Legal Szarvas, Erdős és Társai Ügyvédi Iroda partnere. Ő is arra hívta fel a figyelmet, hogy a megfelelő előkészítés nagyon fontos, illetve az, hogy valóban mindkét fél készen álljon az értékesítésre. A tranzakciós folyamatban kiemelte egyebek mellett a tulajdonosi célok és elvárások tisztázását, a tulajdonosi viszonyok rendezését és a cégstrukturálást, miközben a másik oldalon az átvilágításnak van meghatározó szerepe. „Az értékesítés összetett folyamat, gondos előkészítést és jól szervezett lebonyolítást igényel.”- hangsúlyozta a szakember. „Sok üzleti, jogi és adózási kockázatot rejt magában, ezek elkerülése vagy minimalizálása érdekében a cég értékének maximalizálása, illetve a cégvásárlással szükségszerűen együtt járó kockázatok minimalizálása céljából javasolt vállalatfelvásárlásban jártas professzionális tanácsadó igénybevétele.” – tette hozzá.

Létfontosságú a tiszta viszonyok megteremtése

Kürti Tamás, a Kürt Zrt. alelnöke, és az FBN-H egyik alapítója előadásában azt mondta: a tiszta viszonyok a legfontosabbak. Meg kell határozni ki miben felelős, és az átvétel során, valamint az átadást követően ezekhez a lefektetett struktúrákhoz ragaszkodni kell. Mint elmondta: nemzetközi statisztikák szerint a családi vállalatok harmada éli csak túl a generációváltást, a magyar vállalatok ráadásul e tekintetben a globális vállalati know-how hiánya miatt jelentős lemaradásban vannak, és komoly tapasztalatbeli akadályokkal kell megküzdeniük. „A generációváltás sikere nagyban függ attól milyen az alapító karaktere, milyen az utód-felhozatal, és mik a vállalkozási, tulajdoni és családi célok.”

A hibák kiküszöbölése mindezek alapján nem egyszerű, sokszor szinte lehetetlen. Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója, és az FBH-H és a JVSZ elnökségi tagja a leggyakoribb hibák közé sorolta például, ha a vállalatvezetés túl sokáig vár a tervezéssel, ha feltételezi, hogy az utódok biztosan átveszik a céget, vagy ha az alapító mindenáron egyenlő arányban akarja elosztani a vállalatot az utódok között. Az „átadó” részéről folyamatosan előkerülő bizalomhiány szintén akadályozza a folyamatokat, azonkívül az utódlási terv eltitkolása, vagy nem megfelelő kommunikációja szintén hiba lehet. „Legalább ennyire fontos persze az is, hogy az alapító a saját visszavonulásáról, és a későbbi teendőiről is gondoskodjon, hiszen nem ideális állapot az, ha egy egész életében aktív, egy vállalatot irányító cégvezető nyugdíjas éveiben valamilyen feladat nélkül marad.” – mondta el Kalocsai Zsolt.

Mindig lehet üzletrészt örökölni?
Főszabályként örökölni lehet egy adott kft.-ben az elhunyt tagot megillető üzletrészt. Ilyen esetben az örökösnek igazolnia kell az örökösi minőséget a kft. ügyvezetőjének és kérnie kell az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az örökösi minőséget a jogerős hagyatékátadó végzés alapján lehet igazolni.