Cafeteria: Nagyobb összeghez is juthat a dolgozó

2011. február 16. szerda - 21:51 / Sebők Orsolya
  •    

Több ponton változtak január elsejétől a cafeteria elemei, az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése pedig a béren kívüli juttatások mértékét érintheti. A dolgozók rekreációját, pihenését támogató elemek köre bővül a Széchenyi Pihenő Kártyával, egy másik plasztikkártya pedig a juttatások igénybevételét reformálhatja meg. 

A béren kívüli juttatások között több olyan is létezik, amely a prevenciót, a rekreációt támogatja. Ilyen például az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatásokra elkölthető önkéntes egészségpénztári befizetés vagy az üdülési csekk, illetve a hamarosan megjelenő Széchenyi Pihenő Kártya.

Nagyobb összeghez juthat a dolgozó

A törvény 2011-től is a kedvezményesen adózó körbe sorolta a leggyakrabban adott béren kívüli juttatásokat. Az így kifizetett összegek után a munkáltató nem fizet járulékot, csupán 16 százalék adót, bár ez gyakorlatilag az adókorrekciós tényező hatására 19,04 százalékot jelent. Ez azt jelenti, hogy a korábbiakhoz képest közel 6 százalékpontos adócsökkenés mellett adható az üdülési csekk (éves szinten a minimálbér összegéig), az étkezési utalvány (havonta maximálisan 18 ezer forint értékben), az iskolakezdési támogatás (gyermekenként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben), valamint a helyi utazási bérlet (a bruttó ár 100 százalékáig). A tavalyi szabályhoz hasonlóan kedvezményesen adózik a dolgozó önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára való munkáltatói befizetés a minimálbér 50 százalékáig, valamint az önkéntes kölcsönös egészségpénztári hozzájárulás is a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegig.

Újdonság, hogy a tavaly nem preferált – az élelmiszerüzletekben is elkölthető – hidegétkezési utalványok újból kedvezményesen adhatók. Az iskolarendszerű képzés költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész ugyancsak visszakerült a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások közé, az internet támogatásának lehetősége viszont szűkült. Míg a 2010-ben érvényes szabályozás szerint a szolgáltatás havidíját a munkáltató adómentesen fizethette, ez évtől erre a célra legfeljebb havi ötezer forint adható 19,04 százalékos adó mellett.

Összességében azonban a kisebb munkáltatói adóteher hatására – amennyiben a munkáltató megtartja a 2010-es béren kívüli költségkeretét – a dolgozók több juttatásban részesülhetnek. A Sodexo számítása szerint ez 5 százalékos nettó növekedést jelent a munkavállalói oldalon: míg tavaly 12 ezer 500 forint béren kívüli juttatásból 10 ezer forint jutott a dolgozónak, és az adó 2500 forint volt, ma 10 ezer 500 forint kerülhet a munkavállalóhoz. Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary Zrt. partnere szerint is nőhetnek a cégek által fizetett béren kívüli juttatások, miután ez a megoldás továbbra is kedvezőbb, mint a béremelés: havi 10 ezer forintból 8400,5 forint értékű béren kívüli juttatásban részesülhet a dolgozó, míg bérként ez mindössze 48 389 forint nettó összeget jelentene.

Kártya a pihenésért

Az idén két új cafeteriaelem is megjelent. Éves szinten dolgozónként 50 ezer forintig adómentesen adható sporteseményre szóló belépőjegy vagy ilyen összeggel támogatható sportbérlet vásárlása, és a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások között újdonság a Széchenyi Pihenő Kártya. Ez utóbbi kibocsátására és felhasználására vonatkozó szabályokat kormányrendelet tartalmazza majd – lapzártánkkor még folyt a tárcaközi egyeztetés, így a részletek nem tisztázottak -, de annyi már most biztosra vehető, hogy az adott adóévben – az üdülési csekknél bevett gyakorlathoz hasonlóan akár több juttatótól – legfeljebb 300 ezer forint támogatás utalható a dolgozó kártyaszámlájára. A Széchenyi Pihenő Kártya speciális fizetési eszköz lesz, amellyel a pihenéshez, a rekreációhoz, valamint az életmódjavításhoz kapcsolódó turisztikai, egészségmegőrző szolgáltatások fizethetők majd – válaszolta a Piac & Profit kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A tárca sajtóosztályától kapott információ szerint a turisztikai főszezon indulásakor már lehet használni a kártyát a rendszerhez kapcsolódó, a kártya kibocsátójával szerződést kötött szolgáltatóknál. Miután kizárólag a kormányrendeletben megnevezett szolgáltatásokat nyújtó cégek válhatnak elfogadóhellyé, csak a jogszabály megjelenése után derül ki, hogy pontosan mely cégek építhetik be cafeteriakínálatukba ezt az új elemet.

Még 2010. novemberben hangzott el egy sajtótájékoztatón, hogy a kártyához kapcsolódó jutalék 1,5 százalék lesz, amelyből a rendszer üzemeltetését fedezik majd. Horváth Endre turizmusért is felelős gazdaságfejlesztési helyettes államtitkár akkor – számításokra hivatkozva – úgy látta, hogy az új cafeteriaelem 30-34 százalékos keresletnövekedést generál majd. Ezt a vélekedést némileg árnyalja a Cafeteria Trend magazin tavaly novemberi felmérése, amely szerint a megkérdezett cégek – miután a korábban felröppent hírek ellenére 2011-ben is kiadható lesz – továbbra is az üdülési csekket kínálják inkább dolgozóiknak, miután az újdonságnak számító kártya és a hagyományos csekk is azonos adózási körben nyújtható, és a felhasználási területben is várhatóan sok közös pont lesz.

Az üdülési csekk éves szinten változatlanul kedvezményesen adózik a minimálbér összegéig, és a felhasználási területe sem változott. Ugyanakkor egy százalékkal csökkent a juttatás munkáltatókat terhelő kezelési költsége, valamint a felhasználó szempontjából kedvezően változik az automatikus tömbök címletezése is: legfeljebb egy tízezer forintos és lényegesen több kétezer forintos utalvánnyal fizethetnek majd a dolgozók. A kártya mellett szólhat az alacsonyabb kezelési költség és az, hogy kevesebb adminisztrációs terhet ró a munkáltatókra.

Utalványkímélő cafeteriakártya

Hasonló pozitívumokat hordoz a januártól már használható Multy-Pay kártya, amit a cafeteriaszolgáltatás egyszerűsítésére dolgoztak ki hazai szakemberek. Az ötféle juttatási elemet tartalmazó kártyával egyelőre elsősorban a nyolcezer patikapénztáras elfogadóhelyen lehet fizetni. A Multy-Pay felhasználási területe azonban rohamosan bővül, februártól több nagy élelmiszeráruház-lánc és szupermarket-hálózat csatlakozott a rendszerhez, és szó van arról is, hogy hamarosan a BKV is elfogadja a műanyag lapot. A bankkártyához hasonló fizetőeszköz helyettesítheti az ételutalványt, az üdülési csekket, a munkába járási hozzájárulást, az egészségpénztári befizetéseket vagy az otthoni internet díjához adott munkáltatói kifizetést.

Az elszámolást megkönnyítő, a munkaadók és a munkavállalók számára is előnyös rendszer lényege, hogy egy kártyán elkülönítve kezeli a különféle cafeteriajuttatásokat, amelyek így a bonyolult jogszabályok ellenére is könnyen kezelhetők lesznek.

Adóköteles természetbeni juttatások helyett
2011. január 1-jétől megszűnt a „természetbeni juttatás” fogalma, helyette a kifizetőt terhelő adó mellett adható vagyoni értékkel kell a cégeknek megismerkedniük. Ilyen juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezési és más hasonló szolgáltatás, a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és az üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége – ha nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege –, a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. Ezek után a kifizetőnek 46,04 százalékos közterhet kell fizetnie. Az új kormányzat részlegesen rehabilitálta a 2009-ben népszerű, de 2010-ben gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot, amely évente háromszor a minimálbér 10 százalékáig adható. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adását új, nevesített juttatási formaként vezették be, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.