Cafeteria: mi kerül a zsebünkbe az év végén?

Az év végi időszakban különösen fontos a munkavállalók elismerése, megbecsülése - állítják magyarországi kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok vezetői, akik legszívesebben univerzális ajándékutalvány formájában jutalmazzák a munkatársakat. De milyen más alkalmakkor, milyen formában és mennyire tudatosan ismerik el a vállalatok a dolgozók munkáját napjainkban? A Sodexo 2015 novemberében végzett friss kutatása ezekre a kérdésekre ad válaszokat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Fotolia

A munkavállalók valamilyen formában történő jutalmazása mára már beépült a hazai vállalatok üzleti gyakorlatába, ugyanakkor a jutalmazások tudatos rendszerbe, stratégiába foglalása terén még van hová fejlődnie a cégeknek. A megkérdezett vállalatvezetők egyértelmű többsége, 84.5%-a tartja fontosnak, hogy béren kívüli rendszeres juttatások mellett eseti jutalmakkal, prémiumokkal, ajándékokkal motiválja a dolgozókat, ugyanakkor a vállalatok közel fele (48%) még mindig csak ad- hoc jelleggel, alkalmanként teszi mindezt. Előremutató ugyanakkor, hogy a megkérdezett vállalatok másik fele (52%) már egy átfogó jutalmazási-elismerési stratégiát dolgozott ki a dolgozók hatékony motiválására. Azok a cégek, akik nem adnak eseti juttatásokat, leginkább a hiányzó anyagi fedezetre hivatkoznak (38%), illetve azt gondolják, hogy inkább az állandó juttatások fejlesztése növeli a munkatársak elkötelezettségét (27%).

Általánosságban elmondható, hogy az év végi időszakot kiemelten kezelik a cégek: a megkérdezettek háromnegyede (75,7%) tartotta különösen fontosnak, hogy a kollégák munkáját megköszönje az ünnepek közeledtével. Szerencsére úgy tűnik, ezt nem csak elméletben gondolják így, de a gyakorlatban is alkalmazzák a cégek. Arra a kérdésre ugyanis, hogy milyen alkalmakkor jutalmazzák a vállalatok a munkavállalóikat, a karácsonyi jutalmat jelölték meg a legtöbben, a válaszadók 77%-a ilyenkor osztja ki a céges elismeréseket. Emellett jellemző jutalmazási alkalom még az üzleti-pénzügyi évhez kötött céges teljesítmény bónusz (32%), valamint az olyan jeles alkalmak megünneplése, mint egy gyermek születése, a születésnap vagy akár a nőnap (18,5%).

Mennyibe kerül valójában az ajándék?
A vállalkozások életében már kialakult szokássá vált, hogy az év végével az üzletfeleknek kisebb-nagyobb ajándékokat adnak. Az ajándékok kiválasztása során fontos azt is mérlegelni, hogy az ajándékozás mekkora kiadást jelent a vállalkozásnak.
Alkalmi juttatások: motivációs kényszer

A kutatás eredménye szerint az a kérdés, hogy egységesen vagy differenciáltan célszerű-e jutalmaznia egy cégnek, megosztja a vállalatokat. A kérdőívet kitöltő döntéshozók 45%-a jelezte, hogy egységesen ad eseti jutalmakat, prémiumokat, ajándékokat a munkatársaknak – ebből 40% azért, mert meglátása szerint így tud egyenlő esélyeket teremteni a kollégáknak, míg 5% így látta egyszerűbbnek a rendszer kidolgozását. A válaszadók közel ugyanennyi, 46,9%-a azonban a differenciált, egyénre, illetve csoportra szabott jutalmazásban látja a hatékonyabb motiváció kulcsát.

Abban azonban egyetértés mutatkozik, hogy miért érdemes eseti jutalmakat, prémiumokat osztani a kollégáknak: a megkérdezett döntéshozók közel fele (48%) szerint növeli a munkatársi elkötelezettséget, 42% szerint pedig a munkatársak megtartásában bizonyul ez fontos eszköznek. Érdekes módon a vállalatvezetők mindössze 5,2%-a érzi úgy, hogy a jutalmazás erősíti a munkáltatói márkát, és differenciál a konkurens munkáltatóktól, és csupán 2,53% tapasztalta, hogy ez növelheti a munkaerő megszerzésének esélyét. Elgondolkodtató továbbá, hogy a kutatás eredménye szerint a cégek közel háromnegyede (73,65%) semmilyen módon nem méri, hogy van-e hatása a dolgozók jutalmazásának. Annál a kisebbségnél, aki mégis fordít energiát a döntések utókövetésére, ott a fenti érvek látszanak igazolódni a gyakorlatban: a munkatársi elkötelezettség növekedése, és a munkatársak megtartásának erősítése, a fluktuáció csökkenése tapasztalható.

Bár a munkáltatók túlnyomó többsége hisz abban, hogy dolgozók eseti jutalmazása, elismerése direkt hatással van a munkavállalók elkötelezettségére és megtartására, a jutalom formájának kiválasztásakor mégis a vezetők döntése (41%), illetve az adminisztráció mértéke határozza meg az alkalmazott formát (31%), és nem a munkavállalók motivációja, véleménye (17%). Az online dolgozói jutalmazási-elismerési platformok alkalmazása a munkatársak jutalmazására még egyáltalán nem elterjedt Magyarországon: a megkérdezett döntéshozók mindössze 5,4%-a ismeri és használja az ilyen megoldásokat. Ez nem meglepő, hiszen nagyon kevés olyan megoldás létezik egyelőre a magyar piacon. A jutalmazás formáját tekintve a legtöbben (65%) a Sodexoéhoz hasonló univerzális utalványokat részesítik előnyben, de közel ennyien (60%) a bér-jellegű juttatásokat is alkalmazzák.

Egy kedves gesztus is lehet adóköteles
Az ajándék valójában ingyenes átadás. Az adótörvények nem tartalmaznak fogalmat az ajándékra, mégis sok fajta ajándékot kell kezelnünk az adórendszerben. Ezért érdemes számba venni a lehetséges ajándékozások adóvonzatait.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo