Cafeteria: még mindig olcsóbb

2014. november 07. péntek - 08:11 / piacesprofit.hu
  •    

A kormány – sávosan - jelentősen megnövelné a béren kívüli és egyes meghatározott, nem pénzbeli juttatások után fizetendő közterheket. Ennek ellenére még jövőre is érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni munkavállalóknak.

Még mindig jobban megéri majd

A cafeteria adóterhe az adótörvény-javaslat alapján jelentősen nőne, de a kormánypárti frakció tagjai sávos módosítást kezdeményeznek, vagyis azt, hogy 200 ezer forintos összegig ne változzon a cafeteria adóelőnye. A 200 ezer forint feletti résznél viszont csökkenthető ez az adóelőny, és megvizsgálják annak lehetőségét is, hogy a béren kívüli juttatás 200 ezer forint fölé eső részét csak rekreációs célra, belföldi turizmusra vagy meleg ételre lehessen felhasználni. Miközben a kifizetőt (munkáltatót) terhelő közterhek mellett adható említett juttatások köre nem változna, a javasolt módosítások eredményeként jövőre ezek a juttatások három kategóriába tartoznának. Mit jelent ez pontosan?

A törvényjavaslat nem érinti a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a cégtelefon magáncélú használata, az adóköteles díjú biztosítások,a reprezentáció és üzleti ajándék, a csekély értékű ajándék-juttatást. Hasonlóan érintetlen marad az egyidejűleg több magánszemély számára történő juttatás, ha nem lehet megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, a kifizető által egyidejűleg több magánszemély részére szervezett, döntően vendéglátásra, szabadidőprogramra irányuló rendezvény, esemény, a jogszabályi rendelkezés alapján átadott termék, nyújtott szolgáltatás, a reklámcélú ajándék formájában keletkező jövedelem adókötelezettsége.

Ez azt jelenti, hogy ezeknek a juttatásoknak a feltételrendszere nem változna, és a juttatónak továbbra is 1,19-szeres szorzóval 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t (összesen 51,17 százalékot) kell fizetnie – figyelmeztet szakértői cikkében együttműködő partnerünk, az Adó Online.

Továbbra is a béren kívüli juttatások csoportjába tartozik a kedvezményes üdültetés, az étkezési juttatás (munkahelyi étkeztetés, Erzsébet utalvány), a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya-számlára utalt támogatás, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet juttatása, az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége. Ide tartozik a szövetkezet közösségi alapjából nem pénzben juttatott jövedelem, a munkáltatói hozzájárulás az önkéntes kölcsönös pénztárakba, a foglalkoztatói hozzájárulás a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe, illetve a munkáltatói tag által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg.

Kevesebbett kapnak majd a dolgozók
Mint azt korábban megírtuk, munkáltatók 42,4 százaléka nyilatkozott úgy október végén, hogy az emelkedő közterhek hatására is biztosítana jövőre ilyen juttatást a munkatársainak, de a közterhek növekedésével csökkentené a dolgozóknak adott juttatások értékét. Így a munkáltató ugyanannyi pénzt fordítana erre 2015-ben is, de a dolgozók kisebb nettó keretet vehetnének igénybe.

Ezek juttatásának feltételei, egyedi értékhatárai nem módosulnának, de a juttató közterhe a javaslat értemében mintegy 15 és fél százalékponttal növekedne. Ez abból adódik, hogy a 16 százalék szja mellett az eddigi 14 helyett 27 százalék lenne az eho mértéke.

Ezen felül további szigorítás, hogy csak az adott béren kívüli juttatásra vonatkozó értékhatárt meg nem haladó részből, és/vagy fejenként az összes kívüli juttatás együttes értékének a 450 ezer forintot, illetve a 450 ezer forintnak – a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal – arányos összegét (éves keretösszeget) meg nem haladó részből vehető figyelembe 1,19-szeres szorzóval az adóalap.

Ez azt jelenti, hogy az államkasszába történő fizetnivaló 51,17 százalékra nő, így azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő fizetnivalóval, vagyis az utóbbiakhoz képest megszűnik a béren kívüli juttatások kedvezményezettsége: Ezenkívül  a jelenleginél 50 ezer forinttal kevesebb éves keretösszeg pedig annyiból jelent majd némi „kedvezményezettséget”, hogy ezeknek a béren kívüli juttatásoknak a keretösszeg mértékén felüli részét a javaslat átsorolja az újonnan bevezetendő magasabb közterhű kategóriába.

Egyes meghatározott juttatások növelt adóalappal

A javaslat új kategóriaként vezeti be bizonyos juttatásokra az 1,53-szoros adóalapszorzót, aminek következtében a 16 százalék szja és a 27 százalék eho megfizetésével ebben a körben 65,79 százalék lenne a juttatót terhelő kötelezettség.

Ide tartozna a változatlan feltételekkel adható egyes meghatározott juttatásnak, illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő, a munkáltatónál szabályozott minden juttatás [szja tv. 70.§ (1a) bekezdés], a béren kívüli juttatások esetében a jövedelemnek az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladó része, a béren kívüli juttatások együttes értékének az éves keretösszeget meghaladó része.

Béremelés vagy cafeteria?

A magánszemély szempontjából a szándékolt módosítások azt jelentik, hogy a juttató 10 000 forint ráfordításából bér esetében 5097 forint, értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6615 forint, emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetében 6031 forint nettó jövedelemhez juthat a magánszemély.

Kétségtelen, hogy még jövőre is – akár cafeteria keretében, akár azon kívül – érdemes lehet béren kívüli, illetve egyes meghatározott juttatásokat adni, de ha juttatónak nem lesz fedezete a bruttó juttatási keret növelésére, a többlet-teher nyilvánvalóan a magánszemély nettó juttatásának csökkenését eredményezi.

Például 10 ezer forint bruttó keret jelenleg 7369 forint értékű Erzsébet utalványt, vagy önkéntes egészségpénztári hozzájárulást jelent, míg ha a javaslatot elfogadják, 754 forinttal kevesebbet. Ha viszont a juttató képes felvállalni a megnövelt közteher-kötelezettségeket, 10 000 forint nettó béremelés esetén 19 618 forint, 10 000 forint értékhatáron belüli béren kívüli juttatás, illetve a változatlan feltételekkel (1,19-es szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 15 117 forint (jelenleg 13 570 forint), 10 000 forint értékhatáron felüli béren kívüli juttatás, illetve emelt adóalappal (1,53-as szorzóval) adható egyes meghatározott juttatás esetén 16 579 forint (jelenleg 15 170 forint) költségkeretet kell biztosítania.

Emellett még ügyelni kell majd arra is, hogy a juttatások semmiképpen nem lehetnek teljesítményhez kötöttek (például jutalomkiváltók).

HÁTRAVAN MÉG A FEKETELEVES: ÍGY MÓDOSUL A TÁRSASÁGI ADÓ
A társaságiadó-törvény módosítása is része a kormány adócsomag-javaslatának. Sok vállalkozást érinthet, hogy a tervezet szerint szigorodna a nyereségminimum meghatározása, és az elhatárolt veszteség szabályozása is kedvezőtlenül változna.

Feliratkozom a(z) Költségkímélés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek