Cafeteria 2014: mire számíthatunk?

Hamarosan a parlament elé kerül a 2014. évi adócsomag. Vajon mi várható a béren kívüli juttatások terén? Szakértőnk, P. Király Ágnes erre keresi a választ legfrissebb cikkében.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Nagy horderejű változásokra nem számítunk, de biztosan lesznek kisebb módosítások, amik jelentősen befolyásolhatják egy-egy juttatás népszerűségét. (A cafeteriára vonatkozó idei szabályokról a Piac&Profit összefoglalója innen érhető el.)

A jogszabály-előkészítéshez az adószakmai szervezetek is hozzájárulnak a gyakorlati tapasztalataik alapján tett javaslatokkal, így rendszerint kerülnek be olyan pontosítások is, amelyek a jogértelmezést segítik, illetve az adóelkerülő technikák lehetőségeit szűkítik. (A legnépszerűbb béren kívüli juttatások toplistáját itt találja!)

A 2013. évi változások közül nagyobb jelentőségű a személybiztosításokra vonatkozó új szabályozás volt. Az eltelt idő alatt felmerült jogalkalmazási kérdések alapján várható a szabályrendszer további pontosítása.

Egyre népszerűbbek az öngondokodást segítő elemek
Tavaly a munkáltatók 38,5 százaléka jelezte, hogy nincsenek ilyen juttatásai a dolgozók részére, és nem is tervezik ezek bevezetését, ezzel szemben idén már csak a munkáltatók alig több mint negyede, 27,1 százaléka vélekedett így. A cégvezetők 10 százaléka tervezi ezeknek a juttatásoknak a beépítését a cafeteria-keretükbe (tavaly ez csak alig 6 százalék volt). A kutatás szerint a cégvezetők kevesebb, mint két százaléka (1,87%) tervezi az ilyen juttatások törlését. A válaszokból az is kiderül, hogy akik már bevezették az ilyen jellegű juttatásokat, azok elégedettek vele: csak a vállalatvezetők 0,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy átalakítaná a már meglévő keretet.
A juttatások materiális megvalósításának lehetséges módozatai közül a legtöbb kérdés az utalványok kapcsán merül fel. Az elmúlt évek szabályváltozásai már jelentősen érintették ezt a területet. Mivel azonban a munkáltató által nyújtott juttatás tényleges tartalma ebben a formában követhető nyomon a legkevésbé, elképzelhető további szigorítás.
Utalványok
Erzsébet-utalvány havi kerete

Már tavaly is népszerű változtatás volt az Erzsébet-utalvány havi kedvezményes keretének növekedése 5000 forintról 8000 forintra. Az idei évben is többen jelezték, hogy örülnének annak, ha magasabb értékben adna kedvezményt az adótörvény az Erzsébet-utalványhoz. Egy pl. havi 10 000 forintos kedvezményes keret már-már fedezhet egy családi bevásárlást.

A munkáltatók eddig is adómentesen támogathatták munkavállalóik lakásszerzését. A már meglévő hitel törlesztésének támogatására eddig – a tiszavirág életű végtörlesztési támogatást leszámítva – nem volt lehetőség. Most talán a dolgozók régi vágya teljesülhet a lakáscélú támogatás törlesztési célú bővítésével. Ha valóban így lesz, ez lehet a 2014. év slágere.
Lakáscélú támogatás
Jelenleg a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben adhatna a munkáltató lakáscélú felhasználásra munkavállalóinak adómentes juttatást. Ehhez azonban rengeteg részletszabálynak kell megfelelni. Ráadásul ezt a megfelelést dokumentumokkal is kell tudni igazolni. Legtöbbször az adminisztráció mértéke, az ehhez kapcsolódó bizonytalanság miatt aztán nem is vállalják ezt a felek, így nem valósul meg ez a juttatás. A szabályozás egyszerűsítése komoly erőforrásokat mozdíthatna meg az építőipar irányába. A fenti módosítások felélénkíthetik a béren kívüli juttatások alkalmazását, így akár magasabb bevételt hozva az államháztartásnak.
Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő Top Cafeteria Kft.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo