Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter március 7-én módosította a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről szóló korábbi, 2011-es rendeletet. A szőlőmust, valamint a szabad forgalomba bocsátott szőlőbor esetében az értékesítésről kiállított számla borkísérő okmánynak minősül, amennyiben tartalmazza az eladóra és vevőre vonatkozó adatokat, a kiadás és a rendeltetés helyét, a szállítmányozó nevét, a forgalomba hozatali engedély szerinti termékmegnevezést, a termék űrtartalmát, illetve darabszámát. Borszőlőt az EU más tagállamába vagy harmadik országba csak szállítólevéllel, szőlőmustot pedig a kormányhivatal által hitelesített kísérőokmánnyal lehet szállítani.
A pincéből közvetlenül végső fogyasztóknak termelői borkimérés keretében értékesített szőlőborra az egyszerűsített adóraktár engedélyesének borkísérő okmányt kell kiállítania, amelynek csatolt mellékletében kell részletezni a palackos, a kannás kiszerelésben, továbbá – egy tételben – a kóstolásra és elvitelre kimért mennyiségeket. Az ehhez szükséges formanyomtatvány a vámhatóságnál szerezhető be, vagy számítógéppel is előállítható. A szőlőmust, a borászati melléktermékek és a szőlőbor szállításakor alkalmazandó borkísérő okmány 3 példányból álló szigorú számadású bizonylat, amelynek első példánya a vevőé (címzetté), második és harmadik példánya az eladóé (feladóé). A szállítás során a borkísérő okmány első és második példánya a terméket kíséri. A második példányt az átvétel igazolásával a vevő (címzett) 8 napon belül köteles visszaküldeni az eladó (feladó) részére.
Az adómentes szőlőbor szállítása esetén az első példány kíséri a terméket. A módosított rendelet újra szabályozza a szőlő-, illetve a szőlőbor-pincekönyv tartalmával, vezetésével és biztonságos tárolásával kapcsolatos teendőket is. A számítógéppel történő pincekönyvvezetés esetén a rendelet szabályainak legkésőbb 2013. augusztus 1-ig meg kell felelni. Adóraktári engedéllyel rendelkező borászati üzem, illetve szőlőfelvásárló vagy mustelőállító esetében a vámhatóság hitelesíti és nyilvántartja a pincekönyveket. További változás, hogy az az egyszerűsített adóraktár-engedélyes, aki az előző borpiaci évben legfeljebb 1000 hektoliter előállított bormennyiséggel rendelkezett, továbbá kizárólag saját termésű, vagy vásárolt szőlőt dolgoz fel (bort, gyöngyöző bort, mustot, must sűrítményt, valamint palackos erjesztésű pezsgőt
Ebben az esetben a lefűzött borkísérő okmányok minősülnek vevőnyilvántartásnak. A módosított rendelet szerint, a pincekönyvben a must feldolgozása és a boron végzett műveletek során csak a ténylegesen keletkezett veszteség számolható el. Átalány-elszámolás esetén gazdasági évenként ennek maximális mértéke szőlőmustra vetítve 2 százalék, borseprőnél 6 százalék a borkezelésre és -tárolásra az egyszer fejtett újbor, illetve a vásárolt és az óbor mennyiségére vetítve pedig legfeljebb 2 százaléka lehet.
Tavaly módosult a borseprő felhasználásának szabályozása
Augusztus 1-jén hatályba lépett a vidékfejlesztési miniszter rendelete a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermékek (szőlőtörköly, borseprő) kivonásáról és támogatással történő lepárlásáról. Ezzel egyidejűleg hatályát vesztette az erről szóló, 2008-as és 2009-es FVM rendelet.
Az Európai Unió 2004-től írja elő a tagállamoknak a törköly lepárlási kötelezettségét. A borreformot követően mindez megváltozott, azóta ugyanis már nem szükséges a melléktermékeket lepárolni, hanem minden tagállam saját hatáskörben dönthet a kivonás módszereiről, és a borászok szabadabban rendelkezhetnek a melléktermékkel, illetve maguk választhatják meg, milyen módszerrel semmisítik meg - olvasható a TTG Hungary hírlevelében.
A vonatkozó uniós jogszabály szerint szőlőtörkölynek minősül az a préselésből származó maradvány, amelynek összes alkoholtartalma legalább 2,8 liter/100 kg. Aki személyesen és saját birtokán 25 hektoliter vagy azt meghaladó mennyiségben állít elő bort, annak a keletkező borászati melléktermékek kivonásáról gondoskodnia kell. 500 hektoliter bor felett a keletkező borseprőt kötelező lepárlás útján meg kell semmisíteni. Ez a kötelezettség abban az esetben tekinthető teljesítettnek, amennyiben a termelő legkésőbb a szőlőfeldolgozás, illetve a borkészítés borpiaci évének végéig a keletkezett borászati melléktermékek teljes mennyiségét lepárlóüzem részére leadja, vagy ellenőrzés melletti eljárás alkalmazásával kivonja.
Módosult a bortörvény, nincs több minőségi bor! Részletek itt olvashatók!
