Bérkompenzáció nélkül minden átlag alatti fizetés csökken

Elsősorban az átlag alatti jövedelműeket érintik hátrányosan az idei személyi jövedelemadó változások, többek között az adójóváírás megszűntetése.  

Az idei személyi jövedelmeket érintő adóváltozások (melyekről itt olvashat részletesen) elsősorban az átlag alatti jövedelmeket érintik hátrányosan, mivel január elsejétől megszűnt az adójóváírás - magyarázza Gerendy Zoltán, a BDO Magyarország vezető adópartnere.


Kép:PP archív

Ennek hatását csupán részben tudta ellensúlyozni, hogy a 27 százalékos adóalap-kiegészítés (szuperbruttó) az idén már csak a havi 202 ezer forint feletti rendszeres jövedelmet terheli. További tehernövekedés a munkavállalók egészségügyi hozzájárulásának egy százalékos növekedése. Mindezek hatására a bruttó 216.805 forint alatt keresők nettó jövedelme béremelés híján csökken, miközben a magasabb jövedelmi kategóriában levő személyek ezúttal is jobban járnak, mint az előző évben.

Így változik
Január elsejétől a minimálbér havi 93 ezer, a garantált bérminimum pedig havi 108 ezer forint, ezeknek a béreknek erre a szintre emelése kötelező. A nagymértékű – 18, illetve 14 százalékos – béremelést az tette szükségessé, hogy január 1-jével megszűnt az adójóváírás lehetősége, továbbá 1 százalékkal emelkedett a munkavállalók által fizetendő egészségbiztosítási járulék. Már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézséget okoz a vállalatok számára, az elvárt béremelés pedig olyan teher, amit jelentős részük nem tud kigazdálkodni, nyilatkozta január elején Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Az adatokból világosan látható, hogy az adójogszabályok éppen a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban: ha nincs a gyermek a családban, a visszaesés jóval meghaladhatja a tíz százalékot is. Árnyalja ugyanakkor a képet a minimálbér közel húsz százalékos emelése: mindazok, akik a tavalyi 78 ezer forint helyett idén már havonta 93 ezer forintra lesznek bejelentve, a tavalyi 51.090 forint helyett az idén közel húsz százalékkal többet kapnak kézhez.

Az adatokból világosan látható, hogy az adójogszabályok a legrosszabb jövedelmi pozícióval rendelkezőket érintik a leghátrányosabban

A kormány is látja a romlást

Érzékelve a nettó pozíciók jelentős rétegeket fenyegető romlását, a kormányzat több eszközzel is igyekszik ösztönözni a béremelést annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalmazott nettó keresete csökkenjen ebben az évben. Egyrészt jogszabály mondja ki, hogy az a munkáltató, aki nem hajtja végre a rendelet szerint tételesen meghatározott elvárt béremelést, két évig kizárja magát a közbeszerzési pályázatokból és az állami támogatásokból. Másrészt az állam pályázható támogatást is nyújt a nettó bérek szinten tartásához.

Szakemberek szerint azok a cégek, ahol jelentős az alacsony béren foglalkoztatottak, illetve az élőmunka aránya, nem lesznek képesek végrehajtani az elvárt béremelést. Félő az is, hogy emiatt elbocsátások lesznek, vagy megnő a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Különösen a könnyűiparban, a turisztikában, a kereskedelemben és a vendéglátásban, ahol a humánerő jelentős költségtényező, ráadásul a várható bevételek stagnálnak, okozhat nehézséget a kormány elvárása, mutatott rá Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

Hány kulcs is az?
Lapértesülés szerint képtelenségnek tartja Orbán Viktor az arányos adórendszer módosítását. Véleménye szerint azért sem kerülhet sor az adórendszer módosítására, mert az Európai Unió több tagállamában is hasonló rendszer működik. Christoph Rosenberg, az IMF magyar misszióvezetője a Magyarország számára tett ajánlásaiban az egykulcsos adórendszerrel kapcsolatban egészen más véleményen van, szerinte az optimálisnál kedvezőtlenebb eredményeket hozott, és túl nagy terhet jelent a leginkább veszélyeztetettek számára.

Tekintettel arra, hogy a minimálbér 15 ezer forintos emelése eleve sok vállalkozás számára generál jelentős pluszterhet, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara becslése szerint a bérkompenzációval a cégek mintegy fele tud majd élni. Az állami támogatás feltétele egyrészt, hogy nincsen 60 napnál régebben lejárt köztartozás, illetve, hogy az év során nem lesz létszámleépítés, ami szintén sok hazai cég számára teljesíthetetlen elvárás marad.

Ráadásul a bérkompenzációt segítő támogatáshoz leghamarabb áprilisban juthatnak hozzá azok a vállalatok is, amelyek tervezik a bérkompenzációt, de azt csak állami segítséggel tudják végrehajtani - ha egyáltalán elnyerik a támogatást. Ezeknél a társaságoknál visszamenőleges lehet majd a béremelés, azonban a februári borítékba - kevés kivétellel - addig is csupán a csökkentett nettó bér kerül majd.

Összességében elmondható, hogy a szuperbruttó részleges kivezetése ellenére a 2012. évi adószabályok csak az átlagjövedelem szintjét elérő fizetések esetében jelentenek pozitív változást. Egyelőre bizonytalan, hogy a csökkenő nettó pozícióval rendelkező közel 2 millió munkavállaló hány százaléka részesül majd bérkompenzációban. A 2013-as SZJA-tervek a szuperbruttó teljes kivezetését tartalmazzák, ami szintén nem az alacsonyabb jövedelműek már jelenleg is fennálló jövedelemcsökkenési problémáira ad adójogi megoldást. Ezt a forgatókönyvet azonban addig még sokszorosan átírhatják olyan gazdasági kényszerek, amelyek akár évekkel kitolhatják az egykulcsos szja teljes körű megvalósítását.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo