Bérkompenzáció: lehet, hogy nem elég?

Fotó: MTI

A parlament keddi ülésén tárgyalja a kormány bérkompenzációval és a további foglalkoztatással összefüggő javaslatát, valamint a költségvetés ehhez kapcsolódóan kezdeményezett módosítását. A kabinet összesen 21 milliárd forintból kívánja támogatni azokat a cégeket, amelyek az összes dolgozójuk esetében teljesítik a kompenzációt. További kritérium, hogy a vállalkozás átlagos állománya idén nem csökkenhet a tavalyihoz képest, a teljes munkaidős foglalkoztatásból részmunkaidőbe kerülők aránya pedig nem lehet több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábbi bejelentése szerint a támogatások várhatóan a júniusi bérekre már rendelkezésre állnak.

Újabb sarc?

Az országgyűlésben kedden a napirend előtti felszólalásokat követően elsőként a személyszállításról szóló törvényjavaslat általános vitájára kerül sor. A munkaadók kifogásolták a törvényjavaslat azon pontját, amely szerint akár egymillió munkavállaló utazási költségeit is nekik kellene átvállalniuk, ami egy fővárosi munkavállaló esetében például évi 100 ezer forintos többletköltséget jelente. A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 22 igen és 4 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot.

Bizottsági igenek

A parlament gazdasági és informatikai bizottsága hétfői ülésén 22 igen és 4 tartózkodás mellett támogatta annak a kormányzati módosító javaslatnak az általános vitára bocsátását, amely kiegészítő bérkompenzációt vezetne be azon munkáltatók számára, akiknek még az 5 százalékos béremelés is gondot okoz. Ugyanilyen szavazataránnyal támogatta a testület azt a kormányzati javaslatot is, amely a kiegészítő bérkompenzáció fedezetére az idei költségvetésben 21 milliárd forintot csoportosítana át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba, amit pályázati úton vehetnének igénybe a munkáltatók. A számvevőszéki és költségvetési bizottsága ugyancsak támogatta a bérkompenzációhoz szükséges módosító javaslatokat és a költségvetési törvény módosítását. (Hogy számítandó az elvárt bér?)

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős helyettes államtitkára, Kardkovács Kolos a kiegészítő bérkompenzációról szólva emlékeztetett arra, hogy a vállalkozások az 5 százalékos elvárt béremelés fölötti költségeket levonhatják a szociális hozzájárulási adóból. A mostani törvényjavaslat pedig arra teremt lehetőséget, hogy aki nem tudja teljesíteni még az 5 százalékos béremelést sem, megpályázhassa legalább 3 százalékosnak a forrását. Ezt azok vehetik igénybe, akik vállalják, hogy január 1-jéig visszamenőleg teljesítik az elvárt béremelést, az állományi létszám a tavalyihoz képest az idén nem csökken, a teljes munkaidőből részmunkaidőbe kerülők mértéke pedig nem több 20 százaléknál. Emellett a foglalkoztatónál a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a 215 ezer forintot.

Rogán: ha erősebbek lennének a szakszervezetek...

A gazdasági és informatikai bizottság fideszes elnöke, Rogán Antal szerint ha a szakszervezeti világ az állami szférán kívül erősebb volna, nem lenne szükség állami beavatkozásra. Kijelentette: 2013. január 1-jétől már egy valóban tiszta, arányos személyi jövedelemadó-rendszer fog működni Magyarországon, addig azonban a kormánynak be kell avatkoznia a bérpolitikába szabályozóeszközökkel. Igazságos lépésnek nevezte, hogy idén a bérkompenzációt úgy finanszírozzák, hogy a magasabb jövedelműek – a félszuperbruttó meghagyása révén – egyfajta pluszadó befizetésén keresztül finanszírozzák az alacsonyabb jövedelműek bérkompenzációját.

A kiegészítő bérkompenzáció elsősorban kis- és közepes vállalkozásoknak tud segíteni: ha nem tudják teljesíteni az elvárt 5 százalékos béremelést, abból 3 százalékot megpályázhatnak. A pályázható összeg - amely a de minimis szabály hatálya alá esik, azaz csekély összegű állami támogatásnak minősül az EU-ban - a mezőgazdasági termelői ágazatban hároméves időszakra nézve legfeljebb 7 euró, más ágazatokban pedig maximum 200 ezer euró lehet. Az NGM számításai szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg nagyságrendileg 450 ezer munkavállaló foglalkoztatásához járulhat hozzá - egészítette ki a módosító javaslat szövegét a bizottsági ismertetéskor a helyettes államtitkár. (Az elvárt béremelést, bérkompenzációt a húsipari vállalkozások jelentős része nem hajtotta végre, illetve nem tudja végrehajtani a szakszervezet működési területén.)

Sanyargató adórendszer

A költségvetési bizottság ülésén Veres János szocialista képviselő kérdésére Kardkovács Kolos elmondta: ha a 21 milliárd forint keretösszegű pályázatból a támogatásokat egy vállalkozás megkapja, úgy azt a szociális hozzájárulási adóból való levonásnál januárig visszamenőleg érvényesítheti. A képviselő azt is felvetette, hogy Északkelet-Magyarországon, ahol az előző években a fagykárok miatt a mezőgazdasági vállalkozások már kimerítették a de minimis szabály adta lehetőség kínálta 7 ezer euró támogatást, nem tudják majd igénybe venni a bérkompenzációs pályázati lehetőséget. A felvetésre a helyettes államtitkár elismerte, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknál okozhat gondot a 7 ezer eurós, azaz 21 millió forintos felső korlát, „mivel ebben a szektorban a közvetlen EU-támogatások működnek".

Kovács Tibor: már a javaslat címe is – elvárt béremelés – abszurd a piacgazdaság viszonyai között.

A gazdasági és informatikai bizottságban az ellenzéki képviselők a vita során az adórendszert kritizálták. Kovács Tibor, a bizottság szocialista alelnöke szerint már a javaslat címe is - elvárt béremelés - abszurd a piacgazdaság viszonyai között. A képviselő szerint vissza kellene térni a korábbi adórendszerhez, amelynél a teherviselés igazságosabb volt. A javaslat megszavazásával kapcsolatban azt mondta: „ha nem támogatjuk, akkor mintha azt üzennénk, hogy a dolgozók ne kapjanak ilyen kompenzációt", holott nem erről van szó. Épp ezért a frakció tartózkodni fog. (2012-ben is, immár ötödik éve az infláció alatt marad a tervezett béremelés.)

Vollner János: a kormány rendszeresen úgy beszél adócsökkentésről, hogy közben az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók adóterhelése jelentős mértékben nő.

A bizottság jobbikos alelnöke, Volner János egyebek mellett kifejtette: a kormány rendszeresen úgy beszél adócsökkentésről, hogy közben az alacsonyabb jövedelmi kategóriába tartozó munkavállalók adóterhelése jelentős mértékben nő. A képeviselő úgy vélekedett, hogy a 21 milliárdos keret kevés a feladat nagyságához képest. Nem értett egyet azzal sem, hogy csak azokra a cégekre akarják kiterjeszteni a pályázati rendszert, amelyek minden dolgozójukat bevonják a bérkompenzáció rendszerébe, mert a vállalkozások nem állnak olyan jól, hogy többszázalékos béremelésre kényszerítsék a munkáltatókat. „Nem az emberektől sajnáljuk a pénzt, arra utalunk, hogy ennek az adórendszernek az alacsony jövedelműeket sanyargató jellege meglehetősen kontraproduktív módon működik" - mondta -, aminek súlyos ára lesz.

Az ellenzék a bérkompenzációról

A Jobbik szerint a kormány által bejelentett pályázat a bérkompenzáció teljesítésére elkésett. Volner János frakcióvezető-helyettes szerint a 21 milliárd forintos keretösszeg „szánalmasan kevés”, hiszen ennek a többszörösére lenne szüksége a vállalkozásoknak az egykulcsos adó bevezetésének és az adójóváírás kivezetésének kompenzációjához. Ráadásul a szigorú feltételekkel a kormány diszkriminál a vállalkozások között, és csak töredékük számára teszi elérhetővé a pályázati forrásokat. A politikus szerint azzal, hogy leghamarabb júniusban érvényesíthetik a cégek a kompenzációt, tulajdonképpen a kormány a saját maga által hozott adóintézkedéseket csak közel féléves késedelemmel képes kompenzálni. Az ellenzéki párt a „szemmel láthatóan nem működőképes adórendszer” visszavonását követeli, a most hatályos szja-szabályok nélkül ugyanis nem lenne szükség az „elhibázott” bérkompenzációra sem.

Az LMP szerint a kormány adócsalásra kényszeríti a kisvállalkozásokat „jövőkép nélküli gazdaságpolitikájával” és a folyton növekvő közterhekkel. Scheiring Gábor, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: a Fidesz korábban arra tett ígéretet, hogy vállalkozásbarát módon, a hazai kisvállalkozásokat helyzetbe hozva kormányoz majd, ezzel szemben mára ezek a cégek teljesen ellehetetlenültek és csak az adócsalás vagy tevékenységük megszüntetése között dönthetnek. A képviselő – aki írásos kérdésben fordul Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterhez, hogy miért emelték ismét a járulékfizetést havi 16 ezer forintos többletterhet okozva ezzel a kisvállalkozásoknak, miért emelték az egyéni egészségbiztosítási járulékot 1 százalékponttal, mi indokolta az eva 30 százalékról 37 százalékra növelését, valamint a minimálbér és bérminimum emelését, ha azzal csak a vállalkozások terhei nőttek, a kiskeresetű dolgozók bére viszont nem – zsarolásnak nevezte a kötelező bérkompenzációt, amellyel szerinte a kabinet az egykulcsos személyi jövedelemadót és az adójóváírás kivezetését próbálta „kapkodva korrigálni”.

Az MSZP szerint a kormány későn kezdte el kidolgozni a bérkompenzáció lehetőségét, ráadásul az erre szánt összeg nem lesz elegendő arra, hogy az adóváltozások miatt rosszul járó munkavállalók többségén segítsen. Burány Sándor szocialista képviselő szerint a kabinet bérkompenzációról szóló javaslata a munkavállalók döntő többségének nem jelent majd segítségét. A politikus kifogásolta, hogy a kormány nem szán elegendő forrást a bérkompenzációra, így abból kimaradnak az alkalmazottak többségét foglalkoztató mikro- és kisvállalkozások. Burány emellett ismételten adópolitikai változtatásokat sürgetett, kiemelve, hogy a „felső tízezernek” kedvező adórendszer helyett olyan igazságos terhekre lenne szükség, amely képes gazdasági keresletet és növekedést előidézni.