Bemutatjuk az új Ptk. titkos befutóját!

2014. december 05. péntek - 07:30 / Timár Gigi
  •    

Az új Ptk. számos területét részletesen tárgyaltuk már, nem sok szó esett azonban eddig a Magyarországon a törvény által bevezetett bizalmi vagyonkezelő intézményéről. Pedig az angolszász országokban több száz éves múlttal rendelkező intézmény számos lehetőséget rejt a vagyon biztosításától a céges generációváltás problémáinak megoldásáig. A Piac&Profit KKV-Akadémiáján szakértők segítettek megismerni.

Nagy erőfeszítéseket tettünk azért, hogy elérhetővé váljon itthon is ez az intézmény kezdte Dr. Illés István, aRéti, Antall és társai PwC ügyvédje a Piac & Profit bizalmi vagyonkezelésről (BVK) rendezett KKV-Akadémia rendezvényén. A bizalmi vagyonkezelés itthon kevéssé ismert, az angolszász „trust” itthoni meghonosítása. Lényege, hogy bizonyos tulajdonjogokat valaki egy külső szereplőre ruház át (egy szerződés keretében), meghatározott időre. A vagyonkezelő a vagyon teljes jogú tulajdonosává válik és azt a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára köteles kezelni.

Az új Ptk. számos szempontból változtatta meg a cégek életét – itt összeszedtük a legfontosabb változásokat.

Bevált módszer
Az eredet meglehetősen tradicionális, a 13. századi Angliából ered – a keresztes lovagok, akik sok időt töltöttek távol, megbíztak valakit, hogy igazgassa az otthon hagyott vagyont. Átadták a tulajdonjogot is, ebből lettek aztán gondok – nem volt könnyű visszaszerezni. Ezt kezdték el szabályozni. Az áttörő népszerűséget az hozta meg számára, hogy a kezelt vagyon a hagyatéki ügyekből is kihagyható, hiszen nem az én tulajdonom már. Az örökösökhöz pedig a bizalmi vagyonkezelés speciális szabályai szerint kerül át, nem az örökösödés szabályai alapján.
Használják komplett indián rezervátumok működtetéséhez, de nyugdíjalapok kezeléséhez is. Sokan pedig azért kedvelik, mert egy igen diszkrét vagyonkezelési eszköz, ahol tulajdonosként a vagyonkezelő jelenik meg.

Mire kell ez nekünk?

A klasszikus bizalmi vagyonkezelésben három szereplő van: vagyonrendelő, vagyonkezelő és kedvezményezett. A vagyonrendelő a kezelt vagyont (üzletrész, készpénz, ingatlan), a tulajdon jogát a vagyonkezelőre ruházza. Utóbbi polgárjogi értelemben teljes tulajdoni jogot szerez, tehát bármit tehet vele – birtokolhatja, használhatja, megterhelheti, elidegenítheti. A kezelt vagyon önálló egység lesz a vagyonkezelő vagyonán belül. A vagyonkezelő hitelezőivel szemben teljes mértékben védett – ez a szabályozás itthon nagyon jól sikerült. A kedvezményezett hitelezője csak akkor fér a vagyonhoz, ha már megnyílt a kiadási jog, tehát a kedvezményezett is hozzáférhet – magyarázta a szakember.

A vagyonkezelők teljes tulajdonjogát csak egy dolog korlátozza: tulajdonosi jogosítványait minden esetben a kedvezményezettek érdekében kell használnia. Folyamatosan vizsgálnia kell a kedvezményezett érdekeit és ezeknek megfelelően eljárni.

Például, ha egy ingatlan helyeznek bizalmi vagyonkezelésbe, ami alapvetően nem likvid, de az egyik kedvezményezett mondjuk, egyetemre megy, és ehhez pénzre van szükség, akkor a vagyonkezelő köteles lesz elidegeníteni az ingatlant, hogy a vételárból finanszírozni lehessen a kedvezményezett oktatását.

Feltételek és korlátok

A bizalmi vagyonkezelés 3 feltétele

  • kell legyen vagyonátruházás
  • írásba kell foglalni
  • legalább 1 kedvezményezettre szükség van (vagy a vagyonkezelőnek jogot adni, hogy a kedvezményezettek meghatározott köréből később ő válasszon)

Korlátozó szabályok

  • Elkülönült vagyonnak kell lennie
  • A vagyonkezelőt nem lehet utasítani
  • Nem lehet kizárólagos kedvezményezett a kezelő
  • Maximum 50 évig tarthat

A jogviszony szereplője a felügyelet (protektor), amely jelzi, ha valamilyen anomáliát lát a vagyonkezelésben, ez alapvetően egy, a vagyonrendelő által megbízhatónak ítélt személy vagy szervezet. Erről a szereplőről azonban a magyar Ptk. egy szót sem szól, ez csak a klasszikus szerkezet része. Létére indokolt a vagyonkezelési szerződésben hivatkozni, de a BVK jogviszonynak ő nem része.

Hogy működik itthon?

Itthon az új Ptk. honosította meg, addig nem létezett a magyar jogrendben.  A szereplők azonosak a klasszikushoz, a szerződés a rendelő és a kezelő között jön létre, kvázi egy harmadik fél érdekében kötött szerződés. Viszont a szabályozás szerint a szerepek akár teljesen összecsúszhatnak – tehát lehet úgy bizalmi vagyonkezelésbe adni valamit, hogy a kedvezményezett, a vagyonkezelő és a vagyonrendelő ugyanaz a személy. Kizárólagos kedvezményezett nem lehet a vagyonkezelő, de több kedvezményezett közül egy igen.

Ptk. bevezeti a különjog fogalmát: a vagyonkezelő vagyonán belül a kezelt vagyon hermetikusan elkülönített részt képvisel – mivel fontos ennek védelme. Tehát ha esetleg a vagyonkezelő hitelt vesz fel a vagyonra, annak hitelezői csak ezen vagyonrészre jogosultak. Ugyanígy a vagyonkezelő saját hitelezői, személyes vagyonára vagy más kezelt vagyonokra felvett hitel esetén a kezelt vagyonhoz nem férhetnek hozzá.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/ 2nix

A szerződés elvileg bármikor módosítható, ha nem kötötték ki külön, hogy nem az. Tehát bekerülhetnek például további kedvezményezettek. Ha a vagyonrendelő meghal, akkor a szerződés nehezebben módosítható, mivel alapvetően a szerződési pozícióban levők közös megegyezése (vagyonrendelő és vagyonkezelő) szükséges hozzá.

A bizalmi vagyonkezelés ma Magyarországon az egyik legrugalmasabb szerződéstípus. Gyakorlatilag bármilyen helyzetre testre szabható. A törvény nagyon kevés megkötést tartalmaz, szinte minden élethelyzetre kialakítható a megfelelő bizalmi vagyonkezelési struktúra.

Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelés
A Ptk. szerint a vagyonkezelő teljes titoktartása köteles, a kiegészítő törvény azonban ebben azért kivételeket tesz. A szabály az lett, hogy ahol üzletszerű a viszony, azokat nem kell nyilvántartásba venni, azok a titok körébe tartoznak. Az ad hoc, alkalmi BVK kapcsolatok (például családban), ott a jogviszonyt magát nyilvántartásba be kell jelenteni. A bejelentés tartalma a szerződés egésze! A bejelentési kötelezettség elmulasztása nem teszi érvénytelenné a jogviszonyt, de megnőnek a tranzakciós költségek, mert a kedvező illetéki viszonyok nem lesznek rá érvényesek.
Ahhoz, hogy valaki üzletszerű bizalmi vagyonkezelővé válhasson, számos feltételnek kell megfelelni. Csak főtevékenységként végezhető, mind a vezetőknek mind a tulajdonosoknak feddhetetlen üzleti múlttal kell rendelkeznie (ez gumi szabály, nem tudni, mit jelent), a kezelt vagyon mindenkori összegének 20%-ának megfelelő, minimum 70 millió forintos saját tőkével mindig rendelkezni kell, plusz minimum ennyit, maximum másfél milliárd forintot biztosítékként kell letenni, vagy ehelyett felelősségbiztosítást kell kötni. Tehát a vagyonkezelő ügyfelei pénzügyi szempontból védettek lesznek, a fedezetből kárpótolni lehet az esetleges károsultakat. Ez nagyon fontos, mert a külföldi gyakorlat alapján a legtöbb peres ügy ezen a területen felelősségi témájú, a kedvezményezettek perlik a vagyonkezelőt.
A kezelt vagyont úgy könyvelik, mint egy gazdasági társaságot, de éves beszámoló közzétételére nem köteles és könyvvizsgálati kötelezettség sincs. Ez a felek döntésére van bízva. SZMSZ-ben következetesen végig kell vinni a kezelt vagyon teljes elkülönítését.

Alacsonyabb adminisztrációs terhek is kapcsolódnak hozzá – de nem minden költségtől mentesül, mert például önálló számviteli alany, de például cégbírósági bejegyzésre nincs szükség. Tehát akár gazdasági társaságok alternatívája is lehet. De a fő területe egy diszkrét befektetési forma létrehozása, hisz megfelelő rendben a tulajdonos akár rejtve is maradhat a nyilvánosság számára.

A kereteket inkább a közjogi szabályok jelentik (2014. évi XV. Törvény a vagyonkezelői törvény) – külföldön is általában ez biztosítja a bizalmi vagyonkezelés korlátozását. A magyar szabályozás szerencsére nem gátja a használhatóságnak.

Ki lehet vagyonkezelő?

Főszabály szerint bárki végezhet bizalmi vagyonkezelői tevékenységet, de üzletszerűen csak a törvényben meghatározott feltételek szerint lehet. Akkor lesz üzletszerű a tevékenység, ha évente vagy legalább 2 ilyen szerződést köt vagyonkezelőként, vagy ha csak egyetlen szerződést köt, de abban a kezelési díj meghaladja a kezelt vagyon 1%-át. Ezen esetekben külön szigorú közjogi szabályok érvényesülnek. A határok alatt viszont főszabályként a Ptk. szabályai érvényesülnek, rugalmasabb, tágabb lehetőségeket biztosító jogviszonyt eredményez.

Ha nem üzletszerű a tevékenység, akkor az MNB-hez be kell nyújtani a bizalmi vagyonkezelői szerződést. Erről az MNB külön nyilvántartást vezet. Ez azonban nem nyilvános, a hatóságok viszont betekinthetnek. Üzletszerűség esetén a vagyonkezelő vállalkozás tartja nyilván a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyokat.

A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos adózási kérdésekről, a szerződés tartalmáról valamint arról, hogy milyen helyzetekben használható eredményesen ez az intézmény, hamarosan részletesebben is olvashat! Kérjük, látogasson vissza oldalunkra!

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek