Belefér az irodában rövidnadrág?

2016. április 14. csütörtök - 18:30 / Sipa
  •    

A dress code azon írott és íratlan szabályok összessége, melyek meghatározzák öltözködésünket. Mint oly sok üzleti szabályt természetesen ezt is az angolok találták ki, ahol az átlaghőmérséklet 20 fok. Sajnos a más éghajlatú országokban, mint nálunk is, a dress code betartása nem mindig a legkellemesebb megoldás, de a rövidnadrág és hálós trikó viselésétől mindenkit óva intenénk. Lássuk mi a megfelelő viselet, ha irodában dolgozunk.

elegáns férficipő és sportcipő

Kép:PP archív

Naponta akár többször is öltözéket válthatunk, az edzőtermi “játszósruha” után bemegyünk az irodába, majd az esti operaelőadásra ismét átöltözünk. A pillanatnyi öltözetünk tükrözi a végzett tevékenységet, a titulusunkat, társadalomban elfoglalt helyünket, ami alapvetően megszabhatja egy társalgás menetét. Nem véletlen, hogy komoly üzleti tárgyalásra nem éppen a tapasztalt és jó kommunikációs, illetve sales képességekkel megáldott emberek mennek el laza öltözetben. A ruha ugyanis egyrészt tükrözi a tiszteletet a másik ember iránt, akivel éppen találkoznunk kell, másrészről megmutatja, hogy kik is vagyunk mi.

Tényleg kell a dress code?
Sokan az öltözködési kódexet (dress code) úri huncutságnak tartják, ami a nagy cégekre jellemző. Érdemes pedig néha elgondolkodni azon is: vajon mi lehet az oka, hogy egy egész kódexet írnak arról, mit viseljen valaki egy cég képviseletében és mit ne.

Nem véletlen, hogy sok munkáltató külön szabályzatban, öltözködési kódexben szabályozza a munkahelyi viseletet. Ha lázadozunk az irodai öltözködési szabályok ellen, azért jusson eszünkbe, hogy a mai „dress code” egyébként egyre lazább, 100 évvel ezelőtt például még a hétköznapokban mindenki hordott nyakkendőt, mellényes öltönyt, ma pedig már a legtöbb megbeszélésre nem elvárás nyakkendőben érkezni, a mellényre pedig a legtöbben furcsán néznek. A jó idő közeledtével azonban egyre gyakrabban szembesülünk azzal, hogy a munkahelyünk által megkövetelt öltözködési szabályzat csak nehezen összeegyeztethető a tömegközlekedési eszközökön tapasztalható fülledtséggel. Persze nem mindenki küzd ezzel a nehézséggel…

Amit szabad Jupiternek….

Steve Jobs volt a legtökéletesebb példa arra, hogy kik azok, akik saját jogon eltérhetnek a szabályoktól. Ő volt az az ember, akinek tehetsége és karizmája annyira kimagaslott az a teljes technológiai üzletágban, hogy nem kellett ügyelnie a külsőségekre. Mindig sötét pólót, és kék farmert hordott. A Fabebook alapítója Mark Zuckerberg talán a következő, aki ezt megengedheti magának, igaz, hogy bizonyos emberektől, a filmesektől, színészektől, művészektől a kreatív, kényelmes öltözéket vesszük természetesnek.

Meddig mehet el a főnök az öltözködési szabályzatban?
Meddig mehet el a munkáltató a munkahelyre vonatkozó megjelenési szabályokkal? Áttekintjük, milyen keretek között írható elő kötelező viselet, avagy milyen feltételekkel tiltható ki a lábujjközös papucs vagy a spagetti pántos top a munkahelyről.

Ha azonban valaki nem az Apple vezetője, vagy netán a Facebook tulajdonosa, akkor érdemes azon elgondolkodnia, hogy illik-e vajon nyáron rövidnadrágban menni az irodába. A válasz ugyanis az, hogy nem. Még nagy melegben is a vékony anyagú hosszúnadrág a megfelelő viselet és a sima farmer-póló összeállítás sem fér bele az egyik dress code kategóriába sem.

Ki hogyan öltözzön?

Munkahelyünktől, pozíciónktól függően, persze többféle előírás is létezhet. A legszigorúbb előírásokat az ún. „business formal dress code” szabályozását használó munkahelyeken létezik: ez a kategória kosztümöt, méghozzá ízléses, semleges színű, nem kihívó kosztümöt jelent a hölgyeknek, míg a férfiak esetében a zakónak és nadrágnak egyszínűnek kell lennie, és a nyakkendő is kötelező. Ez a viselet elsősorban cégvezetőknek, illetve a cég nevében hivatalosan eljáró alkalmazottaknak kötelező üzleti megbeszéléseken.

Azonban az irodában ők is lazíthatnak egy kicsit: itt az előbbinél egy hajszállal lazább kategória, az informális üzleti lép életbe, amely  kosztümöt, nadrágkosztümöt jelent a nőknek, míg a férfiaknak annyi a könnyítés, hogy a zakó és a nadrág színének nem kell egyeznie, de nyakkendő és ing azért kell. Fontos kiemelni, hogy ezt főként a hagyományos szektorokban alkalmazzák, mint például a pénzügyi világ.

A nyár azonban még ezeket a kategóriákat is felülírja: a negyven fokos hőhullámokra még az etikett is tekintettel van: az időjárásnak engedve lép életbe a lazán-elegáns (casual) dress code, amelynek előírásai szerint a férfiak levehetik a nyakkendőt, a nők a nadrágkosztüm zakóját, de ha cégük nevében hivatalosan járnak el, ezeknek az alkalmazottaknak is vissza kell vennie az említett ruhadarabokat.

A főként modern, fiatalos benyomásra törekedő cégeknél elterjedt megoldás a „Business casual”, vagy „smart casual”, amely még az előbbieknél is megengedőbb – de rövid nadrágra ne is gondoljunk. Persze azért a dress code is változik, a 90-es évek végén kialakult öltözködési kategóriában már csak javaslat a farmertilalom, elvileg semmilyen kikötés nincs, bár ha lehet, ne vegyünk farmert, se tornacipőt, a férfiaknak ing és hosszú nadrág (a rövidnadrág itt is tilos), míg a nőknek a blúz ajánlott nadrággal, vagy szoknyával.

Hőségben is van munka – így éljük túl
Még ha meg is érkezik a kánikula, de a munka nem állhat le. A meleg viszont a gépeket és az embereket is megviseli. Adunk néhány tippet, hogy ne csak a túlélésre tudjunk koncentrálni jó pár munkanapon.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek