Kevesebb is elég a büntetéshez

2013. március 06. szerda - 20:02 / piacesprofit.hu
  •    

A korábbiaknál jóval „izzasztóbb” vagyongyarapodási vizsgálatokra számíthatunk az idén, mivel a jogszabályváltozások leszűkítik a vizsgálati alanyok védekezési lehetőségeit, miközben jelentősen megkönnyítik az adórevizorok dolgát. A magánszemélyek banki adatai például gyakorlatilag ugyanolyan könnyen és gyorsan elérhetők lesznek az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan-, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai.

Az idei évtől már nehezebben tudják bizonyítani a vagyongyarapodási vizsgálatok alá vont magánszemélyek, hogy nem titkoltak el jövedelmet az adóhatóság elől, mivel több jogszabályváltozás is könnyíti az adóellenőrök munkáját.

Fotó: Fényes Gábor

Egyrészt 2013 júliusától az adóhatóság az eddigieknél jóval könnyebben és gyorsabban juthat a vizsgált magánszemélyekkel kapcsolat banki adatokhoz. A pénzintézetek elektronikus megkeresésével az adóhatóság nagyon gyorsan birtokába fog jutni azoknak a bankadatoknak, amelyek az ellenőrzés egész menetét döntő mértékben befolyásolhatják.

Nehéz lesz bizonyítani a vagyon eredetét

„Az ilyen típusú ellenőrzések eddig sokkal inkább az ismeretlen eredetű vagyonok feltérképezéséről szóltak, mostantól viszont már gyakrabban kell konkrét tranzakciókról számot adniuk a vizsgálati alanyoknak” – mondja Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere. „Ráadásul az ellenőrzésekre való kiválasztás hatékonyságát növeli majd, hogy a megkeresésre az ellenőrzés megindítása előtt is lehetőség lesz, így a magánszemélyek banki adatai gyakorlatilag úgy lesznek elérhetők az adóhatóság számára, mint mondjuk az ingatlan-, vagy a gépjármű-nyilvántartás adatai.”

Kötött bizonyítási rendszer
A kötött bizonyítási rendszer azt jelenti, hogy az elévülési időn kívüli jövedelemszerzés forrásának, a szerzés tényének és időpontjának igazolása csak közhiteles nyilvántartás, jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve egyéb közokirat, bankszámlakivonat adatai szolgálhatnak. A 2006. szeptember 15. előtti vagyonszerzés esetében a szabad bizonyítási forma marad érvényben, tehát a jövedelem megszerzésnek bizonyítására elviekben bármilyen bizonyítási eszköz, tanúvallomás, nyilatkozat, magánokirat is felhasználható.

Ugyanakkor jelentősen leszűkül a vizsgált személyek által felhasználható bizonyítékok köre. Egy 2006-os törvénymódosítás következtében ugyanis a kötött bizonyítási rendszer lép életbe azokban az esetekben, ha a magánszemély vagyonosodásának forrásaként olyan fedezetet jelöl meg, amelyet 2006. szeptember 15. után szerzett. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsgálat alá vont magánszemélyek nagyon nehezen tudják majd bizonyítani vagyonuk eredetét, mivel jelentősen leszűkül a felhasználható bizonyítékok köre” – magyarázza Fekete Zoltán Titusz.

Segíthet az adótervezés

„Az amúgy is nagyon bonyolult és komplex vizsgálati típusra eddig is az volt a jellemző, hogy az eljárás végkimenetelét akár kisebb hibák, rosszul értelmezett kijelentések is eldönthették – mondja Fekete Zoltán Titusz. Bármilyen szigorúak is a vagyonosodási vizsgálatok, a megfelelő és szakszerű egyéni adótervezéssel elkerülhető a komoly, akár nagyobb összegű adó-megállapítással is fenyegető vita kialakulása az adóhatósággal.

A tapasztalatok szerint egyre többen ismerik fel a kockázatot, és készülnek fel egy esetleges vizsgálatra és hajtanak végre önellenőrzést a korábbi évekre vonatkozóan, akár csupán azért, mert bizonytalanságot éreznek a már elfogadott dokumentációik tekintetében. Ez azért is fontos, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég nyilvánosságra hozott 2013-as ellenőrzési irányelveiből az derül ki, hogy az idén a személyi jövedelemadó ellenőrzések körében továbbra is hangsúlyos szerepet kapnak a vagyonosodási vizsgálatok.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek