Az utódkeresés Versacce-nál és a Starbucksnál sem ment könnyen

Versace S.p.A.

Gianni Versace → Santo és Donatella Versace

1997-ben Miami Beach-i villája előtt egy HIV-pozitív selyemfiú lelőtte az ötvenéves divattervezőt, az antik görög motívumok és szépségideál propagátorát, Gianni Versacét. Az olasz divatipari vállalkozásoknál hagyományosan igyekeznek családon belül átadni a gyeplőt, így Gianni két évvel idősebb, közgazdász végzettségű bátyja, Santo lett a cégvezető. Az 1978-ban alapított vállalat értékesítési, termelékenységi és minőség-ellenőrzési ügyeit mindig is ő felügyelte, Gianni nyolc évvel fiatalabb húga, Donatella pedig átvette a kreatív munkát, a divattervezést. A divatvilág szinte összes nagyságával összeveszett, és – bár alkotott ikonikus viseleteket, mint például Jennifer Lopez zöld alul semmi estélyije a 2000-es Grammy-gálán – a cég profitja csökkenni kezdett. A testvérek 2003-ban ideiglenes vezérigazgatót vettek fel az átszervezésre, aki azonban néhány hónap alatt nézeteltérésbe keveredett Donatellával, és lelépett. A következő menedzser hat évig bírta, majd ő is távozott ugyanezen oknál fogva. Gianni halálakor a luxusmárka 807 millió dollárt ért, és 130 butikot működtetett, 2016-ban 1500 bolttal bírt, és 2018-ban kétmilliárd dollárért vásárolta fel a Michael Kors divatház.

General Electric Co.

Jack Welch → Jeffrey Immelt

A vezérigazgatók kora az 1930-as években jött el világszerte, amikor a nagy mágnásdinasztiák az örökösök helyett inkább profi menedzserekre bízták a cégvezetést. Az egyik legikonikusabb CEO valószínűleg Jack Welch, aki 1981 és 2001 között vezette a GE-t. Utódjának Jeffrey Immeltet nevezte ki, akit nyilvánosan soha nem szidott az elmúlt 18 évben, baráti körében azonban nem titkolta, hogy választását karrierje legnagyobb tévedésének látja. 2005-ben Immelt kirakta az igazgatótanácsból Welch régi cimboráját, Kenneth Langone-t, ekkor lett nyilvánvaló, hogy itt egóvezérelt harc folyik. Welch és Immelt ugyanabban a toronyházban laktak New Yorkban, de kerülték egymást, a veterán GE-menedzserek összejövetelein Immelt persona non grata lett, nehogy a jelenlétével nehéz pillanatokat okozzanak a kollégák Welchnek.

Az utódom legyen, ne a klónom

Folytatjuk a Piac & Profit egyedülálló sorozatát, amelyben egy magyar családi vállalkozásban megkezdett generációváltást követjük nyomon. A következő részben a régi és az új ügyvezetőt ültettük le egy rendhagyó páros interjúra, és azzal szembesítettük őket, hogyan látják a folyamatot a külső partnerek és a megrendelők.

A két cégvezér égisze alatt kiütközött a diverzifikálás és a profiltisztítás elvének ellentéte: Welch harmincéves igazgatása során 4000 százalékkal nőtt a részvényárfolyam, dinamikusan növelte a hedge fundként működő GE Capitalt, megvetette lábát a médiában és a biztosítóiparban. Immelt alatt 33 százalékot vesztettek értékükből a részvények, 150 milliárd dollár tűnt el a cég piaci kapitalizációjából, így hát inkább az alaptevékenységre, az energiabizniszre fókuszált: 2003-ban eladta a biztosítási részleget, 2009-ben az NBC Universalt, sőt 2015-ben az egykori büszkeséget, a GE Capitalt is. Az összehasonlítás persze nem fair: Welch idején virágzott a gazdaság – távozásakor a cégértékelések még a dotkom lufi eufóriáját is tükrözték –, míg Immelt hivatalba lépése után néhány nappal történt a szeptember 11-i terrortámadás, s neki kellett végigevickélnie a 2008-as válságon is, amikor a GE állami segítségre szorult, hogy elkerüljék a csődöt. Welch úgy látta, Immelt képtelen a költségek alacsonyan tartása mellett növelni a nyereséget, ráadásul lassú döntéshozónak tartotta utódját, aki meg azt nehezményezte, hogy Welch egy túl sok ágazatban jelen lévő, nehézkes behemótot hagyott rá, amely képtelen gyorsan manőverezni az új kihívások mezején.

Fox Corp. & 21st Century Fox

Rupert Murdoch → Lachlan és James Murdoch

Amikor kiderült, hogy Rupert Murdoch sajtómágnás lapja, a News of the World belekeveredett magántelefonok lehallgatásába – több híresség és meggyilkolt személy mobilját feltörték, és lehallgatták hangposta-üzeneteiket –, a médiumai jobboldalisága miatt amúgy is sokat kritizált Murdoch integritása újabb csorbát szenvedett. Azóta sokat sakkozott érdekeltségeivel a családfő: a vétkes vasárnapi bulvárlapot bezárta, kettéválasztotta céges birodalmát filmes – 21st Century Fox – és lapkiadó – News Corp. – társaságra. Utóbbit tőzsdére vitte, előbbit pedig 2017-ben eladta a Disneynek 52,4 milliárd dollárért, s az ügyletből kimaradt tévécsatornáit az új Fox Corp.-ba helyezte. Sokáig úgy tűnt, a médiamogul birodalmát a három feleségtől született hat gyerek közül a második házasságából származó Lachlan – a gyerekek közül a harmadik, de az első fiú – veszi át, ám ő 34 évesen viharos sebességgel távozott a családi vállalkozásból.

Egy évvel fiatalabb öccse, James lépett előre az öröklési sorban: apja 2003-ban kinevezte brit tévés leányvállalata, a BSkyB élére, jóllehet a pozíció kiverte a biztosítékot a nepotizmust emlegető társtulajdonosoknál. James végigszenvedte a mobiltelefon-botrányt apjával, kezdve a parlamenti meghallgatással, az FBI-vizsgálaton át menedzsereik letartóztatási sorozatáig, 2014-ben pedig a MIPCOM tévés vásáron tartott beszédében pozitív menedzserleckét gyúrt az esetből. Inspiráló példaként tálalta, mondván, így vidd keresztül a cégedet a „kihívásokon”. Amikor a Fox tévécsatornák feje, Roger Ailes a MeToo-hullámban előkerülő szexuáliszaklatás-vádak sorába belebukott, Rupert visszahozta a kétpillérű Fox-birodalomba a mellőzött Lachlant, aki most már biztosan a papa utódja lesz a médiakonszern élén. A Sky eladását követően pillanatnyilag James tűnik mellőzöttnek.

Lemondanék, de ki veszi át a helyemet?

Finoman fogalmazva is helyzet van a magyar családi vállalkozások körében, jelentős részüknél ugyanis érik a generációváltás az alapítók kiöregedése miatt. Egy hiánypótló magyar kutatás szerint azonban harmaduknál nincs kinek átadni a céget, és ahol van is utód, ott sem lesz könnyű a váltás.

Starbucks Corp.

Howard Schultz → Kevin Johnson

A kávéházhálózat a minőségi termékskálájával és a társadalmi felelősségvállalásával – az átlagnál magasabb juttatásokkal, a továbbképzésekkel, a helyi közösségek támogatásával – tűnt ki a mezőnyből, ami CEO-példaképpé avatta az olasz kávék sikerességére 1986-ban ráérző Howard Schultzot, akinek az utódját megtalálni nem volt könnyű. A politikailag szókimondó Schultz 2000-ben vezérigazgatóként egyszer már letette a lantot, hogy aztán 2008-ban visszajöjjön a válságban megerősíteni a céget. Végleg 2017-ben távozott a vállalat éléről. Kevin Johnson 2009-ben csatlakozott a Starbucks igazgatótanácsához, 2015-ben átvette az operatív irányítást, 2017-ben pedig kinevezték vezérigazgatóvá. Az 58 éves Johnson hírnévben valószínűleg nem lesz képes megközelíteni elődjét, de siker tekintetében méltó követőnek tűnik: húsz százalékkal növelte a részvényárfolyamot, terjeszkedett Kínában, az Alibabával és az UberEats-cel együttműködve fellendítette a házhozszállítást, saját applikációval pedig 14 százalékra növelte az amerikai piacon a mobilos értékesítések részesedését az árbevételben. A 47 éves vállalat legendás exvezére pedig nemrég bejelentette, hogy talán centrista független jelöltként indul az amerikai elnökválasztáson.