Az Uber ment, a megosztás maradt

2016. november 30. szerda - 12:04 / piacesprofit.hu
  •    

Bár a megosztáson alapuló gazdaság fogalmához az elmúlt években sem kerültünk sokkal közelebb, maga a gazdasági modell egyre nagyobb teret nyer, nemcsak nemzetközi szinten, de Magyarországon is. A hazai internetezők valamivel több, mint harmada hallott a közösségi gazdaság fogalmáról, és minden ötödik internethasználó részese is.

megosztás gazdasága grafika

Kép: Fotolia

Az elmúlt két évben a közösségi gazdaság legnagyobb szereplői megerősödtek, a piaci jelenlétük által felvetett kérdéseket a hagyományos konkurensek és az állami szabályozás sem tudja megkerülni. Nyáron, kétéves működés után kivonult Magyarországról az Uber, ugyanakkor az általa hagyott piaci résbe azonnal benyomultak az új szolgáltatók, szolgáltatások. A másik nagy sharing economy szereplő, az Airbnb  a vendégéjszakák számát tekintve itthon megszerezte a szálláspiac ötödét. (Bár itt is felmerültek agyament ötletek, hogyan szabályozhatnák ezt a tevékenységet.) A közösségi gazdaság formáit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni – de hogyan viszonyulnak ehhez a magyarországi internetezők?

Megosztó vélemények

A hazai felnőtt netezők egyharmada hallott már a közösségi gazdaság / megosztáson alapuló gazdaság / sharing economy fogalmáról, amelyet elsősorban a közös tulajdonláshoz, használathoz kötnek, de markánsan megjelenik a rendszer kölcsönösségen alapuló jellege, a megosztás, a bérlés-csere, illetve a költséghatékonyság dimenziója is.

A sharing economyt pillanatnyilag visszafogott lelkesedés övezi az internetezők világában. Bár izgalmas, új lehetőségnek tartják, valamint olyasminek, ami jó mód környezetünk védelmére (46 százalék ért ezen állításokkal egyet), mégis nagy visszatartó erő a használatban a bizalom megléte vagy hiánya: közel hattized úgy nyilatkozott, hogy nem bízik meg annyira idegen emberekben, hogy a tulajdonát kölcsönadja. Csak a netezők harmada véli úgy, hogy nagyobb értékű vagy kihasználatlan tulajdonainkat jó ötlet kölcsönadni, bérbe adni – derült ki az eNET kutatásából

Hússzorosára nő a megosztás gazdasága tíz éven belül
A sharing economy növekedése még csak most kezdődik, de becslések szerint 2025-re számos területen megközelíti a hagyományos gazdaság részesedését. Ami eddig csak hangzatos szöveg volt, most tényleg átformálja a világunkat. Vagy megszokunk, vagy megszökünk.

Hazai sikertörténetek: Oszkár, Rukkola, Miutcánk

Ha sharing economy, akkor elsősorban autó- és szállásmegosztás. Mindkét terület folyamatosan és markánsan tematizálja a közvéleményt, elsősorban a két nagy szereplő, az Uber és az Airbnb térnyerése kapcsán. Nem csoda, hogy mind ismertségben, mind részvételben az autó- és szállásmegosztás tekinthető a közösségi gazdaság húzóágazatainak. Az internetezők, spontán módon, saját maguktól elsősorban az Ubert, az Airbnb-t, a Facebookot és az Oszkár telekocsit nevezték meg, mint olyan weboldalt vagy mobilapplikációt, ami a közösségi / megosztáson alapuló gazdasághoz társítható.

A közösségi autóhasználat az egyik legismertebb sharing economy forma: az internetes oldalon vagy applikáción keresztül szerveződő telekocsi-lehetőségről tízből 9, a „közösségi taxiról” tízből nyolc internetező hallott már. A közösségi autóhasználat mellett a szállásmegosztás szolgáltatás mutat magas ismertséget, amennyiben tízből hat internetező tud ilyen lehetőségről. Közösségi finanszírozásról saját bevallása szerint minden ötödik, a közösségi irodákról kicsit több, mint minden tizedik internetező hallott már. Az egyes részterületek ismertsége tehát magas, ugyanakkor ezt az ismertséget pillanatnyilag még Magyarországon csak korlátozottan sikerült használatra váltani a területen működő cégeknek.

A megosztás maga a demokrácia – mondja, akinek bejött a dolog
Az Uber hazai betiltása kapcsán különösen előtérbe kerültek a megosztás gazdaságának kérdései. A másik zászlóvivő, az Airbnb alapítója szerint a lakáskiadás nemcsak pénzcsinálás, hanem eszköz új kapcsolatok létesítésére. Minden éjszaka egymillió ember száll meg airbnb-s otthonban világszerte.

Ismerik, de nem használják

Jó példa erre az Uber, amely kétéves hazai működése alatt megtízszerezte az ismertségét (79%-ra), viszont a használóinak aránya egy számjegyű maradt (7%), bár való igaz, hogy meglehetősen korlátozott ideje volt arra, hogy ügyfeleket verbuváljon magának, miközben csak a fővárosban volt elérhető. És, míg a hazai szálláspiacnak a vendégéjszakák számát és a forgalmat tekintve egyaránt markáns szereplője az Airbnb, addig egyelőre a hazai internetezők ritkán foglalnak szállást közösségi szállásmegosztó oldalakon keresztül: az Airbnb-t 4%, riválisát, a Couchsurfing-et 1% használta már.

Érdekes, hogy amíg a nemzetközi piac nagy szereplőit sokan ismerik, de viszonylag kevesen használják, addig a magyar piacnak van egy lassan, de folyamatosan építkező szereplője, ez pedig az Oszkár Telekocsi: a szolgáltatás ismertsége 2014-hez képest megduplázódott, a használók aránya pedig (az internethasználók körében) 5 százalékról 8 százalékra emelkedett.

A hazai sikertörténetek közé tartozik még a rukkola.hu és a miutcank.hu – ezeket az oldalakat az internetezők valamivel több, mint tizede ismeri, és 2-2 százalék használja – az internetes cikkekben, bejegyzésekben vizsgálódva a Rukkola a negyedik leggyakrabban emlegetett szereplője nálunk a megosztott gazdaságnak.

Verseny 2.0: az Uber-hatás
A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.

Egyre többen vannak benne

A hazai internetezők 22 százaléka vesz részt a sharing economy különböző formáiban, elsősorban a közösségi autóhasználatban – de meg kell itt említenünk a BUBI-t is, melyet a hazai internetezők 2 százaléka használt már, és további 14 százalék lehetségesnek tartja, hogy használni fogja. A tipikus sharing economy használó fiatal, fővárosi, magasan képzett vagy még diák. Azzal együtt, hogy főként a fiatalok élnek ezekkel a lehetőségekkel, a szinglik vagy partnerükkel együtt élők terepe. A résztvevők motivációiban elsősorban a jövedelemkiegészítés, a környezet megóvása és a másoknak nyújtott segítség dominálnak. (Európában is szeretik a megosztás gazdaságát!)

A sharing economy az általa felvetett szabályozási kérdések és hagyományos gazdasági versenytársak akár gépromboló megmozdulásai ellenére is folyamatosan terjeszkedik, és széles bázisra számíthat: az internetezők több mint fele hajlik arra, hogy használjon egy „közösségi taxi” szolgáltatást, és ennél is nagyobb az érdeklődés a telekocsi-lehetőség iránt, amit autósként minden második, utasként pedig háromból két internetező elképzelhetőnek tartana a maga számára. A szállásmegosztásban is szívesen részt vennének: tízből négy netező fogadna vendéget, adná kölcsön a lakását, házát internetes oldalon keresztül kölcsönösségi alapon vagy fizetség ellenében. Amikor pedig mi magunk keresünk szállást, realisták vagyunk: inkább olyan szállást választanánk, ahol nem él ott a tulajdonos/ kiadó is, illetve inkább fizetnénk érte, mintsem hogy ingyen, szívességi alapon vegyük igénybe a lehetőséget. Mindezek alapján elmondható, hogy a közösségi gazdaság már nemcsak a spájzban van, de ott toporog a nappalinkban, és helyet akar foglalni a kocsinkban is.

Nem csak a lakáskiadók kattantak rá az Airbnb-re
A hivatalos statisztikák szerint Budapesten több mint 6000 lakást adnak bérbe a világ legnagyobb szállásmegosztó platformján, az Airbnb-n keresztül. A rövid távú lakáskiadásban rejlő üzleti lehetőségeket azonban nemcsak a lakástulajdonosok használják ki, hanem számos hazai cég, startup is megjelent a piacon az üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor