Az Uber-alapító tanácsai a sikeres vállalkozáshoz

2016. július 05. kedd - 07:30 / Kriston László
  •    

Az amszterdami Startup Fest Europe-on tartott beszédéből kihagyott minden utalást az Uber elleni taxistiltakozásokról és a P2P-közlekedés jogi nehézségeiről. Inkább motivációs beszédet adott arról, hogyan legyen az ember jó vállalkozó. Mindezt az Uberrel és önéletrajzi vonatkozásokkal színesítve. Azt is megtudtuk, hogy mi az amerikai kiejtése az Uber szónak: ú-bőr.

A 40 éves Travis Kalanick vagyona 6,2 milliárd dollár. Ennek persze nagy részét az Uberben lévő részvényei teszik ki. Ha cége értéke holnap zuhanni kezdene, ő sem lenne többé milliárdos, de azért lássuk be, ezzel a kockázattal sem rossz teljesítmény. Kalanick Amszterdamban,a Startup Fest Europe rendezvényen mondott beszédet.

Azzal kezdte, geeknek tartja magát. Kockafejnek, aki a programozáshoz ért leginkább, máshoz alig. „12 fázisból álló leszoktató programban veszek részt” – mondta viccelődve, mintha a kockafejség valami függőség lenne. Karrierje azt példázza, a geeknek meg kell haladnia önmagát, hogy sikeres vállalkozó tudjon lenni.

1. Alapképességek

Az első lépés: meg kell alapozni a tudást. Kalanick 11 évesen kezdett programozni, majd részt vett a középiskolai „Matekolimpiákon”, ahogy egy reál tantárgyakban brillírozó kockafejnek illik. „Hatodik osztályban a technikaórára készítettem egy transzformátort, ami a váltakozó áramot egyenárammá alakítja. Ha ilyesmivel állítasz be az osztályterembe, a tanár persze imádni fog, de a többi diák nem.” Hát, Kalanick sem volt népszerű.

Verseny 2.0: az Uber-hatás
A közösségi gazdaság szexi és korszerű, ezért ma az a megközelítés dívik, hogy az ellene küzdőknek inkább haladniuk kellene a korral. A képlet azonban ennél bonyolultabb. A szabályokat egyelőre jó részben kikerülő, új platformon versenyző cégek színre lépésével egyesek szerint a kapitalizmus legvadabb időszaka tér vissza.

2. Keressünk egy problémát…

Kalanick és egyik haverja az előző évtizedben Párizsban szilveszterezett. De amikor vissza akartak térni külvárosi szálláshelyükre az Eiffel-toronytól, nem tudtak taxit szerezni. Haverja megjegyezte: „Milyen jó lenne, ha csak megnyomnánk egy gombot, és mindjárt itt teremne egy autó!”

Ez adta a kezdő impulzust kettejüknek az Uber megalapításához. „A probléma városok százaiban létezett. A taxiengedélyeket szinte mindenütt limitálják. New Yorkban 30 250 engedéllyel működő taxis cirkál az utcákon. Mennyi volt 1949-ben a számuk? 30 250. Pedig a város lakossága jelentősen megnőtt azóta.” Mindeközben az emberek sorban állnak a reptereken és a város legforgalmasabb pontjain a taxikért, vagyis a fogyasztók nem kapják meg, amit akarnak.  Az ilyesfajta „mesterséges hiánykeltést” próbálja megszüntetni az Uber – Kalanick szerint.

Travis Kalanick (fotó: flickr)

Travis Kalanick
Kép: flickr

3. …és találjunk rá megoldást

Az Uber küldetése így hangzott: „Olyan könnyen elérhetővé tenni a közlekedést, mint amilyen a csapvíz.” Ez úgy lehetséges, ha „egy kocsival 30 utast szolgálunk ki ahelyett, hogy 30 autó szolgálna ki 30 utast”, valamint, ha a sofőrök mindig ott vannak, ahol éppen igény van rájuk. (Erre még visszatérünk.)

Kalanick elismerte, hogy sokan lebecsülik vállalkozását. „Azt mondják, Travis, ez jópofa dolog, de valójában csak egy app. Mert nem látják, hogy mi van mögötte.” Mi is? Nagyon komplex logisztikai helyzetképek valós idejű kezelése. A nagy utazóközönség ellátása technológiailag óriási feladat. Hogy ne fagyjon le túlterhelés miatt a rendszer.

A megosztás maga a demokrácia – mondja, akinek bejött a dolog
Az Uber hazai betiltása kapcsán különösen előtérbe kerültek a megosztás gazdaságának kérdései. A másik zászlóvivő, az Airbnb alapítója szerint a lakáskiadás nemcsak pénzcsinálás, hanem eszköz új kapcsolatok létesítésére.

4. Percepció kontra valóság

„A konvenciók gyakran azt sugallják, hogy az elképzelt megoldás és a valóság között nagyon nagy a távolság. Ezt a távolságot nevezem a vállalkozó játszóterének.”

Kalanick is elismerte, hogy a közvélekedés sokszor igaz, van, amit nem lehet megcsinálni. De ha mégis működik a dolog, és a többség téved, akkor akkor az innovátornak meg kell valósítania az ötletét, mert az újszerű megoldása „lehetőséget és értéket” teremt.

Akkor is előre kell menni, ha mások hülyének fognak nézni. Kicsit olyan ez, mint amikor gyerek volt az ember, idegesítette a szüleit, mert mindig ellentmondott, mindig megkérdőjelezett mindent”. A vállalkozók és innovátorok megőrzik ezt a „lázadó szellemet”, ezt a „képromboló” spirituszt, és azt keresik, „hol téved a közvélekedés”. De ehhez nagyon pontosan kell látni a valóságot, és rendkívül pontosan felmérni a kockázatokat. Tisztában kell lenni vele, hogy mekkorák a siker esélyei, milyen nehezek a leküzdendő akadályok. „Ha az oroszlánt kismacskának nézed, akkor nagy bajban vagy.”

Kalanick a cége mindennapjaiban sem becsüli le a kockázatokat, de helyén kezeli azt. Látja, hogy az Uber megítélése még mindig rizikós, hogy nem lehet biztosan tudni, elsodorják-e a jogi tiltások, vagy az Uber hoz új jövőt.  Ennek ellenére magabiztos.

„Amikor felveszek egy új munkatársat, el sem tudom mondani, hányszor tapasztalom azt, hogy azon stresszel: Ó, istenem, tényleg menjek át az Uberhez? Van egy jó karrierem, egy jó állásom, ez meg itt túl kockázatosnak tűnik.” Kalanick mindig azzal próbálja leszerelni az aggodalmaikat: „Te olyan okos és intelligens vagy, ott kapsz állást, ahol csak akarsz. Nincs ebben rizikó. Megfizetlek, minden rendben lesz.”

Büszkén zöld
Kalanick Los Angelesből származik, és büszkén újságolta hallgatóságának, hogy az uberes kocsimegosztással csak az első 8 hónapban 1400 tonna üvegházgáz kibocsátását spórolták meg. Ennyivel többet pöfékeltek volna a helyi járművek, ha az Uber-utasok külön-külön szállnak autóba, ahogy korábban tették. Ma már 18 metropolisban haladja meg a kocsimegosztásban hetente részt vevő személyek száma a százezret. Ők legalább egyszer vadidegenekkel együtt utaznak az Uber-sofőrök autóiban.

Kalanick szerint ezek az emberek ilyenkor rosszul értelmezik a fennálló kockázatot.

5. Ismerni a jövőt

Az Uber az utazási szokásokat és mintákat elemezve az algoritmusaival képes „megjósolni az igény növekedését” egyrészt az „általános közlekedési minták”, másrészt a kerületben történő nagyobb rendezvények, sportesemények alapján. Vagyis képes prognosztizálni, hol lesz a közeli jövőben nagy kereslet az autókra.

Az app anyagi előnyökkel odatereli a sofőröket, ahol szükség van rájuk. Ahol nagy a kereslet, a cég magasabb tarifával dolgozik, vagyis emeli az árakat, hogy ezzel vegye rá a sofőröket, hogy oda csoportosuljanak annyian, amennyien képesek lesznek kielégíteni a nagyobb vásárlói igényt. Egy „hőtérképet” mutat a vezetőnek, aki abból pontosan látja, melyik körzetben nincs elég autó, hol nincs szinkronban a kereslet és a kínálat. Ahol túl sok autó van, de viszonylag kevés utas, ott olcsóbb a szolgáltatás. Kicsit olyan ez, mint a tőzsde: az utazásnak is változó árfolyama van, amit az igények alakítanak. Ahhoz viszont, hogy ezt meg lehessen oldani, a rendszernek tudnia kell, hogy lesz igény a következő 15 percben. Követni kell a nagy eseményeket és sok minden mást. Előre kell látni az igényeket, hogy azonnal kielégíthessék őket, amikor megjelennek.

6. Szolgáltatás, mint történet

Kalanick szerint sok jó üzleti ötlet van a világban, de nem mindegyiket képesek a kitalálóik eljuttatni a célközönséghez. Véleménye szerint a „történetmesélés” a cég- vagy terméknépszerűsítés legmagasabb formája. A terméket vagy szolgáltatást, amit a cég kínál, egy történetbe kell beleágyazni, hogy az emberek viszonyulni tudjanak hozzá. (A más néven storytellingnek nevezett módszerről itt olvashat részletesen.) Persze fiatal kockafejként „akárcsak a többi mérnök”, ő sem látta ennek a jelentőségét, és lenézte azokat, akik sztorit gyártottak az üzleti ötletükből. De be kellett látnia, hogy narratívába kell csomagolni még a legjobb márkát is.

A közlekedés „unalmas, régi biznisznek tűnt” mindenkinek a szemében. Kalanicknek meg kellett találnia, hogyan lehet életre kelteni. “Okot kell adni a fogyasztóidnak arra, hogy elmondják a haverjaiknak, milyen jó szolgáltatást, márkát, árut találtak. Mert minden szájról szájra, csetüzenetről csetüzenetre terjed manapság. A hírverést megkönnyítendő kell, hogy a termék könnyen elmesélhető legyen. Ez a különbség aközött, hogy valakinek van egy jó ötlete és aközött, hogy van egy óriási ötlete, amiről mindenki tud” – mondta az Uber-vezér.

7. Inspiráljunk!

Akkor tudjuk nagy biztonsággal elérni a fogyasztókat, ha az ötlet, a szolgáltatás, amit kínálunk, inspirálja őket. Az Uber esetében az okoz örömöt, hogy az embereknek többé nem kell ácsorogniuk azon aggódva, mikor jön a taxi, hiszen a telefonjukon látják, pontosan hol tart a kocsijuk. Csökken a bizonytalanság érzése, ezt pedig szeretik a fogyasztók.

Hát hol fotóztassa magát, ha nem egy kocsiban? (flickr)

Hát hol fotóztassa magát, ha nem egy kocsiban?
Flickr

8. Varázslat

Az igazán sikeres cégek körül valahogy a varázslat aurájának kell megjelennie. Az Ubernél ennek négy aspektusa van:

  • Idő. Visszaadják az utasnak az idejét. Nem kell időt fecsérelnie azzal, hogy taxit hajkurászik, és ráadásul nem tudja, mennyire messze van még a taxi, amikor késik.
  • Nyugalom. Mivel az utas mindent megtud az appból, nincs aggodalom.
  • Öröm.
  • Pénz. Sok százezer ember tartja el a családját abból, hogy Uber-sofőrködik. Az utasok pedig pénzt spórolnak meg, mert olcsóbban utazhatnak, mint a hagyományos taxikkal.

9. Kreativitás + IQ + EQ = siker

Hogyan tudunk „inspiráló” terméket vagy szolgáltatást létrehozni? Ha a megalkotásuk „egyesíti az agy bal féltekéjét, az analitikus gondolkodást és a jobb féltekét, az érzelmeket”.

Kalanick példaként hozta fel azokat a marketingötleteket, hogy bizonyos napokon nem Uber-kocsi jelenik meg, hanem egy fagylaltoskocsi. „Amikor gyerekek voltunk, szaladtunk az ilyen kocsi után. Most már felnőttek vagyunk, nem csinálunk ilyesmit. De amikor megjelenik a fagylaltoskocsi az Uber jóvoltából, az emberek elvesztik az eszüket. Előjön belőlük a 8 éves kölyök. Elképesztő.”

Az Uber egyik új akciója startup vállalkozóknak kedvezett: 2016 júniusában kockázati tőkéseket ültettek be a kocsikba, és ezek jelentek meg a járda szélén várakozó utasoknál, akik spontán pitching keretében beajánlhatták üzleti ötletüket.

Nem ciki újrakezdeni!
Negatív felhang kapcsolódik a magyar közgondolkodásban az újrakezdés fogalmához, mivel korábbi kudarcot feltételez. Pedig az elakadások felismerése a sikernek tulajdonképpen feltétele.

10. Ne csüggedjünk az elutasítások miatt!

Kalanick saját bevallása szerint négy éven át naponta legalább 100 nemleges választ kapott, mert másként látta a világot, a többiek pedig nem hittek az ő megoldásában. „Tényleg több százezerszer hangzott el, hogy nem. Mindenki azt hitte, meg vagyok őrülve. Több bukást láttam, mint sikert. Nagyon fontos, hogy amikor nehézségekkel kell szembesülni, ha kiütnek, állj fel és kezdd újra. Fektesd minden energiád és szenvedélyed az üzletbe, menj ki a pályára, és küzdj. Ha így cselekszel, nagyon nehéz lesz vesztened. Az igazi bajnokok is így válnak bajnokokká.”

11. Élvezd, amit csinálsz

Hiába a legjobb ötlet, ahhoz, hogy valami valóban sikeres legyen, szükség van arra a szenvedélyre, amit csak akkor vagyunk képesek beletenni valamibe, ha tényleg, a szívünk mélyéig élvezzük, amit csinálunk.

12. A nyerésről

„Ha az emberek azt hallják, győzelem vagy bajnok, leginkább a kedvenc kosárlabdasztárjukra vagy focistájukra gondolnak. Valami macsó, agresszív tevékenységre. Az Ubernél mi másként gondolkodunk a nyerésről. A városokban, ahol elindítjuk szolgáltatásunk, nagy ellenállással találkozunk, de mi ünnepeljük a városokat.” Ez volt az egyetlen utalás arra, hogy nem olyan fényes minden az Uber háza táján. (Magyarországon június közepén döntött úgy a parlament, hogy kilőhetik az Uber-appot.)

(Amszterdami tudósításunk a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. közreműködésével készült.)

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek