Az olcsót keresik a vevők: lassabban drágulnak a lakások

2017. július 04. kedd - 15:01 / piacesprofit.hu
  •    

A lakóingatlanok országos átlagára a kínálati piacon 8,8 százalékkal nőtt egy év alatt, ez azt jelenti, hogy visszafogottabb lett a drágulás. A KSH előzetes adatai szerint is 13 százalékról 8 százalékra csökkent az áremelkedés mértéke éves szinten.

Élénk félévet tudhat maga mögött a teljes magyarországi lakáspiac, ahol éves szinten ugyan drágulás látható, de az áremelkedés üteme lassult – derül ki az ingatlan.com átfogó féléves elemzéséből. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint országos átlagban a lakóingatlanok átlagos összesített négyzetméterára június végén 223 ezer forint volt, ami 8,8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. (Van olyan település is, ahol csak 47 ezer forintos a négyzetméterár!)

Tehát országos átlagban már csak egy számjegyű áremelkedésről van szó éves összevetésben, pedig a tavaly június végén mért 205 ezer forintos átlagos négyzetméterár még két számjegyű drágulást jelentett az előző évhez képest. A lassabb idei áremelkedés összhangban van a hivatalos adatokkal is: a KSH előzetes adatai szerint a lakások az első negyedévben 8 százalékkal drágultak éves szinten, míg egy évvel korábban még 13 százalékos volt az áremelkedés a hivatalos adatok szerint.

infografika_ingatlanárak_2017H1

„Az elmúlt egy év alatt az olcsóbb lakások felé tolódott el a kereslet, ezt jelzi többek között az, hogy a panellakások kínálata 14 százalékkal csökkent, miközben a téglaépítésűeké nőtt. A kevésbé tempós drágulás abból is látszik, hogy az elmúlt félévben Budapesten például 7,5 százalékos volt az áremelkedés, ami időarányosan elmarad a 17 százalékos éves drágulástól” – tette hozzá a szakértő.

Hogyan alakult a lakóingatlanok ára?

Az országos átlagos 8,8 százalékos drágulás elsősorban a fővárosi és a megyei jogú városokban végbement áremelkedésnek köszönhető. Budapesten a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 473 ezer forintra, azaz 17 százalékkal emelkedett. A megyei jogú városokban 12,5 százalékkal 234 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Visszafogottabb, 4 százalékos volt a drágulás a vidéki városokban, így az átlagos négyzetméterár 159 ezer forint volt. Közben a községekben 3 százalékkal 97 ezer forintra mérséklődött az átlagár.

Hol érdemes letelepednie egy vállalkozásnak? Az ingatlanpiaci helyzet segít dönteni
Cégalapításkor, költözéskor és vállalati növekedés során sokszor feltevődik a kérdés, hogy hol érdemes letelepedni, új irodát nyitni. Ilyenkor Budapest szokott szóba jönni elsőként, annak ellenére, hogy sok egyéb helyszín kerülhetne számításba, főleg ha a felmerülő költségeket vizsgáljuk.

Bár Budapesten a legmagasabb a lakóingatlanok négyzetméterára, ám nem a fővárosban volt a legnagyobb áremelkedés. Békéscsabán, Kecskeméten, Tatabányán, Pécsen volt a legnagyobb drágulás: valamennyi megyeszékhelyen 20 százaléknál nagyobb mértékben nőttek az átlagos négyzetméterárak. A szóban forgó városok között azonban jelentősek a különbségek, míg Békéscsabán a négyzetméterár 170 ezer forint, Kecskeméten már 270 ezer forint.

A hitelezés adhat újabb lendületet

Az elemzéséből kiderül, hogy a drágulás mértékének gátat szab a lakást keresők pénztárcája is. „A lakásvásárlóknak nem lett feltétlenül annyival több pénze, mint amennyivel az ingatlanok drágultak az elmúlt években, ez pedig már rövidtávon is lassítja az áremelkedés ütemét” – fogalmazott szakértő. Balogh László szerint emiatt nem csak az olcsóbb ingatlanok iránt nőtt a kereslet, de a hitelfelvételi hajlandóság is emelkedett a vásárlók részéről. „A jövőben az olcsó lakáshitelek válhatnak az ingatlanpiaci árnövekedés mozgatórugóivá, és arra lehet számítani, hogy a bankok közötti verseny egyre élesebbé válik, aminek nyertesei a hitelfelvevők lehetnek” – tette hozzá a szakember.

Sokat várunk az első lakásra, ahonnan aztán sose költözünk el
A saját ingatlannal rendelkező magyarok jellemzően 27 évesen jutnak hozzá első saját tulajdonú otthonukhoz, és 65 százalékuk nem is költözik innen tovább, akik pedig mégis, azoknak csaknem kétharmada ragaszkodik addigi lakóhelyéhez – derül ki a Budapest Bank megbízásából készült reprezentatív kutatásból. Bár az ingatlan megvásárlásához a válaszadók csaknem kétharmada hitelt vesz fel, a hitel kiválasztására mindössze pár napot fordítanak. Sokan ráadásul csak egyetlen bank ajánlatát veszik figyelembe, holott az ingatlan kiválasztására a válaszadók kétharmada hónapokat szán, amely alatt a legtöbben 4 vagy több ingatlant is megnéznek.