Az is munkaidő, ha levelekre kell válaszolni

2015. december 07. hétfő - 06:09 / piacesprofit.hu
  •    

A kötetlen munkaidőben dolgozók esetében gyakran nem egyszerű elválasztani a munkát a magánélettől. A mobiltelefonok és a telefonra érkező e-mailek korában pedig még nehezebb meghúzni a határvonalat a munkaidő és a magánélet között. A mai világ már szinte diktálja és elvárja a 24 órás készenlétet és rendelkezésre állást nem csak hétköznapokon, hanem ünnepekkor és szabadság alatt is.

a kötetlen munkaidő nem 24 órás rendelkezésre állást jelent

Kép: Freedigitalphotos/imagerymajestic

Egy átlagos cég átlagos munkavállalójából kiindulva az alapszabály, hogy a teljes munkaidő napi nyolc óra. A munkarendet és a munkaidő beosztását az egyes napokra a munkáltató határozza meg, ha semmi különös mozzanat nem indokolja, akkor reggel 8-9 óra körül kezdődik és délután 4-5 óra körül ér véget – napi egy munkaközi szünettel, amely törvény szerint nem számít bele a munkaidőbe – mondta Cselédi György munkajogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában, amelyről a Hirado.hu tudósított.

Bizonyos foglalkozási ágakban, speciális munkakörökben ettől el lehet térni akár nagyobb mértékben is: műszakos jellegű beosztással, ha a technológia megkívánja, megszakítás nélküli munkarenddel, és a munkáltató részben vagy teljes egészében át is engedheti a munkavállalónak a munkaszervezést, ekkor rugalmas vagy kötetlen munkarendről beszélhetünk. (A többség bizony ingyér’ és bérmentve túlórázik.)

A rugalmas munkaidő sem lehet kiszámíthatatlan

Cselédi Zsolt kifejtette, a rugalmas munkaidő sem lehet kiszámíthatatlan. Két részből áll: törzsidőből, amikor a munkahelyen kell tartózkodni, és peremidőből, amikor pedig a maradék munkaidőt a dolgozó rugalmasan oszthatja be. Az azonban nem fordulhat elő, hogy a munkaadó a napi munkaidőn felüli rendelkezésre állást vár el, illetve ha ez valósul meg, akkor az rendkívüli munkavégzésnek minősül, és kompenzálni kell. A munkajogász elmondta: a kötetlen munkarend alapesetben szintén heti negyven óra.

A jogász felhívta a figyelmet arra is, hogy a lakóhelyről a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakóhelyre való utazás nem számít bele a munkaidőbe abban az esetben, ha mindennap azonos helyre jár dolgozni a munkavállaló. A kiküldetéssel kapcsolatban a szakember elmondta: arra a jogszabály költségátalányt, vagyis napidíjat ír elő, vagy pedig a munkaadónak meg kell térítenie a dolgozó összes felmerülő költségét.

A munkaidővel kapcsolatos egyik legkurrensebb kérdés, hogy a technológiai fejlődéssel bizonyos munkavállalók hogyan és mikor férnek hozzá a vállalati rendszerekhez, mikor végeznek munkát, és ez munkaidőnek minősül-e. A jelenlegi szabályozás nem ad választ arra, hogyan kell eljárni ezekben az esetekben, de a munkáltató felelőssége, hogy ezt megfelelően kezelje. Ha elvárás, hogy este, hétvégén, otthon vagy szabadság alatt is meg kell nézni az e-maileket, reagálni kell rájuk, akkor ez rendkívüli munkavégzésnek számít, és pótlékkal kell kompenzálni.

Túlóra, készenlét, munkaszüneti nap: ezek a szabályok
Mikor rendelheti el a munkáltató a rendkívüli munkavégzést? Melyek az ügyeletre és a készenlétre vonatkozó előírások? Íme a legfontosabb tudnivalók.

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek