Az innováció versenyelőny, de hogyan kell lekönyvelni?

2014. augusztus 28. csütörtök - 08:06 / piacesprofit.hu
  •    

A számviteli és adójogszabályok is sajátos elemeket tartalmaznak a K+F tevékenység elszámolása, valamint a kapcsolódó adókedvezmények vonatkozásában, ezért fontos áttekinteni az erre vonatkozó szabályokat, amelyek helyes alkalmazásával csökkenthetjük a költségeket.

Kép: SXC

A kutatás-fejlesztési és innovációs folyamatok kiemelten fontosak a vállalatok versenyképességének növelésében. Ezen folyamatokat mind hazánkban, mind nemzetközi szinten különféle forrásokkal ösztönzik és a gazdaságfejlesztés középpontjában állnak. Az általános jogszabályi környezet ide vonatkozó aktuális rendelkezésein túl a számviteli és adójogszabályok is sajátos elemeket tartalmaznak a K+F tevékenység elszámolása, valamint a kapcsolódó adókedvezmények vonatkozásában.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti összegében lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékkal szemben, amelyet a K+F értékének terv szerinti értékcsökkenési leírásával párhuzamosan az elszámolt költség, ráfordítás összegében fel kell oldani – figyelmeztet Héhn Miklós az RSM-DTM számviteli üzletág vezetője legfrissebb blogbejegyzésében.

A számviteli törvény nevesíti a tudományos kutatás, kísérleti fejlesztés három alaptípusát:

Alapkutatás: Az a kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül.

Alkalmazott kutatás: Új ismeretek megszerzésére irányuló eredeti vizsgálat, amelyet elsődlegesen valamely konkrét gyakorlati cél érdekében végeznek.

Kísérleti fejlesztés: A kutatásból és gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó, rendszeres munka, amelynek célja új anyagok, termékek és szerkezetek létrehozása, új eljárások, rendszerek és szolgáltatások bevezetése vagy a már létrehozottak vagy bevezetettek lényeges javítása.

Így számoljuk el a vállalkozásunk költségeit!
Ahhoz, hogy a vállalkozás költségeit elszámolhassuk, a számlának három feltételnek kell megfelelnie. Nem tanácsos olyan számlát elszámolni, ami nem a cég nevére szól vagy nem életszerű. Mire figyeljünk céges költségek elszámolásakor? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat.

A fenti tevékenységtípusok elkülönítése során számos gyakorlati probléma merülhet fel. A számviteli elszámolásban rejlő sajátosságok miatt azonban szükséges ezeknek a területeknek az elkülönítése. Az alapkutatás összefüggések, struktúrák és tulajdonságok elemzését jelenti, amelyek alapján feltevéseket, elméleteket, törvényszerűségeket dolgoz ki, majd ellenőrzi és bizonyítja azokat. Ezeket az eredményeket általában nem értékesítik, hanem tudományos formában terjesztik. Ezekre az eredményekre épít az alkalmazott kutatás, amely az eredmények alkalmazási lehetőségeit, vagy új módszereket alakít ki egy előre meghatározott cél megvalósításához. A kísérleti fejlesztés pedig az alap- és alkalmazott kutatást követően az új termékek, prototípusok, valamint a megalkotott eljárások bevezetését foglalja magában.

Mi tartozik bele a K+F tevékenységbe és mi az ami nem?

Kizárólag olyan tevékenység tartozhatnak a K+F körébe, amelyekben fellelhető az újszerűség és valamely tudományos vagy műszaki bizonytalanság feloldásának számottevő eleme.

A prototípusok tervezése, szerkesztése és vizsgálata általában K+F körébe tartozik. A kísérleti üzemek építése és beüzemelése szintén a K+F tevékenység része, azonban ha a kísérleti szakasz véget ér és a próbaüzem már termelési egységként kezd el működni, a tevékenység már nem tekinthető K+F-nek. A gyártási szakasz sem számítható már be a K+F tevékenységbe, kivéve, ha új tervezési és műszaki megoldásokat tartalmaz. Ha csupán a gyártás során felmerült hibák felderítése és javítása zajlik, az sem tartozik már a K+F tevékenység körébe.

A számviteli törvénnyel összhangban a kísérleti fejlesztés aktivált értékeként a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan összeget, vagy a saját tevékenység során felmerült közvetlen önköltségbe tartozó költséget lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben (pl. szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet) nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci árát meghaladják.

Ön szerint hová menjen a pénz?
Záró szakaszába lépett az intelligens szakosodáson alapuló kutatási és innovációs stratégia (S3) tervezési folyamata, mely elengedhetetlen feltétele a Strukturális Alapokból érkező, több mint 700 milliárd forintnyi EU-s K+F+I forráshoz történő hozzáférésnek. Azért, hogy a hozzáférhető támogatási forrásokat a lehető leghatékonyabban használhassa fel Magyarország, konzultáció indul.

A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, amely várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után. Azaz azt a többletköltséget lehet így aktiválni, amely a kísérleti fejlesztés eredményeként létrejött aktiválható termék bekerülési értékében nem vehető figyelembe. Ez többek között azért is előnyös, mert így terv szerinti értékcsökkenési leírásként elszámolva több üzleti év eredményét terheli majd, és erre a már folyamatos működésből termelődő bevétel fedezetet nyújthat. Az aktiválás feltétele ugyanakkor, hogy a kísérleti fejlesztés aktivált költsége a jövőbeni haszonból megtérüljön, és ezt megfelelően is kell dokumentálni.

A kísérleti fejlesztés kezdetekor a vállalkozónak döntenie kell, hogy ezen költségeket aktiválja-e és amennyiben igen, úgy ettől a döntéstől eltérni nem lehet. Ezen irányú döntését a vállalkozónak a számviteli politikájában rögzítenie kell. Az alap és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei azonban nem aktiválhatóak, azokat felmerülésükkor azonnal költségként kell elszámolni.

Amennyiben a kísérleti fejlesztés sikeresen zárul az aktivált költségeket legfeljebb 5 év alatt lehet terv szerinti értékcsökkenés elszámolásával az eredmény terhére elszámolni, maradványértékkel azonban nem szabad számolni. Gyakran előfordul, hogy a tárgyévben elkezdett kutatás-fejlesztés a mérlegfordulónapig nem fejeződik be – ebben az esetben is van lehetőség az ún. befejezetlen kísérleti fejlesztés közvetlen költségeinek aktiválására.

Ha a kísérleti fejlesztés eredménytelen lesz, vagy bizonyossá válik, hogy az aktivált költségek a jövőbeni bevételekből nem fognak megtérülni, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. A számviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni a kutatási-kísérleti fejlesztés közvetlen, általános, valamint közvetett költségeit.

Találmány hasznosítás jogszabályok hálójában
Hiába innovatív egy cég, ahhoz, a találmányok fejlesztéséhez, majd ezek pénzt hozó termékké alakításához számos jogi szabályt kell ismerni, átlátni és jól alkalmazni. Jogi szakértőnk, a DANUBIA IP Innovációs Tanácsadó Kft. most induló sorozatában ebben segít.

Milyen költségek tartozhatnak a K+F közvetlen költségei közé?

a kísérleti fejlesztést végzők közvetlen (projektszámra utalványozható) ­bérköltsége és a kapcsolódó személyi jellegű kifizetések;

a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok bekerü­lési értéke, saját előállítású termékek közvetlen önköltsége;

a kísérleti fejlesztéshez felhasznált, a kísérleti fejlesztés tárgyát képező esz­közök bekerülési értéke;

a kísérleti fejlesztéshez bérbe vett eszközök bérleti díja;

a kísérleti fejlesztéshez igénybe vett idegen vállalkozások által számlázott egyéb szolgáltatások (pl. mérések, tesztelések díja, szakértői díjak);

a kísérleti fejlesztéshez használt tár­gyi eszközök, immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése (projektszámra utalványozható arányos része) stb.

a kutatáshoz felhasznált szabadalmi és szakértői díj.

A befejezetlen kutatás-fejlesztés aktivált költségeit csökkenteni kell:

a létrehozott, állományba vett tárgyi eszköz, szellemi termék közvetlen ön­költségével;

a készletre vett félkész és késztermék közvetlen önköltségével;

a nyújtott (értékesített) szolgáltatás közvetlen önköltségével;

a visszanyert hulladék haszonanyag értékével.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti összegében lekötött tartalékot kell képezni az eredménytartalékkal szemben, amelyet a K+F értékének terv szerinti értékcsökkenési leírásával párhuzamosan az elszámolt költség, ráfordítás összegében fel kell oldani.

Gyakori, hogy a vállalkozások különféle támogatásokat kapnak a kísérleti tevékenységükhöz. A kísérleti fejlesztéshez befolyt támogatás összegével a kísérleti fejlesztés aktivált értékét csökkenteni kell. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kutatás és a kísérleti fejlesztés tárgyévi költségeit jogcímenkénti és évenkénti bontásban.

6 érv az online könyvelés mellett
Az ideális könyvelő olcsó, dörzsölt, kommunikatív, s nem mellesleg közel van az irodája – így foglalhatjuk össze azokat az ismérveket, amelyek alapján könyvelőt választ a legtöbb cég. De legalább ennyire fontos szempont lehet, hogy a könyvelési anyagot folyamatosan nyomon lehessen követni, a könyvelő 24 órán keresztül elérhető legyen. Ez utóbbi kettő lehet az online könyvelés előnye a hagyományossal szemben. Milyen előnyökkel járhat még a digitális verzió? Összefoglaltuk.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek